Itt újra készen áll egy pár pulóver és csizma vásárlására kedvezményes áron. De bár ez a vásárlás olcsó lehet az Ön számára, vannak más költségek, amelyek láthatatlanok az Ön számára. Mit kell tehát tudni a fast fashion környezetvédelmi költségeiről?
Egyes szövettípusok súlyosan károsítják a környezetet.
Valószínűleg a legtöbb ruhája szintetikus anyagokból, például műselyemből, nylonból és poliészterből készül, amelyek valójában műanyag elemeket tartalmaznak.
A probléma az, hogy amikor ezeket az anyagokat mosod, a mikroszálak a vízrendszerbe kerülnek, majd a folyókba és óceánokba. Kutatások szerint a vadállatok, sőt az általunk elfogyasztott élelmiszerekbe is bevihetik őket.
Jason Forrest, a British Academy of Fashion Retail fenntarthatósági szakértője rámutat, hogy még a természetes rostok is kimeríthetik a Föld erőforrásait. Vegyük például a pamutból készült farmert: „20 liter vízre van szükség egy farmer előállításához” – mondja Forrest.
Minél olcsóbb a termék, annál kevésbé valószínű, hogy etikusan gyártják.
Sajnos gyakran előfordul, hogy egyes olcsó dolgokat rossz körülmények között állítanak elő, ahol a minimálbérnél kevesebbet fizetnek. Az ilyen gyakorlatok különösen gyakoriak az olyan országokban, mint Banglades és Kína. Még az Egyesült Királyságban is érkeztek jelentések arról, hogy az embereknek illegálisan alacsony összegeket fizettek azért, hogy ruhákat készítsenek, amelyeket aztán nagy üzletekben értékesítenek.
Lara Bianchi, a University of Manchester Business School akadémikusa megjegyzi, hogy a divat sok munkahelyet teremtett a szegény területeken, ami „pozitív tényező” a helyi gazdaságok számára. „Úgy gondolom azonban, hogy a gyors divat a munkavállalók és a nők jogaira is óriási hatással volt” – teszi hozzá.
Bianchi szerint a nemzetközi ellátási lánc olyan összetett és hosszú, hogy sok multinacionális márka nem tudja ellenőrizni és ellenőrizni minden termékét. „Egyes márkák jól tennék, ha lerövidítenék az ellátási láncukat, és nem csak magukért és első osztályú beszállítóikért vállalnának felelősséget, hanem a teljes ellátási lánc egészéért.”
Ha nem dobja ki belőle a ruházatot és a csomagolóanyagot, akkor azokat hulladéklerakóra vagy elégetésre küldik.
A gyorsdivat-ipar méretének értékeléséhez gondoljon bele: az Asos, az Egyesült Királyságban működő online ruházati és kozmetikai kiskereskedő évente több mint 59 millió műanyag postazacskót és 5 millió karton postafiókot használ az online rendelések kiszállítására. Míg a dobozok újrahasznosított anyagokból készülnek, a műanyag zacskók az újrahasznosított anyagoknak csak 25%-át teszik ki.
Mi a helyzet a kopott ruhákkal? Sokan közülünk egyszerűen kidobjuk. A Love Not Landfill brit jótékonysági szervezet szerint a 16 és 24 év közötti emberek egyharmada még soha nem használta újra a ruháit. A környezeti károk csökkentése érdekében fontolja meg a használt ruhák újrahasznosítását vagy adományozását jótékonysági szervezeteknek.
A szállítások hozzájárulnak a légszennyezéshez.
Hányszor mulasztott el egy kézbesítést, és arra kényszerítette a sofőrt, hogy másnap visszamenjen hozzád? Vagy rendeltél egy hatalmas adag ruhát, csak azért, hogy eldöntsd, nem illik hozzád?
A jelentés szerint a női ruhákat online vásárló vásárlók közel kétharmada visszaküld legalább egy terméket. A sorozatos rendelések és visszaküldések kultúrája sok mérföldet tesz ki az autókkal.
Először a gyártóüzemből hatalmas raktárakba küldik a ruhákat, majd teherautók szállítják a helyi raktárakba, majd futársofőrön keresztül jutnak el hozzád a ruhák. És mindez az üzemanyag hozzájárul a légszennyezéshez, ami viszont a rossz közegészségügyhöz kapcsolódik. Gondolja meg kétszer, mielőtt másik terméket rendel!