Fredonia városa. A New York-i Állami Egyetem Kutatóközpontja.
A laboratóriumba tucatnyi műanyag palackot hoznak, amelyeken híres ivóvízmárkák címkéi vannak. A tartályokat védett területen helyezik el, és a fehér köpenyes szakemberek egyszerű manipulációt hajtanak végre: speciális festéket (Nílusvörös) fecskendeznek a palackba, amely a műanyag mikrorészecskékhez tapad, és a spektrum bizonyos sugaraiban világít. Így felmérheti a káros anyagok mennyiségét a folyadékban, amelyet naponta inni kínálnak.
A WHO aktívan együttműködik különböző szervezetekkel. A vízminőségi tanulmány az Orb Media, egy jelentős újságírói szervezet kezdeményezése volt. A világ 250 országából, vezető gyártóktól származó 9 palack vizet teszteltek a laboratóriumban. Az eredmény siralmas – szinte minden esetben találtak műanyagnyomokat.
Sherry Mason kémiaprofesszor jól összefoglalta a tanulmányt: „Nem arról van szó, hogy konkrét márkákat mutassunk ki. A kutatások kimutatták, hogy ez mindenkire vonatkozik.”
Érdekes módon a műanyag a mai lustaság legnépszerűbb anyaga, főleg a hétköznapokban. De még mindig nem világos, hogy a műanyag bejut-e a vízbe, és milyen hatással van a szervezetre, különösen hosszan tartó expozíció esetén. Ez a tény rendkívül fontossá teszi a WHO tanulmányát.
Segítség
Az élelmiszer-csomagoláshoz ma több tucat típusú polimert használnak. A legnépszerűbbek a polietilén-tereftalát (PET) vagy a polikarbonát (PC). Az Egyesült Államokban az FDA meglehetősen hosszú ideje vizsgálja a műanyag palackok vízre gyakorolt hatását. A Hivatal 2010 előtt arról számolt be, hogy hiányoznak az átfogó elemzéshez szükséges statisztikai adatok. 2010 januárjában pedig az FDA meglepte a közvéleményt egy részletes és kiterjedt jelentéssel a biszfenol A palackokban való jelenlétéről, amely mérgezéshez vezethet (a nemi és pajzsmirigyhormonok csökkenése, a hormonális működés károsodása).
Érdekes módon Japán 1997-ben végzett helyi vizsgálatokat, és országos szinten elhagyta a biszfenolt. Ez csak az egyik elem, amelynek veszélye nem igényel bizonyítást. És hány egyéb olyan anyag van a palackokban, amelyek negatívan befolyásolják az embert? A WHO-vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a tárolás során behatolnak-e a vízbe. Ha a válasz igen, akkor a teljes élelmiszer-csomagolóipar szerkezetátalakítására számíthatunk.
A vizsgált palackokhoz csatolt dokumentumok szerint teljesen ártalmatlanok, és a szükséges vizsgálatok teljes skáláján átestek. Ez egyáltalán nem meglepő. De érdekesebb a palackozott víz gyártóinak képviselőinek alábbi nyilatkozata.
Hangsúlyozzák, hogy ma még nincsenek szabványok a víz elfogadható műanyagtartalmára vonatkozóan. Általánosságban elmondható, hogy ezeknek az anyagoknak az emberre gyakorolt hatásait nem állapították meg. Némileg emlékeztet a „dohánylobbira” és „a dohány egészségre gyakorolt negatív hatásaira vonatkozó bizonyítékok hiányáról” szóló kijelentésekre, amelyek 30 évvel ezelőtt történtek…
Csak ezúttal komolynak ígérkezik a nyomozás. A Mason professzor vezette szakértői csoport már bizonyította a műanyag jelenlétét csapvíz-, tengervíz- és levegőmintákban. A profiltanulmányok fokozott figyelmet és érdeklődést váltottak ki a nyilvánosság részéről a BBC „The Blue Planet” című dokumentumfilmje után, amely a bolygó műanyaggal való szennyezéséről beszél.
A munka kezdeti szakaszában a következő márkájú palackozott vizet tesztelték:
Nemzetközi vízmárkák: · Aquafina · Dasani · Evian · Nestle · Tiszta · Élet · San Pellegrino
| Országos piacvezetők: Aqua (Indonézia) · Bisleri (India) Epura (Mexikó) · Gerolsteiner (Németország) · Minalba (Brazília) · Wahaha (Kína) |
A vizet szupermarketekben vásárolták, és a vásárlást videóra is rögzítették. Néhány márkát az interneten keresztül rendeltek – ez megerősítette a vízvásárlás becsületességét.
A vizet festékkel kezelték, és egy speciális szűrőn engedték át, amely kiszűri a 100 mikronnál (szőrvastagság) nagyobb részecskéket. A befogott részecskéket elemezték, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy műanyagok.
Az elvégzett munkát a tudósok nagyra értékelték. Így Dr. Andrew Myers (University of East Anglia) a csoport munkáját „a magas színvonalú analitikai kémia példájának” nevezte. A brit kormány kémiai tanácsadója, Michael Walker azt mondta, „a munkát jóhiszeműen végezték”.
A szakértők szerint a műanyag a vízben volt a palack kinyitása közben. A minták műanyag jelenlétére vonatkozó vizsgálatának „tisztasága” érdekében a munkában használt összes elemet ellenőrizték, beleértve a desztillált vizet (laboratóriumi műszerek mosásához), acetont (a festék hígítására). A műanyag koncentrációja ezekben az elemekben minimális (nyilván a levegőből). A legnagyobb kérdés a tudósok számára az eredmények széleskörű elterjedése miatt merült fel: 17 mintából 259 mintában gyakorlatilag nem volt műanyag, némelyikben minimális volt a koncentrációja, valahol pedig levált a vízkőből.
Az élelmiszer- és vízgyártók egyöntetűen kijelentik, hogy gyártásukat többlépcsős vízszűréssel, annak részletes elemzésével és elemzésével végzik. A teljes üzemidő alatt csak műanyag maradványnyomokat találtak a vízben. Ezt mondják a Nestle, a Coca-Cola, a Gerolsteiner, a Danone és más cégek.
Megkezdődött a fennálló probléma tanulmányozása. Mi lesz ezután – az idő eldönti. Reméljük, hogy a tanulmány a végére ér, és nem marad röpke hír a hírfolyamban…