A vékonybél (a latin bowinumból, a bélből, azaz „belül”) az emésztőrendszer szerve.

elhelyezkedésnem. 5-7 méter hosszú és 3 cm átmérőjű vékonybél követi a gyomrot, és a vastagbél kiterjeszti (1).

Szerkezet. A vékonybél három szegmensből áll (1) (2):

• A duodenum a gyomor pylorus és a duodeno-jejunalis szög között helyezkedik el. C alakú és mélyen elhelyezkedő, a vékonybél rögzített részét képezi. A hasnyálmirigy és az epevezeték kiválasztócsatornái ebbe a szegmensbe érkeznek.
• A jejunum a duodeno-jejunalis szögben kezdődik és az ileumig terjed. Az ileummal együtt a vékonybél nagy részét alkotja.
• Az ileum követi a jejunumot, és kiterjed az ileocecal szelepre, ami a vastagbélhez vezet. Az ileum és a jejunum a vékonybél mozgó részét képezi.

Fal. A vékonybél 4 borítékból áll (1):

• A nyálkahártya a belső réteg, amely számos mirigyet tartalmaz, és különösen védő nyálkát választ ki.
• A submucosa a köztes réteg, amely különösen erekből és idegekből áll.
• A muscularis az izomrostokból álló külső réteg.
• A savós membrán vagy a hashártya egy boríték, amely a vékonybél külső falát fedi.

Emésztés. Az emésztés elsősorban a vékonybélben, különösen a nyombélben történik az emésztőenzimek és az epesavak révén. Az emésztőenzimek a hasnyálmirigyből származnak a kiválasztó csatornákon keresztül, míg az epesavak a májból az epeutakon keresztül (3). Az emésztőenzimek és az epesavak a chyme -t, a gyomorból származó emésztőnedvek által emésztett élelmiszert tartalmazó folyadékot chilévé, élelmi rostokat, komplex szénhidrátokat, egyszerű molekulákat és tápanyagokat tartalmazó tiszta folyadékká alakítják (4).

Abszorpció. Tevékenységéhez a szervezet felvesz bizonyos elemeket, például szénhidrátokat, zsírokat, fehérjéket, elektrolitokat, vitaminokat, valamint vizet (5). Az emésztési termékek felszívódása elsősorban a vékonybélben, főként a nyombélben és a jejunumban történik.

A vékonybél védelme. A vékonybél nyálkahártya kiválasztásával védi magát a kémiai és mechanikai támadások ellen (3). A vékonybél az ileocecal szelepnek köszönhetően védve van a vastagbélben lévő baktériumoktól is.

Krónikus gyulladásos bélbetegség. Ezek a betegségek megfelelnek az emésztőrendszer egy részének bélésének gyulladásának, például a Crohn -betegségnek. A tünetek közé tartozik a súlyos hasi fájdalom és hasmenés (6).

Irritábilis bél szindróma. Ez a szindróma a bélfal túlérzékenységében és az izomösszehúzódások szabálytalanságában nyilvánul meg. Különféle tüneteken keresztül nyilvánul meg, mint például hasmenés, székrekedés vagy hasi fájdalom. Ennek a szindrómának az oka ma még ismeretlen.

Bélelzáródás. A tranzit működésének leállását jelzi, ami intenzív fájdalmat és hányást okoz. A bélelzáródás mechanikai eredetű lehet, ha akadálya van az áthaladás során (epekövek, daganatok stb.), De kémiai is lehet, mivel egy közeli szövet fertőzéséhez kapcsolódik, például peritonitis során.

Gyomorfekély. Ez a patológia megfelel a mély seb kialakulásának a gyomor vagy a nyombél falában. A peptikus fekélybetegséget gyakran a baktériumok szaporodása okozza, de bizonyos gyógyszerek szedésekor is előfordulhat (7). 

Orvosi kezelés. A diagnosztizált patológiától függően bizonyos gyógyszereket, például gyulladáscsökkentőket vagy fájdalomcsillapítókat írhatnak fel.

Sebészeti kezelés. A patológiától és annak alakulásától függően sebészeti beavatkozást lehet végrehajtani.

Fizikális vizsgálat. A fájdalom megjelenése fizikai vizsgálattal kezdődik, hogy felmérjék a tüneteket és azonosítsák a fájdalom okait.

Biológiai vizsgálat. A diagnózis megállapításához vagy megerősítéséhez vér- és székletvizsgálatokat lehet végezni.

Orvosi képalkotó vizsgálat. A feltételezett vagy bizonyított patológiától függően további vizsgálatokat is végezhetnek, például ultrahangot, CT -vizsgálatot vagy MRI -t.

Endoszkópos vizsgálat. Endoszkópiát lehet végezni a vékonybél falainak tanulmányozására.

2010 -ben a nantesi Inserm kutatói a Plos One tudományos folyóiratban publikálták kutatási eredményeiket a Parkinson -kór emésztési idegsejtekre gyakorolt ​​hatásairól. Megmutatták, hogy a Parkinson -kór elváltozásai nemcsak a központi idegrendszer sejtjeit érintik, hanem az enterális idegrendszert, pontosabban az emésztőrendszert is. Ez a felfedezés lehetővé teheti a Parkinson -kór korai diagnosztizálását (8).