A korábbi nézőpont szerint az agy öregedési folyamata akkor kezdődik, amikor a gyermek kamasz lesz. Ennek a folyamatnak a csúcsa az érett évekre esik. Mára azonban bebizonyosodott, hogy az emberi agy korlátlan mértékben képes változtatni, helyreállítani és regenerálódni. Ebből az következik, hogy nem az életkor a fő befolyásoló tényező, hanem az ember viselkedése egész életében.
Vannak olyan folyamatok, amelyek „újraindítják” a kéreg alatti fehérállomány neuronjait (együttesen alapmagnak nevezzük); ezen folyamatok során az agy fokozott üzemmódban működik. A nucleus basalis aktiválja az agy neuroplaszticitásának mechanizmusát. A neuroplaszticitás kifejezés az agy állapotának szabályozására és működésének fenntartására való képességre utal.
Az életkor előrehaladtával az agy hatékonysága enyhén csökken, de ez nem olyan jelentős, mint azt korábban feltételezték a szakértők. Nemcsak új idegpályákat lehet létrehozni, hanem a régieket is javítani lehet; ezt az ember egész életében megteheti. Az első és a második elérése lehetővé teszi bizonyos technikák használatát. Ugyanakkor úgy vélik, hogy ezeknek az intézkedéseknek az emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatása hosszú ideig fennmarad.
Hasonló hatás lehetséges annak a ténynek köszönhetően, hogy az ember gondolatai képesek befolyásolni a génjeit. Általánosan elfogadott, hogy az egyén által az őseiktől örökölt genetikai anyag nem képes változáson menni. A széles körben elterjedt hiedelem szerint az ember megkapja a szüleitől mindazt a poggyászt, amit ők maguk szereztek az őseiktől (azaz olyan géneket, amelyek meghatározzák, hogy milyen magas és összetett ember lesz, milyen betegségek lesznek rá jellemzőek stb.), és ezt a poggyászt nem lehet megváltoztatni. A valóságban azonban az emberi gének egész életében befolyásolhatók. Befolyásolja őket mind hordozójuk tettei, mind gondolatai, érzései és hiedelmei.
Jelenleg a következő tény ismert: az, hogy az ember hogyan táplálkozik és milyen életmódot vezet, befolyásolja a génjeit. A fizikai aktivitás és egyéb tényezők is nyomot hagynak bennük. Ma szakértők kutatnak az érzelmi összetevők – gondolatok, érzések, egy személy hite – által a génekre gyakorolt hatások terén. A szakértők többször meg voltak győződve arról, hogy az emberi mentális tevékenység által befolyásolt vegyszerek hatnak a legerősebben a génjeire. Hatásuk mértéke egyenlő azzal a hatással, amelyet az étrend, az életmód vagy az élőhely megváltoztatása gyakorol a genetikai anyagra.
Mit mutatnak a vizsgálatok?
Dr. Dawson Church szerint kísérletei megerősítik, hogy az ember gondolatai és hite aktiválhatják a betegséggel és a gyógyulással kapcsolatos géneket. Szerinte az emberi szervezet az agyból olvas információkat. A tudomány szerint az embernek csak egy bizonyos genetikai készlete van, amelyet nem lehet megváltoztatni. Jelentős szerepe van azonban annak, hogy a gének milyen hatással vannak hordozójuk észlelésére és a testében lezajló különféle folyamatokra – mondja Church.
Az Ohio Egyetemen végzett kísérlet egyértelműen kimutatta, hogy a mentális tevékenység milyen mértékben befolyásolja a test regenerálódását. A megvalósításában párok vettek részt. Mindegyik alany egy kis bőrsérülést kapott, ami hólyagot eredményezett. Ezt követően a pároknak 30 perces beszélgetést kellett folytatniuk egy elvont témában, vagy bármilyen kérdésben vitába bocsátkozniuk.
