„Ami jó a bolygónak, az jó nekünk” – mondják a várostervezők. Az Arup nemzetközi mérnöki cég tanulmánya szerint a zöld városok biztonságosabbak, az emberek egészségesebbek, és általános jólétük is magasabb.
A brit Exeteri Egyetem 17 éves tanulmánya kimutatta, hogy a zöld külvárosokban vagy városok zöldövezeteiben élők kevésbé hajlamosak mentális betegségekre, és elégedettebbek az életükkel. Ugyanezt a következtetést támasztja alá egy másik klasszikus tanulmány is: a műtéten átesett betegek gyorsabban felépülnek, ha szobaablakuk a parkra néz.
A mentális egészség és az agresszív tendenciák szorosan összefüggenek, ezért a zöld városokban is kimutatták, hogy alacsonyabb a bűnözés, az erőszak és az autóbalesetek száma. Ez azzal magyarázható, hogy a mozgásban és a természettel való kommunikációban eltöltött idő, legyen szó akár egy parkban tett sétáról, vagy munka utáni biciklizésről, segít az embernek megbirkózni a negatív érzelmekkel, és kevésbé konfliktusossá teszi.
Az általános pszichológiai egészségjavító hatás mellett a zöldfelületeknek van még egy érdekes tulajdonsága: több gyaloglásra, reggeli kocogásra, kerékpározásra serkentik az embert, a fizikai aktivitás pedig segít megőrizni az emberek testi egészségét. Koppenhágában például kerékpárutak építésével az egész városban, és ennek eredményeként a lakosság egészségi szintjének javításával 12 millió dollárral csökkentették az egészségügyi költségeket.
Ezt a logikai láncot kidolgozva feltételezhetjük, hogy a szellemileg és fizikailag egészséges népesség munkatermelékenysége magasabb, ami az emberek jólléti szintjének emelkedéséhez vezet. Bebizonyosodott például, hogy ha növényeket helyezünk el az irodaterületeken, akkor az alkalmazottak termelékenysége 15%-kal nő. Ezt a jelenséget a figyelem-helyreállítás elmélete magyarázza, amelyet a múlt század 90-es éveiben terjesztettek elő Rachel és Stephen Kaplan amerikai tudósok. Az elmélet lényege, hogy a természettel való kommunikáció segít leküzdeni a mentális fáradtságot, növeli a koncentráció és a kreativitás szintjét. Kísérletek kimutatták, hogy egy pár napos természetjárás 50%-kal növelheti az ember képességét a nem szabványos feladatok megoldására, és ez a modern világ egyik legkeresettebb tulajdonsága.
A modern technológiák lehetővé teszik, hogy továbblépjünk, és ne csak az ember és a társadalom állapotát javítsuk, hanem környezetbarátabbá is tegyük a városokat. A szóban forgó innovációk elsősorban az energia- és vízfogyasztás csökkentésére, az energiahatékonyság javítására, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és a hulladékok újrahasznosítására vonatkoznak.
Így jelenleg aktívan fejlődnek az „intelligens hálózatok”, amelyek lehetővé teszik a villamosenergia-termelés és -fogyasztás aktuális igények alapján történő irányítását, ami növeli az általános hatékonyságot és megakadályozza a generátorok üresjáratát. Ezen túlmenően az ilyen hálózatok egyidejűleg kapcsolhatók állandó (villamos hálózatok) és ideiglenes (napelemek, szélgenerátorok) energiaforrásokhoz, ami lehetővé teszi az energiához való zavartalan hozzáférést, maximalizálva a megújuló erőforrásokban rejlő lehetőségeket.
Egy másik biztató tendencia a bioüzemanyaggal vagy elektromos árammal üzemelő járművek számának növekedése. A Tesla elektromos járművei már most rohamosan hódítják meg a piacot, így vitatható, hogy néhány évtizeden belül jelentősen csökkenthető lesz a légkörbe kerülő szén-dioxid-kibocsátás.
Egy másik újítás a szállítás területén, amely fantasztikussága ellenére már létezik, a személyi automata szállítás rendszere. A speciálisan számukra kijelölt pályákon közlekedő kisméretű elektromos autók bármikor, megállás nélkül szállíthatnak egy utascsoportot A pontból B pontba. A rendszer teljesen automatizált, az utasok csak az úti célt jelzik a navigációs rendszernek – és élvezhetik a teljesen környezetbarát utazást. Ezen elv szerint a londoni Heathrow repülőtéren, Dél-Korea egyes városaiban és az USA-ban a Nyugat-Virginiai Egyetemen szervezik a mozgást.
Ezek az újítások jelentős beruházásokat igényelnek, de a potenciáljuk óriási. Költségkímélőbb megoldásokra is van példa, amelyek szintén csökkentik az urbanizáció környezetterhelését. Íme csak néhány közülük:
— Los Angeles városa mintegy 209 utcai lámpát cserélt le energiatakarékos izzókra, ami 40%-kal csökkentette az energiafogyasztást és 40 tonnával a szén-dioxid-kibocsátást. Ennek eredményeként a város évente 10 millió dollárt takarít meg.
– Párizsban a kerékpárkölcsönző rendszer működésének mindössze két hónapja alatt, amelynek pontjai városszerte helyezkedtek el, mintegy 100-an kezdtek el naponta több mint 300 kilométert utazni. El tudja képzelni, milyen erőteljes hatással lesz ez az emberi egészségre és a környezetre?
– A németországi Freiburgban a város lakossága és vállalkozásai által elfogyasztott energia 25%-a a szemét és a hulladék bomlásával keletkezik. A város az „alternatív energiaforrások városaként” pozícionálja magát, és aktívan fejleszti a napenergiát.
Mindezek a példák több mint inspirálóak. Bizonyítják, hogy az emberiség rendelkezik a szükséges szellemi és technológiai erőforrásokkal ahhoz, hogy minimálisra csökkentse a természetre gyakorolt negatív hatását, ugyanakkor javítsa saját lelki és testi egészségét. A dolgok kicsik – a szavaktól haladjunk a tettek felé!