tartalom
1908-ban egy japán kémia professzor, Kikunae Ikeda a hínárban kombu nátrium-glutamátot talált, amely egyedi ízt adott a terméknek. Napjainkban az MSG körül sok pletyka kering ijesztgetni a fogyasztókat. Ha látni szeretné az E621 jelzést a termék csomagolásán, azonnal bekerül a feketelistára. Melyek a mítoszok az MSG-ről, és ezek közül melyik a rossz?
A glutamát kémia
A glutaminsav természetesen szintetizálódik a szervezetünkben. Ez az aminosav fontos az élethez, részt vesz az anyagcserében és az idegrendszerben. Gyakorlatilag minden fehérjetartalmú élelmiszerből – húsból, tejből, diófélékből, egyes zöldségekből, paradicsomból – is bejut a szervezetbe.
A mesterségesen előállított glutamát nem különbözik a természetestől. Erjesztéssel teszi biztonságossá. A 60-70-es években a tudósok egy olyan baktériumot találtak, amely képes glutamát termelésére – ezt a módszert ma is használják. A baktériumokat a cukortermelés melléktermékével etetik, ammóniát adnak hozzá, majd a baktériumok glutamátot termelnek, amit aztán nátriumsókkal kombinálnak. Hasonlóképpen gyártunk sajtot, sört, fekete teát és egyéb termékeket.
A glutamát a rossz ételeket álcázza
A glutamát kifejezhetetlen íze és halvány illata van. A terméknek elavult illata van, és nem lehet leplezni. Az élelmiszeriparban erre a kiegészítésre csak az étel ízének hangsúlyozására van szükség, amelyet már tartalmaz.
A glutamát függőséget okoz
A glutamátot nem tekintik kábítószernek, és nem képes nagy mennyiségben behatolni a vérbe és az agyba. Tehát semmilyen függőséget nem okozhat.
Csak az emberek ragaszkodnak a fényes ízekhez. A glutamátot tartalmazó élelmiszerek olyan embereket vonzanak, akiknek étrendjéből hiányzik a fehérje. Tehát, ha chipset vagy kolbászt szeretett volna, állítsa be étrendjét a fehérjetartalmú ételek javára.
A glutamát növeli a só fogyasztását.
Az emberek úgy vélik, hogy a glutamát káros a nátrium miatt, amelyet étkezési sóval együtt fogyasztottunk. De ha egy személynek nincsenek vese rendellenességei, a nátrium nem okoz neki kárt. Fontos a mértékletesség betartása.
A glutamát felborítja az idegrendszert.
A glutamát részt vesz az idegimpulzusok sejtből sejtbe történő továbbításában. A táplálékkal belépve a szervezetbe csak 5% -kal szívódik fel a véráramba. Alapvetően az anyagcsere a bélsejtekben végződik. A vérből az agyba glutamát szintén rendkívül jelentéktelen mennyiségben érkezik. Ahhoz, hogy az idegrendszer jelentős hatást érjen el, egy kanállal fülglutamátot kell használnunk.
Ha a szervezet túlzott mennyiségben termel glutamátot, a test elpusztítja a nem kívánt anyagokat.
A glutamát súlyos betegséget vált ki.
A glutamátot azzal vádolják, hogy képes elhízást és vakságot okozni. Egyetlen rezonancia kísérlet során patkányoknak szubkután glutamátot adtak be sokk dózisokban; ezért az állatok elhízottak és megvakultak.
Később a kísérletet megismételték, csak ezúttal az MSG patkányokat adták táplálékkal együtt. Végül is az emésztőrendszeren keresztül jut be az ember testébe, és nem a bőr alá. Sem elhízás, sem vakság. Ez a kísérlet nem sikerült.
A túlsúly több tényező miatt jelentkezik. Igen, a glutamátot hozzáadják az egészségtelen ételekhez, de ez nem teszi őket.
Nincs olyan publikált bizonyíték, amely összekapcsolná az élelmiszer-adalékanyagokat a rosszindulatú daganatok kialakulásával. Terhesek számára a glutamát sem szörnyű: nem hatol át a placentán.