A kísérlet után több héten keresztül a szakemberek három olyan fehérje koncentrációját mérték az alanyok szervezetében, amelyek befolyásolják a bőrsebek gyógyulásának sebességét. Az eredmények azt mutatták, hogy azok a résztvevők, akik vitába bocsátkoztak, és a legnagyobb maróságot és merevséget mutatták, ezeknek a fehérjéknek a tartalma 40%-kal alacsonyabb volt, mint az absztrakt témában kommunikálóké; ugyanez vonatkozik a sebregeneráció sebességére is – ugyanennyivel alacsonyabb volt. Church a kísérletet kommentálva a következő leírást adja a folyamatban lévő folyamatokról: a szervezetben olyan fehérje termelődik, amely beindítja a regenerációért felelős gének munkáját. A gének őssejteket használnak új bőrsejtek felépítésére, hogy helyreállítsák azt. De stressz esetén a szervezet energiáját a stresszanyagok (adrenalin, kortizol, noradrenalin) felszabadítására fordítják. Ebben az esetben a gyógyító génekhez küldött jel sokkal gyengébb lesz. Ez ahhoz a tényhez vezet, hogy a gyógyulás jelentősen lelassul. Ellenkezőleg, ha a testet nem kényszerítik arra, hogy reagáljon a külső fenyegetésekre, akkor minden erejét felhasználja a gyógyulási folyamatban.
Miért számít?
Születéskor az embernek van egy bizonyos genetikai öröksége, amely biztosítja a szervezet hatékony működését a napi fizikai aktivitás során. De az ember azon képessége, hogy fenntartsa a mentális egyensúlyt, közvetlenül befolyásolja a test képességeit, hogy kihasználja képességeit. Még ha egy személy agresszív gondolatokba merül is, vannak olyan módszerek, amelyek segítségével beállíthatja útjait a kevésbé reaktív folyamatok támogatására. Az állandó stressz hozzájárul az agy idő előtti öregedéséhez.
A stressz végigkíséri az embert életútján. Íme Dr. Harvard Phyllitt, az Egyesült Államok, a New York-i Orvostudományi Iskola geriátria professzorának véleménye (Phyllitt egy olyan alapítványt is vezet, amely új gyógyszereket fejleszt az Alzheimer-kórban szenvedők számára). Phyllit szerint a testre gyakorolt legnagyobb negatív hatást az a mentális stressz okozza, amelyet egy személy belül érez külső ingerekre adott reakcióként. Ez a kijelentés hangsúlyozza, hogy a szervezet bizonyos választ ad a negatív külső tényezőkre. Az emberi test hasonló reakciója hatással van az agyra; az eredmény különféle mentális zavarok, például memóriazavarok. A stressz hozzájárul az időskori memóriavesztéshez, és az Alzheimer-kór kockázati tényezője is. Ugyanakkor az embernek az az érzése lehet, hogy sokkal idősebb (a szellemi tevékenység szempontjából), mint amilyen a valóságban van.
A Kaliforniai Egyetem tudósai által végzett kísérletek eredményei azt mutatták, hogy ha a szervezetet állandóan stresszre kényszerítik, akkor az agy limbikus rendszerének egy fontos részének, a hippocampusnak az eredménye lehet. Az agynak ez a része aktiválja azokat a folyamatokat, amelyek kiküszöbölik a stressz hatásait, és a hosszú távú memória működését is biztosítja. Ebben az esetben is a neuroplaszticitás megnyilvánulásáról beszélünk, de itt ez negatív.
Relaxáció, olyan személy, aki olyan üléseket tart, amelyek során teljesen elvágja a gondolatait - ezek az intézkedések lehetővé teszik a gondolatok gyors ésszerűsítését, és ennek eredményeként normalizálják a stressz anyagok szintjét a szervezetben és a génexpressziót. Ezenkívül ezek a tevékenységek hatással vannak az agy szerkezetére.
A neuroplaszticitás egyik alapelve, hogy a pozitív érzelmekért felelős agyterületek stimulálásával erősítheti az idegi kapcsolatokat. Ez a hatás az izmok edzéssel történő erősítéséhez hasonlítható. Másrészt, ha az ember gyakran gondol traumatikus dolgokra, megnő a kisagyi amygdalájának érzékenysége, amely elsősorban a negatív érzelmekért felelős. Hanson elmagyarázza, hogy az ilyen cselekedetekkel az ember növeli agyának érzékenységét, és ennek eredményeként a jövőben különféle apróságok miatt ideges lesz.
