Amikor kialszanak a fények: Hogyan hat a Föld órája az erőművekre

Oroszországban létezik az Egységes Energiarendszer (UES), amely végül az 1980-as években alakult meg. Ettől a pillanattól kezdve minden régió egy hatalmas hálózat részévé vált. Nincs határa, és nincs kötve az állomás ahhoz a helyhez, ahol található. Például Kurszk város közelében található egy atomerőmű, amely sokkal több áramot termel, mint amennyire a régiónak szüksége van. A többi energia újraelosztásra kerül az egész országban.

Az energiatermelés tervezését a rendszerirányítók végzik. Feladatuk az erőművek egy órától több éves ütemezése, valamint az áramellátás normalizálása nagyobb üzemzavarok és veszélyhelyzetek idején. A szakértők figyelembe veszik az éves, szezonális és napi ritmust. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a konyhai villanykörte és az egész vállalkozás kikapcsolása vagy felkapcsolása a munka megszakítása nélkül lehetséges legyen. Természetesen a nagyobb ünnepeket és akciókat is figyelembe vesszük. A Föld Órája szervezői egyébként közvetlenül nem számolnak be az akcióról, mivel kicsi a léptéke. De mindenképpen figyelmeztesd a városvezetést, tőlük már érkezik az információ az EGK-hoz.

Súlyos baleset, meghibásodás vagy kimaradás esetén más állomások növelik a teljesítményt, ezzel kompenzálva és helyreállítva az egyensúlyt. Van egy automatikus biztonsági mentési rendszer is, amely azonnal reagál a meghibásodásokra és a feszültségesésre. Neki köszönhetően a naponta fellépő energialökések nem okoznak kudarcot. Még nagy energiafogyasztók váratlan csatlakoztatása esetén is (ami önmagában is ritka esetekben lehetséges), ez a biztosíték képes biztosítani a szükséges energiát az energiatermelés növeléséig.

Tehát a rendszer hibakeresése, az erőművek turbinái szétszórva, a kezelők betanítása, majd jön… a „Föld órája”. 20:30-kor emberek ezrei kapcsolják le a villanyt a lakásban, a házak sötétségbe borulnak, gyertyák világítanak. És a legtöbb szkeptikus meglepetésére az áram üres égése, a hálózatról táplált kütyük begyújtása nem történik meg. Ennek ellenőrzésére javaslom a március 18-i és 25-i energiafogyasztási grafikonok összehasonlítását.

  

A százalék töredéke, amellyel az akció résztvevői csökkentik az energiafogyasztást, nem tükröződik az UES-ben. Az energia nagy részét nem a világítás, hanem a nagyvállalatok és a fűtési rendszer fogyasztja. A napi bevitel kevesebb mint 1%-a nem hasonlítható össze azokkal a balesetekkel, amelyek szinte minden évben előfordulnak. Kevesen tudnak ezekről a balesetekről – az évek óta kidolgozott rendszer meghozza gyümölcsét. Ha az akció globálisabb jellegű lenne, akkor ez nem okozna sokkot – a leállás az ütemezett napon és egy bizonyos időszakban történik.

Ráadásul egyes állomások nem csak a fogyasztás ingadozására képesek időben reagálni, hanem a „nyugalomból” is profitálnak. A vízerőművek, amikor az energiafogyasztás csökken, lekapcsolhatják a turbinákat és speciális tározókba szivattyúzhatják a vizet. A tárolt vizet ezután energiatermelésre használják fel a megnövekedett igény idején.

Hivatalos források szerint idén 184 ország vett részt az akcióban, Oroszországban 150 város támogatta az akciót. Az építészeti emlékek és adminisztratív épületek világítását kikapcsolták. Moszkvában egy órára 1700 objektum világítása szűnt meg. Kolosszális számok! De nem minden ilyen egyszerű. Az árammegtakarítás Moszkvában a Föld órája alatt kevesebb, mint 50000 XNUMX rubel – az energiatakarékos világítóeszközöket elsősorban adminisztratív és kulturális létesítmények megvilágítására használják.

6 éven át 11 országban végzett amerikai kutatás szerint a Föld órája átlagosan 4%-kal csökkenti a napi energiafogyasztást. Egyes régiókban az energiamegtakarítás eléri a 8%-ot. Nyugaton ezt a százalékot veszik figyelembe, és némileg csökken a kibocsátás. Sajnos Oroszországnak még nem sikerült ilyen mutatót elérnie, de még ennek a százaléknak a növelésével sem „égetné el senki a többletet”. egyszerű közgazdaságtan. Minél több támogatója van az akciónak, annál kézzelfoghatóbban csökken az energiafogyasztás.

21:30-kor a lámpák szinte egyszerre kapcsolnak ki. Az akció sok ellenzője azonnal arra a példára hivatkozik, hogy egy házban vagy lakásban a maximális energiafelhasználás mellett a villanykörte fénye elhalványul vagy villoghat. Az ellenzők ezt annak bizonyítékaként említik, hogy az erőművek nem bírják a terhelést. Az ilyen „villogás” fő oka általában a hibás elektromos vezetékek, amelyek meglehetősen gyakoriak a régi házaknál. A háztartási készülékek házba való egyidejű beépítésével az elhasználódott vezetékek túlmelegedhetnek, ami ehhez a hatáshoz vezet.

Nap mint nap ingadozások vannak az energiafogyasztásban – a gyárak reggel elkezdenek dolgozni, este pedig a munkából hazatérve szinte egyszerre kapcsolják fel a villanyt, a tévét, elkezdenek villanytűzhelyen főzni, vagy mikrohullámú sütőben felmelegíteni. Természetesen ez sokkal nagyobb léptékű, és így vagy úgy, az ország teljes lakossága részt vesz benne. Ezért az energiafelhasználás ilyen megugrása régóta mindennapos az áramtermelők számára.

Ezenkívül a készülékek bekapcsolásakor az esés erejét az egész kerületben és otthon is transzformátorok semlegesítik. A városokban az ilyen létesítmények általában két- és háromtranszformátorosak. Úgy vannak megtervezve, hogy képesek legyenek elosztani a terhelést egymás között, változtatják teljesítményüket az adott pillanatban elfogyasztott elektromosságtól függően. Az egytranszformátoros állomások leggyakrabban nyaralók és falvak területén találhatók; nem tudnak nagy energiaáramlást biztosítani és stabil működést fenntartani erős áramlökések esetén. A városokban nem tudják stabilan fenntartani a többszintes lakóépületek energiaellátását.

A WWF Wildlife Foundation megjegyzi, hogy nem a cél az energiafogyasztás egy órával való csökkentése. A szervezők nem végeznek speciális energiamérést és statisztikát, és hangsúlyozzák az akció fő gondolatát, hogy felhívják az embereket, hogy óvatosan és felelősségteljesen bánjanak a természettel. Ha az emberek nap mint nap nem pazarolják az energiát, elkezdenek energiatakarékos izzókat használni, lekapcsolják a villanyt, amikor nincs rá szükség, akkor a hatás sokkal érezhetőbb lesz mindenki számára. Valójában a Föld órája emlékeztet arra, hogy nem vagyunk egyedül ezen a bolygón, és gondoskodnunk kell a minket körülvevő világról. Ez az a ritka eset, amikor az emberek szerte a világon összejönnek, hogy kifejezzék a szülőbolygójuk iránti törődés és szeretet érzését. És ha egy óra nincs is azonnali hatással, de hosszú távon megváltoztathatja az otthonunkhoz – a Földhöz – való viszonyulást.

 

Hagy egy Válaszol