Syncope – okok, típusok, diagnosztika, elsősegélynyújtás, megelőzés

Bizonyított tartalom

A Syncope egy rövid ideig tartó eszméletvesztés, érzés- és mozgásvesztés az agy elégtelen oxigénellátása miatt, amely ischaemiával jár együtt. A fájdalom, a szorongás vagy a vér látványa szintén az ájulás másik oka lehet. Általában sápadt arc és az ajkak cianózisa kíséri.

Mi az ájulás?

A Syncope egy olyan állapot, amelyet az agyba juttatott elégtelen oxigén miatti rövid távú eszméletvesztés jellemez. Az ájulás általában néhány másodperctől néhány percig tart, egyesek úgy írják le az érzést, hogy „sötétség a szemek előtt”. Az ájulást általában olyan tünetek előzik meg, mint:

1. sápadt arc
2. sinica warg,
3. hideg verejték a homlokon és a halántékon.

A legtöbb esetben az ájulás nem lehet aggodalomra ad okot, különösen akkor, ha nincs más egészségügyi állapot a hátterében. Az orvosi látogatás jelzése a havonta többször előforduló ájulás. Az ilyen egyéneknél ki kell zárni a halálozás kockázatát növelő kardiális okokat. Az ájulás kockázata meredeken növekszik a 70 év felettieknél.

Az ájulás okai

Előfordulhat, hogy nyilvánvaló ok nélkül elájul. Ezt azonban számos tényező okozhatja, többek között:

1. erős érzelmi élmények,
2. félelem,
3. alacsony vérnyomás,
4. erőteljes fájdalom,
5. kiszáradás,
6. alacsony vércukorszint
7. hosszan tartó álló helyzetben való tartózkodás,
8. túl gyorsan kelj fel,
9. fizikai aktivitás gyakorlása magas hőmérsékleten,
10. túlzott alkoholfogyasztás,
11. drogozni,
12. túlterhelés székletürítéskor,
13. erős köhögés,
14. rohamok
15. gyors és felületes légzés.

A fent említett okok mellett az Ön által szedett gyógyszerek is növelhetik az ájulás kockázatát. Kiemelt jelentőséggel bírnak a magas vérnyomás kezelésére használt készítmények, valamint az antidepresszánsok és antiallergiás szerek. Az ájulás veszélyének különösen kitett betegek csoportjában vannak cukorbetegek, szívritmuszavarban szenvedők, szorongásos rohamokban és szívelzáródásban szenvedők.

A syncope típusai

A syncope többféle típusa létezik:

1. ortosztatikus syncope: ezek ismétlődő epizódok, amikor a vérnyomás állva esik. Ezt a fajta ájulást keringési problémák okozhatják;
2. Reflex syncope: Ilyenkor a szív rövid ideig nem látja el elegendő vérrel az agyat. A képződés oka a reflexív nem megfelelő impulzusátvitele, amely viszont az idegrendszer egy töredéke. Egy ilyen ájulás után az ember képes normálisan működni, tudja, mi történt, és logikusan válaszol a feltett kérdésekre;
3. az agyi erek betegségeivel összefüggő ájulás,
4. szívritmuszavarok miatti ájulás.

A leggyakoribb a reflex syncope, amelyet néha neurogén syncope-nak neveznek. Az ilyen típusú syncope olyan reflexreakción alapul, amely értágulatot vagy bradycardiát okoz. Leggyakrabban olyan fiataloknál fordulnak elő, akik nem társulnak szerves szívbetegséggel. A reflex syncope idős embereknél vagy szerves szívbetegségben szenvedőknél is előfordulhat, pl. aorta szűkületben vagy szívroham után. Az ilyen típusú ájulás tünetei a következők:

1. nincsenek szerves szívbetegség tünetei;
2. ájulás a hosszan tartó állás miatti váratlan inger hatására,
3. ájulás, amikor egy zsúfolt meleg szobában tartózkodik,
4. ájulás, amikor elfordítja a fejét, vagy a carotis sinus területére gyakorolt ​​nyomás következtében,
5. étkezés közben vagy után fellépő ájulás.

Ezt a fajta ájulást a beteg részletes kórtörténete alapján diagnosztizálják, amely során meghatározzák a syncope körülményeit. Ha a fizikális vizsgálat és az EKG eredménye normális, nincs szükség további diagnosztikai vizsgálatokra.

