Kinek nagyobb az esélye a sikerre – vegetáriánusnak vagy húsevőnek?

Van összefüggés a húsfogyasztás és az üzleti életben és az életben elért siker között? Valóban, sokan úgy vélik, hogy a hús erőt, bátorságot, aktivitást, kitartást ad. Elhatároztam, hogy átgondolom, hogy ez így van-e, és hogyan lehetek vegetáriánusok – milyen esélyeik vannak a sikerre, és hol meríthetnek erőt? Elemezzük a sikeres személyiség fő összetevőit, és megtudjuk, kikben rejlenek inkább – a vegetáriánusok vagy a húsevők.

Kétségtelenül az aktivitás és a kezdeményezőkészség az alap, amely nélkül nehezen képzelhető el a célok elérése. Van egy vélemény, hogy a vegetáriánus étrend túlságosan „puha testűvé” és passzívvá teszi az embert, ami elkerülhetetlenül befolyásolja eredményeit. És éppen ellenkezőleg, a húsevőket mintha aktívabb élethelyzet jellemzi. Ezekben a kijelentésekben valóban van igazság, de rá kell jönnünk, hogy milyen tevékenységről beszélünk.

A húsfogyasztók tevékenysége sajátos jellegű. Ez annak köszönhető, hogy az állat halála előtt nagy stresszt él át, és nagy mennyiségű adrenalin szabadul fel a vérébe. Félelem, agresszió, menekülési, védekezési, támadási vágy – mindez határosan magas hormonszintet hoz létre az állat vérében. És ebben a formában kerül be a hús az emberek táplálékába. Evéve az ember ugyanazt a hormonális hátteret kapja saját testében. A cselekvés vágya ehhez kapcsolódik – a szervezetnek hatalmas mennyiségű adrenalint kell elosztania valahol, különben cselekvése önmaga elpusztítására és végül betegség okozására irányul (ami sajnos gyakran megtörténik). Így a húsevő tevékenysége erőltetett. Ráadásul ez a tevékenység gyakran az agresszivitás határán van, ami megint csak az állat haldokló vágyának tudható be, hogy élete megmentése érdekében támadjon. Azok az emberek, akiknek tevékenységét a húsfogyasztás váltja ki, „elérik” céljaikat, de nem „érik el” azokat. Gyakran ők maguk az erkölcsi elvek: „A cél eléréséhez minden eszköz jó”. A vegetáriánusok nem rendelkeznek ilyen erős doppinggal, és legtöbbször motiválniuk kell magukat. Másrészt, mivel cselekvési igényük nem fizikai, hanem pszichológiai, ezért a vegetáriánusok által befektetett projektek leggyakrabban tetszenek és érdekesek számukra. De a siker aranyképlete: „Munkája szeretete + szorgalom + türelem.”

A pszichológusok a sikert nagyrészt az önbizalommal és a magas önbecsüléssel társítják. Ennek a pontnak a kezelése érdekében be kell vezetnünk a „ragadozópszichológia” fogalmát. Amikor az ember húst eszik, akár akarja, akár nem, pszichéje elnyeri a ragadozó pszichéjének vonásait. És valóban velejárója az önbizalom és a felfújt önbecsülés, hiszen egy ragadozó, aki nem bízik a képességeiben, egyszerűen meghal, nem tud saját táplálékot szerezni. De ez az önbizalom megint csak mesterséges, kívülről kerül a testbe, és nem az eredmények értékeléséből vagy az önfejlesztésből jön létre. Ezért a húsevő önértékelése gyakran nem stabil, és állandó megerősítésre szorul – megjelenik a húsevők sajátos neurózisa, akik folyamatosan bizonyítanak valakinek valamit. Az önbecsülésben jelentős károkat okoz az a tudat, hogy valaki a megélhetéséért meghal – szükségtelenül, gasztronómiai bőség körülményei között. Azok az emberek, akik felismerik, hogy ők okozták valakinek a halálát, tudat alatti bűntudatot tapasztalnak, és gyakran méltatlannak tartják magukat a győzelmekre és a sikerekre, ami befolyásolja az önbizalmukat.

