A mai tinédzserek rengeteg időt töltenek telefonjaik képernyőjének nézegetésével. A statisztikák szerint a 11-15 éves gyerekek napi hat-nyolc órát nézik a képernyőt, és ebbe nem számít bele a számítógépnél, a házi feladat elvégzésére fordított idő. Valójában az Egyesült Királyságban még egy átlagos felnőtt is több időt tölt a képernyő nézésével, mint alvással.
Már kora gyermekkorban elkezdődik. Az Egyesült Királyságban a gyerekek harmada már négy éves kora előtt hozzáfér táblagéphez.
Nem meglepő, hogy a mai fiatal generációk korán ki vannak téve az idősebbek által már használt közösségi hálózatoknak, és csatlakoznak hozzájuk. A Snapchat például rendkívül népszerű a tinédzserek körében. Egy 2017 decemberében végzett felmérés kimutatta, hogy a 70-13 éves tinédzserek 18%-a használja. A válaszadók többsége Instagram-fiókkal is rendelkezik.
Már több mint hárommilliárd ember van regisztrálva a közösségi hálón, vagy akár többen is. Sok időt töltünk ott, átlagosan napi 2-3 órát.
Ez a tendencia aggasztó eredményeket mutat, és a közösségi média népszerűségét vizsgálva a kutatók azt szeretnék kideríteni, milyen hatással van egészségünk különböző aspektusaira, beleértve az alvást is, amelynek fontosságára jelenleg nagy figyelmet fordítanak.
A helyzet nem tűnik túl biztatónak. A kutatók kezdenek belenyugodni abba, hogy a közösségi médiának van némi negatív hatása alvásunkra és mentális egészségünkre is.
Brian Primak, a Pittsburgh-i Egyetem Média-, Technológiai és Egészségügyi Tanulmányok Központjának igazgatója kezdett érdeklődni a közösségi média társadalomra gyakorolt hatása iránt, amikor az elkezdett érvényesülni az életünkben. Jessica Levensonnal, a Pittsburgh-i Egyetem Orvostudományi Karának kutatójával közösen a technológia és a mentális egészség kapcsolatát kutatja, kiemelve a pozitívumokat és a negatívumokat.
A közösségi média és a depresszió közötti kapcsolatot vizsgálva arra számítottak, hogy kettős hatás lesz. Feltételezték, hogy a közösségi hálózatok néha enyhíthetik a depressziót, néha pedig súlyosbíthatják – ez az eredmény egy „u” alakú görbe formájában jelenik meg a grafikonon. A csaknem 2000 fő részvételével végzett felmérés eredménye azonban megdöbbentette a kutatókat. Egyáltalán nem volt kanyar – a vonal egyenes volt és nemkívánatos irányba ferde. Más szóval, a közösségi média terjedése a depresszió, a szorongás és a társadalmi elszigeteltség érzésének megnövekedett valószínűségével jár együtt.
„Objektíven elmondható: ez az ember kommunikál a barátaival, mosolyt és hangulatjeleket küld nekik, sok társadalmi kapcsolata van, nagyon szenvedélyes. De azt tapasztaltuk, hogy az ilyen emberek jobban érzik magukat a társadalmi elszigeteltségben” – mondja Primak.
A kapcsolat azonban nem egyértelmű: a depresszió növeli a közösségi média használatát, vagy a közösségi média használata növeli a depressziót? Primack úgy véli, hogy ez mindkét irányban működhet, és még problémásabbá teheti a helyzetet, mivel „lehetséges egy ördögi kör”. Minél depressziósabb egy személy, annál gyakrabban használja a közösségi oldalakat, ami tovább rontja mentális egészségét.
De van egy másik zavaró hatás is. Egy 2017. szeptemberi, több mint 1700 fiatal bevonásával készült tanulmányban Primak és munkatársai azt találták, hogy a közösségi médiával való interakciók során a napszak döntő szerepet játszik. A közösségi médiában lefekvés előtt 30 perccel töltött időt a rossz éjszakai alvás egyik fő okaként említik. „Ez pedig teljesen független a napi használat teljes időtartamától” – mondja Primak.
