Mi folyik Szibériában?
Az erdőtüzek óriási méreteket öltöttek – mintegy 3 millió hektárt, ami 12%-kal több, mint tavaly. A terület jelentős része azonban ellenőrzött zónák – távoli területek, ahol nem szabad embereknek tartózkodniuk. A tűz településeket nem veszélyeztet, a tűz elhárítása gazdaságilag nem kifizetődő – az oltás várható költségei meghaladják a várható károkat. A World Wildlife Fund (WWF) ökológusai úgy becsülik, hogy a tüzek évente háromszor annyi erdőt pusztítanak el, mint amennyi az erdészeti ipar fejlődik, tehát a tűz olcsó. A regionális hatóságok kezdetben így gondolták, és úgy döntöttek, hogy nem oltják ki az erdőket. Most a felszámolásának lehetősége is kérdéses; lehet, hogy egyszerűen nincs elég felszerelés és mentő.
Ugyanakkor a terület nehezen megközelíthető, és veszélyes tűzoltókat küldeni áthatolhatatlan erdőkbe. Így most a rendkívüli helyzetek minisztériumának erői csak a települések közelében oltják a tüzeket. Maguk az erdők, lakóikkal együtt égnek. Lehetetlen megszámolni a tűzben elpusztult állatok számát. Nehéz felmérni az erdőben okozott károkat is. Erről csak néhány év múlva lehet majd dönteni, mivel egyes fák nem pusztulnak el azonnal.
Hogyan reagálnak az oroszországi és a világi helyzetre?
Az a döntés, hogy gazdasági okokból nem oltják ki az erdőket, nem tetszett sem a szibériaiaknak, sem más régiók lakosainak. Több mint 870 ezren írták alá Szibéria-szerte vészhelyzet bevezetését. Több mint 330 aláírást gyűjtött össze egy hasonló Greenpeace. A városokban egyéni pikettet tartanak, a közösségi oldalakon pedig flash mobot indítottak #Sibirgorit hashtaggel, hogy felhívják a figyelmet a problémára.
Orosz hírességek is részt vesznek benne. Tehát Irena Ponaroshku televíziós műsorvezető és újságíró azt mondta, hogy a felvonulások és a tűzijátékok gazdaságilag is veszteségesek, és „A világbajnokság és az olimpia milliárdos veszteségeket okoz (az rbc.ru adatai), de ez senkit nem állít meg.”
„Jelenleg, ebben a pillanatban állatok és madarak ezrei égnek élve, a felnőttek és a gyerekek a szibériai és az uráli városokban fulladoznak, az újszülöttek nedves gézkötéssel az arcukon alszanak, de valamiért ez nem így van. elég a vészhelyzeti rendszer bevezetéséhez! Mi akkor vészhelyzet, ha nem ez?!” – kérdezi Irena.
„Szmog borította be a legtöbb szibériai várost, az embereknek nincs mit lélegezniük. Az állatok és a madarak kínok között pusztulnak el. A füst elérte az Urált, Tatárt és Kazahsztánt. Ez egy globális ökológiai katasztrófa. Rengeteg pénzt költünk a járdaszegélyekre és a burkolásra, de a hatóságok szerint ezekről a tüzekről „gazdaságilag nem kifizetődő” az oltás – mondta Szvetlana Szurganova zenész.
„Az illetékesek úgy ítélték meg, hogy a tűz esetleges kára kisebb, mint a tervezett oltási költségek… Jómagam most jöttem az Urálból, és ott is láttam egy leégett erdőt az utak mentén… ne a politikáról beszéljünk, hanem arról, hogyan hogy legalább közömbösen segítsenek. Ég az erdő, fulladoznak az emberek, pusztulnak az állatok. Ez egy katasztrófa, ami most történik! ” – Lyubov Tolkalina színésznő.
A flash mobhoz nemcsak orosz sztárok csatlakoztak, hanem Leonardo DiCaprio hollywoodi színész is. „A Meteorológiai Világszervezet azt mondta, hogy a tüzek egy hónapja alatt annyi szén-dioxid szabadult fel, mint amennyit Svédország egy év alatt bocsát ki” – tett közzé egy videót az égő tajgáról, megjegyezve, hogy a füst látható volt az űrből.
Milyen következményekre számíthatunk?
A tüzek nemcsak az erdők pusztulásához vezetnek, amelyek a „bolygó tüdeje”, hanem globális klímaváltozást is kiválthatnak. Szibériában és más északi területeken az idei természetes tüzek mértéke óriási méreteket öltött. A CBS News szerint a Meteorológiai Világszervezetre hivatkozva a műholdfelvételek füstfelhőket mutatnak, amelyek elérik a sarkvidéki régiókat. Az előrejelzések szerint a sarkvidéki jég sokkal gyorsabban olvad, ahogy a jégre hulló korom elsötétíti azt. A felület visszaverő képessége csökken, és több hő marad vissza. Emellett a korom és a hamu is felgyorsítja a permafrost olvadását – jegyzi meg a Greenpeace. A folyamat során felszabaduló gázok növelik a globális felmelegedést, és növelik az újabb erdőtüzek valószínűségét.
Az állatok és növények elpusztulása a tűzzel borított erdőkben nyilvánvaló. Azonban az emberek is szenvednek, mert égnek az erdők. A tüzek szmogja a szomszédos területekre sodorta a Novoszibirszki, Tomszki és Kemerovói régiókat, a Hakassia Köztársaságot és az Altáj területet. A közösségi hálózatok tele vannak „ködös” városok fotóival, amelyekben a füst eltakarja a napot. Az emberek légzési problémákra panaszkodnak, és aggódnak egészségükért. Aggódjanak a fővárosiak? A Hidrometeorológiai Központ előzetes előrejelzései szerint füst boríthatja be Moszkvát, ha erős anticiklon érkezik Szibériába. De ez kiszámíthatatlan.
Így a települések megmenekülnek a tűztől, de a füst már beborította Szibéria városait, tovább terjed, és Moszkvát is fenyegeti. Gazdaságilag nem kifizetődő az erdők kioltása? Ez vitatott kérdés, tekintve, hogy a környezeti problémák megoldása a jövőben hatalmas anyagi erőforrásokat igényel. Piszkos levegő, állatok és növények halála, globális felmelegedés… Ilyen olcsón fognak kerülni a tüzek?