Russula green (Russula aeruginea) fotó és leírás

Russula zöld (Russula aeruginea)

:

• Füves-zöld Russula
• Zöld Russula
• Russula réz-rozsda
• Russula rézzöld
• Russula kék-zöld

A zöld és zöldes tónusú kalapos russulák között meglehetősen könnyű eltévedni. A Russula green számos jellel azonosítható, amelyek között érdemes felsorolni a legfontosabb és legszembetűnőbbet egy kezdő gombagyűjtő számára.

Azt:

• Meglehetősen egységes kalapszín a zöld árnyalataiban
• A spórapor krémes vagy sárgás lenyomata
• Lágy íz
• Lassú rózsaszín reakció a vassókra a szár felszínén
• A többi különbség csak mikroszkopikus szinten van.

fej: 5-9 centiméter átmérőjű, esetleg 10-11 cm (és valószínűleg nem ez a határ). Fiatalon domború, szélesen domborúvá válik lapossá, közepén sekély mélyedéssel. Száraz vagy enyhén nedves, enyhén ragadós. Középen sima vagy enyhén bársonyos. Kifejlett példányoknál a sapka szélei enyhén „bordázottak” lehetnek. Szürkészöldtől sárgászöldig, olívazöld, közepén kissé sötétebb. A „meleg” színek (vörös jelenlétében, például barna, barna) hiányoznak. A héjat meglehetősen könnyű lehúzni körülbelül a sugár felén.

lemezek: növekszik vagy akár enyhén csökkenő. Közel helyezkednek el egymáshoz, gyakran a szár közelében ágaznak el. A tányérok színe a majdnem fehértől, világos, krémes, krémestől a halványsárgáig terjed, a kor előrehaladtával helyenként barnás foltok borítják.

Láb: 4-6 cm hosszú, 1-2 cm vastag. Középső, hengeres, az alap felé kissé elkeskenyedő. Fehéres, száraz, sima. Az életkor előrehaladtával rozsdás foltok jelenhetnek meg közelebb a szár tövéhez. Fiatal gombákban sűrű, majd a középső részen vatta, nagyon kifejlett gombáknál – központi üreggel.

Myakotb: fehér, a fiatal gombákban meglehetősen sűrű, a korral törékeny, vatta. A kupak szélein meglehetősen vékony. Nem változtatja meg a színét vágáskor és töréskor.

Szag: nincs különösebb szaga, enyhe gomba.

Íz: puha, néha édeskés. A fiatal lemezeken egyes források szerint „éles”.

Spóra porlenyomat: krémszíntől halványsárgáig.

Vita: 6-10 x 5-7 mikron, elliptikus, verrucos, hiányosan hálós.

Kémiai reakciók: A kupak felületén lévő KOH narancssárga. Vassók a lábszár és a pép felületén – lassan rózsaszínűek.

A Russula green mikorrhizát képez lombhullató és tűlevelű fajokkal. A prioritások között szerepel a lucfenyő, a fenyő és a nyír.

Nyáron és ősszel nő, egyenként vagy kis fürtökben, nem ritka.

Sok országban elterjedt.

Ehető gomba ellentmondásos ízzel. A régi papírvezetők a zöld russulát a 3., sőt a 4. kategóriájú gombákra utalják.

Sózásra kiváló, száraz sózásra alkalmas (csak fiatal példányokat szabad venni).

Néha 15 perces előforralás javasolt (nem világos, hogy miért).

Sok forrás szerint a zöld ruszula nem ajánlott gyűjtésre, mivel állítólag összetéveszthető a sápadt vöcsökkel. Szerény véleményem szerint egyáltalán nem szabad érteni a gombát ahhoz, hogy légyölő galócát vegyünk russulának. De minden esetre leírom: A zöld ruszula gyűjtése során legyen óvatos! Ha a gombának van egy zacskó a lába tövénél vagy egy „szoknya” – ez nem sajttorta.

A fent említett sápadt vöcsökön kívül minden olyan russula, amelynek a kalapja zöld színt tartalmaz, összetéveszthető zöld russulával.

Fotó: Vitaly Humeniuk.