Syncope – diagnózis

A jó általános állapotú beteg egyszeri ájulása nem igényel orvosi beavatkozást. Orvosi látogatásra olyan helyzetek utalnak, amikor a beteg korábban nem tapasztalt ilyen epizódokat, de többször legyengül. Ezután meg kell határozni ennek a betegségnek az okát. Az orvost tájékoztatni kell az ájulás körülményeiről (mit végeztek, milyen állapotban volt a beteg). Emellett fontos a múltbeli betegségekkel és az Ön által szedett, vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerekkel kapcsolatos információ is. Az orvos az orvosi vizsgálat eredményétől függően további vizsgálatokat rendel el (pl. vérszegénység vizsgálata). Szívbetegségek vizsgálatát is gyakran végzik, például:

1. EKG vizsgálat – a szív elektromos aktivitásának rögzítése,
2. szív visszhang – a szív mozgóképét mutatja,
3. EEG teszt – az agy elektromos aktivitásának mérése,
4. Holter teszt – a szívritmus monitorozása a nap 24 órájában működő hordozható eszközzel.

A szív munkájának szabályozására alkalmazott modern módszer az ILR aritmia rögzítőamelyet a bőr alá ültetnek be a mellkason. Kisebb, mint egy gyufásdoboz, és nincs benne vezeték a szívhez való csatlakoztatáshoz. Az első ájulásig viseljen ilyen felvevőt. Az EKG-rekordot egy speciális fej segítségével egymás után olvassák ki. Ez lehetővé teszi annak meghatározását, hogy mi vezetett az ájuláshoz.

Miről kell még tájékoztatni az orvost az interjú során?

1. tájékoztassa kezelőorvosát az ájulást megelőző és az eszmélethez jutás után jelentkező tünetekről (pl. szédülés, hányinger, szívdobogásérzés, súlyos szorongás);
2. tájékoztassa a meglévő szívbetegségről vagy Parkinson-kórról;
3. említse meg a szívbetegség miatti hirtelen családi haláleseteket is;
4. Mondja el kezelőorvosának, ha ez az első alkalom, hogy elájul, vagy ha a múltban voltak ilyen epizódjai.

Elsősegélynyújtás ájulás esetén

Milyen esetekben van szükség sürgősségi orvosi ellátásra ájulás esetén?

- a beteg nem lélegzik,

- a beteg néhány percig nem tér vissza eszméletéhez,

- a beteg terhes,

- a beteg esés közben sérüléseket szenvedett és vérzik,

- a beteg cukorbetegségben szenved,

Fájdalom a mellkasban

- a beteg szíve szabálytalanul ver,

- a beteg nem tudja mozgatni a végtagjait,

- nehezen beszél vagy lát,

- görcsök jelentkeztek,

– a beteg nem tudja ellenőrizni a hólyag és a belek munkáját.

A syncope kezelése az orvos által felállított diagnózistól függ. Ha más állapot nem okozza az ájulást, általában nincs szükség kezelésre, és a hosszú távú prognózis jó.

Elsősegély

Ha elájul, tegye a fejét a hátára, fejét hátradöntve, és tegyen párnát vagy összetekert takarót a háta alá. Friss levegőt kell biztosítania neki, ki kell gombolni a ruha nyomó részeit, mint például: gallér, nyakkendő, öv. Meglocsolhatja hideg vízzel az arcát, bedörzsölheti alkohollal, vagy ammóniával megnedvesített pálcikát helyezhet az enyhe szagra. Az agyba áramló vér megkönnyíti az ájult ember lábának felemelését.

Ha elájul vagy elájul, ne adjon semmit inni, mert megfulladhat. Az eszméletének helyreállítása után a betegnek egy ideig fekve kell maradnia. Kávét vagy teát csak később szolgálhatnak fel neki.

FONTOS!

1. az elájult betegnek nem szabad enni vagy inni;
2. a betegnek nem szabad saját gyógyszereit beadni (beleértve az orrcseppeket is);
3. ne öntsön hideg vizet az ájult emberre, mert sokkot okozhat; hideg vízbe mártott törülközővel érdemes áttörölni az arcát és a nyakát.

Ájulás – megelőzés

Az erek feszültségének önszabályozási zavarai miatti syncope megelőzésére szolgáló módszerek közül a következőket említik:

1. sok folyadék fogyasztása,
2. az elektrolit- és sótartalom növelése az étrendben,
3. mérsékelt fizikai aktivitás (pl. úszás),
4. alszik fejjel a test felett,
5. ortosztatikus edzés végzése, ami a falhoz való felállással jár (egy ilyen gyakorlatot naponta 1-2 alkalommal, minimum 20 percig kell végezni).

Fontos! Ha gyengének érzi magát, és hamarosan elájul, üljön le vagy feküdjön le (lábainak magasabbnak kell lenniük, mint a feje). Kérj meg valakit, hogy üljön veled egy kicsit.

Ájulás – olvass tovább róla