Mi készteti az embereket arra, hogy önként járjanak speciális klubokba, ahol zaklatják őket? Egy titkos találkozóhely tulajdonosa évek óta kutatja a szado-mazochizmus kiváltó okait. És itt van, amit megtudott.
Olvastál már olyan könyvet, amit nem tudsz letenni, és folyamatosan nyelgetsz oldalról oldalra a metrón, majd a mozgólépcsőn, majd az asztalodnál? Vagy szerveztek maguknak egy „sorozatmaratont” valamelyik hétvégén, megszakítás nélkül sorozatot sorozatonként?
Ugyanez igaz az ülés során is. Az érzés, hogy abban a pillanatban, amikor élsz, minden érzéked a maximumon működik, és minden érzelem és elméd teljesen át van adva a szorongó várakozás élményének.
Mi történik ezután?
A beosztott ezt nem tudja, teljesen átadta az irányítást a domináns partnernek.
Nem kell semmin gondolkodnia, és nem kell nehéz döntéseket hoznia.
Egyáltalán nem kell neki semmit tennie. Bármilyen furcsán is hangzik, az emberek azért jönnek a klubomba, hogy ugyanazt érezzék, mint a jógában vagy a meditációban.
Vigyáznak rá, vigyáznak rá. Van egy embere, aki iránt nem közömbös…
Ebben a pillanatban lenni, megtapasztalni azt tested minden sejtjével. A zenészek és sportolók ezt a maximális koncentráció pillanatában élik meg előadás közben, amikor az egész világ megszűnik létezni, és csak az van, amit most tapasztalnak, másodpercről másodpercre.
Ehhez a nehezebb utat választották, edzéseken és kudarcokon mentek keresztül. A mazochista a maga módszerét választotta, ami számára az egyetlen lehetségesnek tűnik.
Erre jönnek vissza. Csak annyit kell tenned, hogy engedelmeskedsz és „követed az áramlást”.
Pszichológiai szinten a mazochista teljesen a domináns partnerre bízza az irányítást, és teljesen jól érzi magát vele, amikor „óvatosan” megfeszíti rajta.
Engedelmeskedik, ha azt mondja neki, hogy ne lélegezzen, mintha gyerekkorában lenne, és lenyel egy köhögés elleni tablettát.
Vigyáznak rá, vigyáznak rá. Van egy embere, aki törődik vele. És ez az ember tudja, mit akar.
A mazochista tudja ezt? Úgy tűnik, a válasz egyértelmű.
A Dominatrix feladata, hogy cselekedeteivel elmerítse a neki alárendelt embert egy olyan állapotba, ahol előjöhetnek mély fantáziái, amelyekről nem beszélt senkinek, és amelyeket visszatartott.
Ennek érdekében a szimpatikus idegrendszerét rituális cselekvéseken keresztül izgatják. A pofonok és övütések, a verbális bántalmazás (és ennek megfelelően a kegyelemkérés) szükséges része a foglalkozásnak, amit idővel már alig vár.
Az ülés alatt a mazochista veszélyérzetet kelt. Fiziológiai szinten ez azt jelenti, hogy a mellékvesék hatalmas mennyiségben termelnek adrenalint.
Aztán amint tudja, hogy a veszély elmúlt, endorfinok szabadulnak fel. Ezek természetes fájdalomcsillapítók, fájdalomcsillapítók, amelyek viszont opioidokkal látnak el bennünket, megnyugvást, ellazulást, teljes ellazulást hozva.
„Sok kliens azt mondja nekem – mondja Morgese, aki 55 évesen profi Dominatrix –, miután az ülés véget ért, eufórikusan, eksztatikusan érzik magukat.
Olyan fényes és intenzív érzés, hogy úgy tűnik számukra, hogy gyakorlatilag a föld felett lebegnek.
Az ülés utáni eufória állapota órákig vagy akár hetekig is eltarthat. Az eufória kezdeti hulláma után egy olyan időszak váltja fel, amikor a beosztott érzelmek hanyatlását tapasztalja, hőmérséklete a végrehajtás befejezése után meredeken csökkenhet.
Az eksztatikus érzéseket álmosság és mély ellazulás váltja fel. A beosztottban megvan az összetartozás érzése, mély vonzalma, hogy szükség van rá, és – bármilyen furcsán hangzik is – a szeretet.
Különleges kötelék alakul ki a domináns partner és beosztottja között, amikor együtt élik meg azokat az élénk és tiltott érzéseket, amelyekről rajtuk kívül senki sem tud. Ismerik egymás életének azokat a vonatkozásait, amelyekről senki más nem tud.
A szakértőről: Sandra La Morgese blogger, és 5 lépés a jobb kommunikációért, szexért és boldogságért című könyv szerzője.