Schizophyllum commune (Schizophyllum commune)
- Osztály: Basidiomycota (Basidiomycetes)
- Alosztály: Agaricomycotina (Agaricomycetes)
- Osztály: Agaricomycetes (Agaricomycetes)
- Alosztály: Agaricomycetidae (Agaricomycetes)
- Rendezés: Agarikálok (agarikus vagy lamellás)
- Család: Schizophyllaceae (Scheloliaceae)
- Nemzetség: Schizophyllum (Schizophyllum)
- Típus: Schizophyllum commune (Schizophyllum common)
- Agaricus alneus
- Agaric multifidus
- Apus alneus
- Merulius alneus
- Közönséges feketerigó
- Schizophyllum alneum
- Schizophyllum multifidus
A közönséges réslevél termőteste 3-5 centiméter átmérőjű, ülő legyező vagy kagyló alakú kalapból áll (vízszintes aljzaton történő termesztéskor, pl. fekvő rönk felső vagy alsó felületén a kalapok furcsán szabálytalan alakot ölthet). A sapka felülete filc-serdülő, nedves időben csúszós, helyenként koncentrikus zónákkal és változó súlyosságú hosszanti barázdákkal. Fiatalon fehér vagy szürkés, életkor előrehaladtával szürkésbarnává válik. A széle hullámos, egyenletes vagy karéjos, a régi gombákban kemény. A láb alig kifejeződik (ha igen, akkor oldalsó, serdülő) vagy egyáltalán nincs jelen.
A közönséges réslevél hymenoforja igen jellegzetes megjelenésű. Nagyon vékonynak tűnik, nem túl gyakori, sőt ritka, csaknem egy pontból ered, elágazó és hasadt a lemezek teljes hosszában – innen kapta a gomba nevét –, de valójában ezek hamis lemezek. Fiatal gombákban világosak, halvány rózsaszínűek, szürkés-rózsaszínek vagy szürkéssárgák, az életkorral sötétedőtől szürkés-barnás színűek. A résnyílás mértéke a lemezeken a páratartalomtól függ. Amikor a gomba kiszárad, a rés kinyílik, és a szomszédos lemezek bezáródnak, védve a spórákat hordozó felületet, és így kiválóan alkalmasak a termesztésre olyan területeken, ahol szórványosan esik le a csapadék.
A pép vékony, főleg a kötődés helyén koncentrált, frissen sűrű, bőrszerű, szárazon kemény. Illata és íze lágy, kifejezhetetlen.
A spórapor fehéres, a spórák simák, hengerestől elliptikusig, 3-4 x 1-1.5 µ méretűek (egyes szerzők nagyobb méretet, 5.5-7 x 2-2.5 µ-t jeleznek).
A közönséges réslevél egyenként, de leggyakrabban csoportosan, holt fán (néha élő fákon) nő. A fa fehérkorhadását okozza. A legkülönfélébb fafajokon, lombosokon és tűlevelűeken egyaránt megtalálható erdőkben, kertekben, parkokban, holt fán és kidőlt fákon, deszkákon, sőt faforgácson és fűrészporon egyaránt. Még a műanyag fóliába csomagolt szalmabálákat is ritka aljzatként említik. A mérsékelt éghajlaton az aktív növekedés időszaka nyár közepétől késő őszig tart. A szárított gyümölcstestek jól megőrződnek a következő évig. Az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható, és talán a legszélesebb körben elterjedt gomba.
Európában és Amerikában a közönséges hasított levelet kemény állaga miatt ehetetlennek tartják. Azonban nem mérgező, élelmiszerként használják Kínában, számos afrikai és délkelet-ázsiai országban, valamint Latin-Amerikában, és a Fülöp-szigeteken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a közönséges réslevél termeszthető.