tartalom
A csuka édesvízi víztestekben él. Jellegzetes vonásai a megnyúlt test, a keskeny száj és a sok éles fog. A hatalmas állkapcsok miatt a csukát „édesvízi cápának” nevezik. Egy kifejlett ragadozó mérete változó: 1-2 kg és 40-50 cm között a 30-35 kg-os, 120-140 cm hosszú óriásokig.
A csukák elterjedési területe és élőhelyei
A csuka csak édesvízi tározókban vagy a tengerek sótalanított részein él. Az északi féltekén (Eurázsia, Észak-Amerika) található. A foltos az alacsony folyású vagy állóvizeket kedveli. A megfelelő parkolónak számos követelménynek kell megfelelnie:
- az alja homokos;
- a vízi növényzet jelenléte;
- szemöldök, gödrök;
- elárasztott gubacsok és fák;
- kívánatos mélységkülönbségek.
A csukák nem élnek gyors sodrású, sziklás fenékű hegyi folyókban, mert itt nem lehet leset felállítani. Ezenkívül a foltos nem szereti a kis tavakat, amelyek nyáron „virágoznak”, és télen teljesen jégborítják.
Jellemző élőhelyek a kis és nagy folyók, tavak, tavak, tározók és más mesterségesen létrehozott tározók. A füves csukával kivételként még egyes mocsarakban is találkozhatunk. A foltos parkolóhelyek az ártéri tavak, csatornák és folyóöblök.
Hol lehet csukát keresni
A perspektivikus csukaparkolók az egyes tározók esetében eltérőek. A horgásznak ismernie kell és figyelembe kell vennie a kiválasztott vízterület hidrológiai adottságait.
Egy folyóban
Csuka les a legrejtettebb és legvédettebb helyeken. Ezek vízi növények, kidőlt fák, gubacsok vagy a part közelében elhelyezkedő sziklák.
A csukák tipikus élőhelyei a folyón:
- meredek partvonal mélységi különbségekkel;
- mély gödör – két vagy több folyó találkozása;
- közvetlenül a gát melletti területen.
A folyón más, leginkább kiszámíthatatlan helyeken is találhatunk csukát. A vízterületen észlelt vándorlást az időjárási viszonyok változása és a légköri nyomás megugrása kényszeríti ki.
Kis folyókon
Ha egy kis folyó medre minimum 1-1,5 m mélységű és apró halak (sivár, csótány) találhatók itt, a csuka ebben a tározóban él. De minél kisebb a folyó, annál óvatosabb a csuka. Az ilyen területen tartózkodó halásznak maximális álcázást és óvatosságot kell tanúsítania.
A tóban, tóban
Itt a fogas ragadozó általában sekély területeket tart a gubacsok és a bőséges vízi növényzet közelében. A nád, sás, tavirózsa közelében nagy eséllyel találunk csukát.
A tározóban
Ígéretes horgászhelyek a folyó folyók torkolatai, a hatalmas sekély víz, a vízinövények bozótjai. A csuka mélységbe tud menni, a hidraulikus építmények közelében maradhat. A tározóban horgászathoz vízi jármű használata javasolt.
Milyen mély a csuka
A ragadozó sekély vízben és mélységben is parkolást szervez. Az első esetben ezek a part szélei, amelyek átlagos mélysége legfeljebb 1 m, a másodikban 3-4 m. A horgásztaktika és a megfelelő csalik alapvetően különböznek sekély és mély területeken.
Melyik a legjobb napszak a csuka horgászatára?
Minden egyes, egy adott vízterületen élő populáció kialakítja a saját biológiai létritmusát. Például az egyik tóban a ragadozó hajnal előtt, egy másikban napnyugta előtt csíp aktívan. Ezért ezek az ajánlások általánosak, az egyes tározók esetében eltérőek lehetnek.
A napszakok | Harapási jellemzők |
Hajnal (kora reggel) | A csuka már hajnali 4-5 órakor „ébred” és lesben áll. További plusz a halász számára a rossz világítás (a halaknak nehéz megkülönböztetni az élő halat a csalitól). A nagy példány elkapásának esélye reggel a legnagyobb. |
nappali órákban | Jó napos és tiszta időben délre teljesen kimerül a kapás. A ragadozó pontosan látja valódi zsákmányát, nem támadja meg a mesterséges csalit. Borongós, borús napon, zuhogó esőben napközben is lehet horgászni, ugyanis jelentősen romlik a kilátás a vízben. |
Esti idő | Ha a harapást leállították, csak 18-19 óra múlva folytatódik. 19-től 22-23-ig megmarad a ragadozó fokozott aktivitása. |
Éjszaka | Éjfél után a csuka nem harap. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a kis halak (a ragadozó fő táplálékbázisa) leállították minden mozgásukat a tározóban. |
Az időjárás hatása a csuka harapására
Horgásztúra tervezésekor ügyeljen az időjárás-előrejelzésre. Kedvezőtlen körülmények között a harapás teljesen hiányozhat, mivel a hal elhagyja szokásos helyeit és elrejtőzik.