Az idegrendszer érzékeli a gerjesztést a test belső szerveiben az agy központi részének, az úgynevezett „szigetnek” részvételével. Ennek az interocepciónak nevezett észlelésnek köszönhetően a fizikai aktivitás során az emberi test védve van a sérülésektől; lehetővé teszi az embernek, hogy úgy érezze, hogy a testével minden rendben van, mondja Hanson. Ráadásul, ha a „sziget” egészséges állapotban van, az ember intuíciója és empátiája fokozódik. Az elülső cinguláris kéreg felelős a koncentrációért. Ezeket a területeket speciális relaxációs technikákkal lehet befolyásolni, pozitív hatást érve el a szervezetben.
Idős korban a szellemi aktivitás javítása minden évben lehetséges.
Sok éven át az volt az uralkodó nézet, hogy amikor az ember eléri a középkort, az emberi agy kezdi elveszíteni rugalmasságát és képességeit. De a közelmúltban végzett kísérletek eredményei azt mutatták, hogy amikor eléri a középkort, az agy képes elérni képességeinek csúcsát. Tanulmányok szerint ezek az évek a legkedvezőbbek a legaktívabb agyi tevékenységnek, függetlenül az illető rossz szokásaitól. Az ebben a korban meghozott döntéseket a legnagyobb tudatosság jellemzi, hiszen az embert a tapasztalat vezérli.
Az agy tanulmányozásában részt vevő szakemberek mindig is azzal érveltek, hogy ennek a szervnek az öregedését a neutronok - agysejtek - halála okozza. Ám az agy fejlett technológiával végzett vizsgálatakor azt találták, hogy az agy legtöbbjében ugyanannyi neuron található az élet során. Míg az öregedés bizonyos aspektusai bizonyos mentális képességek (például a reakcióidő) romlását okozzák, a neuronok folyamatosan feltöltődnek.
Ebben a folyamatban – „az agy bilateralizációjában”, ahogy a szakértők nevezik – mindkét félteke egyformán részt vesz. Az 1990-es években a Torontói Egyetem kanadai tudósai a legújabb agyszkennelési technológiával vizualizálhatták munkásságát. A fiatalok és a középkorúak agyi munkájának összehasonlítására egy kísérletet végeztek a figyelem és a memória képességével kapcsolatban. Az alanyoknak olyan arcokról készült fényképeket mutattak, amelyeknek a nevét gyorsan meg kellett jegyezniük, majd mindegyikük nevét ki kellett mondaniuk.
A szakértők úgy vélték, hogy a középkorú résztvevők rosszabbul teljesítenek a feladatban, azonban a várakozásokkal ellentétben mindkét csoport ugyanazt az eredményt mutatta. Ezenkívül egy körülmény okozta a tudósok meglepetését. A pozitronemissziós tomográfia során a következőket állapították meg: fiataloknál az agy egy meghatározott területén idegi kapcsolatok aktiválódása, középkorúakban pedig ezen a területen a prefrontális egy része. az agykéreg is érintett volt. Ezen és más tanulmányok alapján a szakértők ezt a jelenséget azzal magyarázták, hogy a középkorú alanyok a neurális hálózat bármely zónájában hiányosságokat mutathatnak; ekkor az agy egy másik része aktiválódott a kompenzáció érdekében. Ez azt mutatja, hogy az évek során az emberek nagyobb mértékben használják az agyukat. Emellett az érett években az agy más területein is megerősödik a neurális hálózat.
Az emberi agy rugalmasságát kihasználva képes legyőzni a körülményeket, ellenállni azoknak. Az egészségére való gondos odafigyelés hozzájárul ahhoz, hogy jobb eredményeket mutasson. A kutatók szerint állapotát pozitívan befolyásolja a megfelelő táplálkozás, a relaxáció, a mentális gyakorlatok (nagyobb bonyolultságú feladatokon végzett munka, bármely terület tanulmányozása), a fizikai aktivitás stb. a fiatalság éppúgy, mint az öregség.