Úgy tűnik, a pihentető alváshoz rendkívül fontos, hogy legalább azt a 30 percet technológia nélkül legyünk. Számos tényező magyarázhatja ezt. Először is, a telefon képernyőjéről kibocsátott kék fény elnyomja a melatonint, azt a vegyi anyagot, amely jelzi, hogy ideje lefeküdni. Az is lehetséges, hogy a közösségi média használata növeli a szorongást a nap folyamán, ami megnehezíti az elalvást. „Amikor megpróbálunk aludni, tapasztalt gondolatok és érzések nyomasztanak és kísértenek” – mondja Primak. Végül a legnyilvánvalóbb ok: a közösségi hálózatok nagyon csábítóak, és egyszerűen csökkentik az alvással töltött időt.
A fizikai aktivitásról ismert, hogy segít az embereknek jobban aludni. A telefonunkkal töltött idő pedig csökkenti a fizikai aktivitással töltött időt. „A közösségi média miatt mozgásszegényebb életmódot folytatunk. Ha okostelefont tart a kezében, nem valószínű, hogy aktívan mozog, fut vagy hadonászik a karjával. Ilyen ütemben lesz egy új generációnk, amely alig mozdul” – mondja Arik Sigman, a gyermekegészségügyi nevelés független előadója.
Ha a közösségi média használata súlyosbítja a szorongást és a depressziót, az viszont hatással lehet az alvásra. Ha ébren fekszel az ágyban, és összehasonlítod az életedet mások #feelingblessed és #myperfectlife címkével ellátott fiókjaival, és tele van photoshopolt képekkel, öntudatlanul is azt gondolhatod, hogy az életed unalmas, amitől rosszabbul érzed magad, és nem fogsz elaludni.
És így valószínű, hogy ebben a kérdésben minden összefügg. A közösségi médiát összefüggésbe hozták a depresszió, a szorongás és az alváshiány növekedésével. Az alváshiány pedig ronthatja a mentális egészséget és mentális egészségügyi problémák eredménye is lehet.
Az alvásmegvonásnak más mellékhatásai is vannak: összefüggésbe hozható a szívbetegségek, a cukorbetegség és az elhízás megnövekedett kockázatával, a gyenge tanulmányi teljesítménnyel, a vezetés közbeni lassabb reakciókkal, a kockázatos viselkedéssel, a fokozott szerhasználattal… a lista hosszan folytatható.
A legrosszabb az egészben, hogy az alváshiány leggyakrabban a fiatalokat érinti. Ennek az az oka, hogy a serdülőkor fontos biológiai és társadalmi változások időszaka, amelyek kritikusak a személyiségfejlődés szempontjából.
Levenson megjegyzi, hogy a közösségi média, a szakirodalom és a kutatás olyan gyorsan növekszik és változik, hogy nehéz lépést tartani. „Eközben kötelességünk feltárni a következményeket – mind a jót, mind a rosszat” – mondja. „A világ most kezdi figyelembe venni a közösségi média egészségünkre gyakorolt hatását. A tanároknak, szülőknek és gyermekorvosoknak meg kellene kérdezniük a tizenévesektől: Milyen gyakran használják a közösségi médiát? Melyik napszakban? Milyen érzéseket kelt bennük?
Nyilvánvaló, hogy a közösségi hálózatok egészségünkre gyakorolt negatív hatásának korlátozása érdekében mértékkel kell használni őket. Sigman azt mondja, hogy a nap folyamán tegyünk félre bizonyos időszakokat, amikor elterelhetjük a gondolatainkat a képernyőnkről, és tegyük ugyanezt a gyerekekkel is. Érvelése szerint a szülőknek úgy kell kialakítaniuk otthonaikat, hogy ne legyenek készülékek, „hogy a közösségi média ne hatolja át állandóan az életed minden részét”. Ez különösen fontos, mivel a gyerekek még nem fejlődtek ki megfelelő szintű önkontrollal ahhoz, hogy tudják, mikor kell abbahagyni.
Primak egyetért. Nem kéri a közösségi oldalak használatának abbahagyását, de azt javasolja, hogy fontolja meg, mennyit – és a nap mely szakában – csinálja.
Tehát, ha tegnap este lefekvés előtt lapozgatja a hírfolyamot, és ma egy kicsit kiborult a helyzetből, talán máskor megjavíthatja. Lefekvés előtt fél órával tegye le a telefont, és reggelre jobban érzi magát.