Milyen időjárás a legjobb a csuka számára
Megfelelő időjárási viszonyok időszakoktól és hónapoktól függően.
- Januártól áprilisig – a napsütéses és tiszta napokon sikeres lesz a horgászat.
- Május közepe-június – a csukának szezonális zhorja van, minden időben elég aktív.
- Július augusztus. A legkevésbé csukás idő napsütéses délután. A harapás csak a nappali hőség lecsillapodása után erősödik (este, reggel).
- Szeptember vége-október, november – felhős időben, enyhe szitáláskor, mérsékelt szél mellett sikeres lesz a horgászat.
- December-január – az időjárás „nem játszik szerepet”.
Milyen nyomáson csíp jobban a csuka
Az optimális mutatók a stabilitás és az állandóság, az ugrások és esések hiánya. Nem számít, hogy a nyomás magas vagy alacsony. Ha 3-4 napig viszonylag stabil a nyomás, a horgászat sikere garantált.
Milyen vízhőmérsékleten csípnek a csukák?
A csuka meglehetősen „hidegálló” hal. Tökéletesen alkalmazkodik az alacsony hőmérséklethez, a foltos sokkal rosszabbul viseli a nyári meleget. Az optimális hőmérsékleti mutatók -7 – -5 és +15 – +20 között változnak.
Szezonális jellemzők
Téli | A szezon elején a csuka továbbra is mérsékelt aktivitást és mobilitást mutat. A hal nem akar energiát költeni, és szinte azonnal harap. A tél csúcsán a csuka a mélyben él és ott bújik meg, a horgászat meghiúsul. A tél végére a foltos tevékenység fokozatosan felélénkül, a csuka vadászni indul. |
Tavasz | A jég elolvadása után a csuka ívásra indul. Az ívás során az egyedek inaktívak és letargikusak, nehéz őket elkapni. Az ívás után 14 „arany” nap van, amikor a csuka enni kezd, válogatás nélkül mindent csipeget. |
Nyár | A horgászat rendkívül nehéz. A csuka szeszélyes és finnyás. A ragadozó a mélybe megy, étvágya szinte teljesen eltűnik. Nyáron rendkívül nehéz kitalálni a csalival. |
Őszi | A legjobb idő a csukavadászathoz. A hőség alábbhagyása után a zhor zsírt kezd felhalmozni (felkészülés a következő télre). A csuka intenzíven vadászik, nagy az esélye a nagy egyedek fogásának. |
A legnagyobb példányok
A Rekordok Könyve tényeket tartalmaz az emberek által kifogott legnagyobb csukáról. A St. Lawrence folyón (New York) egy maszkinong csukát fogtak, súlya 32 kg. A fogás kihúzásához még a felszerelés segítségére is szükség volt. Hollandiában egy hosszú egyedet fogtak ki – 120 cm-t, de mindössze 10 percbe telt a leküzdés. Később megdőlt a rekord: 2011-ben Kanadában (St. Lawrence River) fogtak egy 130 cm hosszú csukát.
Rekorddöntő csukák Oroszországból
Az első nagy egyedet 1930-ban fogták ki. A trófea súlya 35 kg volt. A rekord helye az Ilmen-tó. Később még nagyobb halat fogtak – egy 49 kg-os és 200 g-os csukát (Ladoga-tó, Sortavala). A rekorder élő csalira fogott, az élőcsali egy másik csuka volt, 5 kg-os.
Ma Oroszországban a csuka-rekorderek olyan személyek, akiknek életkora 20 éves, súlya 16 kg. A halászok gyakran elhallgatják sikereiket, félve a kifogott trófea kiválasztásától.
A csuka könyörtelen és ravasz ragadozó. A csuka csak édesvízi víztestekben él. A tiszta, gyenge áramlású vizet kedveli, de ezek az egyedek kivételként a mocsarakban is megtalálhatók. A csuka meglehetősen okos hal: jól lát a vízben, meg tudja különböztetni a mesterséges csalit az élő csalitól. A megfelelő időjárási viszonyok és harapási idők az évszaktól függően változnak.