Mellesleg, ha egy személy aktívan és agresszíven védi a húsevéshez való jogát, ez gyakran mély, öntudatlan bűntudat jelenlétét jelzi. A pszichológiában ezt felismerő hatásnak nevezik. Tehát ha valaki 100%-ig biztos abban, hogy igaza van, akkor halkan és nyugodtan beszélne róla, anélkül, hogy bárkinek bármit is bizonygatna. Itt természetesen a vegetáriánusok sokkal előnyösebb helyzetben vannak – már maga a felismerés, hogy olyan életmódot folytat, amely nem vezet az állatok pusztulásához, emelheti az önbecsülést, önbecsülés érzetét formálja. Ha az önbizalom érzése a sikerek elérése, a mély belső munka, és nem a megszerzett „ragadozópszichológia” miatt alakult ki, akkor minden esélye megvan, hogy ezt az érzést egy életen át megtartsa, és egyre jobban megerősödjön. benne.

Emellett a siker eléréséhez szükséges ember egyik alapvető tulajdonsága az akaraterő. Neki köszönhetően az ember hosszú ideig képes erőfeszítéseket fektetni egy vállalkozásba, hogy a végére vigye az ügyet. Itt a vegetáriánusoknak kézzelfogható előnyük van! Hányszor kellett legyőznünk a kísértéseket, néha éhesnek maradni. Megtagadni a szeretett nagymamákat és anyákat, megvédeni álláspontjukat olyan emberek előtt, akik nem értik. Nagyon gyakran a hús elutasításával együtt jön az alkohol, a kábítószer, a dohányzás feladásának vágya és a helyes, egészséges életmód megkezdése. A vegetáriánus akarata folyamatosan fejlődik. És ezzel együtt fejlődik a szelektivitás, a tudatosság és az elme tisztasága. Ráadásul egy vegetáriánusnak sokszor az az érzése, hogy nem kell elvegyülnie a tömegben és „úgy élnie, mint mindenki másnak”, mert már többször bebizonyította, hogy joga van az általa helyesnek tartott életmódhoz. Ezért inkább kerüli a gyakori előítéleteket, amelyek megakadályozzák a fejlődést és minden lehetőség kihasználását.

Azt is érdemes elmondani, hogy bár a vegetáriánusoknak tudatosabb erőfeszítéseket kell tenniük a siker érdekében, az általuk vezetett projektek gyakran a belső világukat tükrözik, kreatívak, etikusak és nem szokványosak. Sokszor nem a túlélés igénye diktálja őket, nem csak a pénz kedvéért üzletelnek. Ez azt jelenti, hogy sikerük teljesebb lesz, mint a profit. Hiszen a siker önmegvalósítás, a győzelem öröme, az elvégzett munkával való elégedettség, a bizalom abban, hogy a munkád a világ javára válik.

Ha ehhez hozzáadjuk a jó egészséget, a tiszta testet és elmét, az emésztési nehézségek hiányát, akkor minden esélyünk megvan a sikerre.

Hadd adjak hozzá néhány tippet és gyakorlatot az önálló alkalmazáshoz, amelyek segítenek a tervezett csúcsok meghódításában:

- Engedje meg magának, hogy tévedjen. A hibázás belső joga a siker alapja! Ha hibázik, ne foglalkozzon önostorozással és az erőfeszítések leértékelésével, gondolja át, hogy minek lehet hálás a történtekért, milyen tanulságokat vonhat le és milyen pozitív pontokat emelhet ki.

– Az aktivitásra és kezdeményezőkészségre serkentő ételek a kemény, forró, sós, savanyú és fűszeres ételek. Ha nincs ellenjavallat, akkor hozzáadhatja étrendjét: forró, csípős fűszerek, kemény sajtok, savanyú citrusfélék.

– Ha nehéz elképzelni, mit tehet a cél elérése érdekében, kezdjen el legalább valamit. Így minden nap megehet egy almát, hogy megszerezze álmai autóját. Ez egyszerűen megmagyarázható: a pszichéd elkezdi javítani az erőfeszítéseket, és maga irányítja a tudatalattit, hogy megtalálja a kívánt módot. Az úgynevezett „szuper-erõfeszítés” különösen hatékony – például, ha a prést a lehetõségei határáig (a határnál kicsit többre) pumpálja a cél elérése érdekében.

— Rendkívül fontos megtanulni, hogyan kell dolgozni a negatív érzelmekkel. Elnyomásukkal blokkoljuk lehetőségeinket, megfosztjuk magunkat az életerőtől. Ha egy konfliktushelyzetben nem lehetett kiállni magáért, akkor „le kell ereszteni a gőzt”, legalább egyedül otthon lenni – párnát verni, kezet fogni, taposni, káromkodni, kiabálni. Sőt, ha egy konfliktushelyzetben formát kell választani, akkor otthon nincsenek határok, és úgy fejezheti ki a haragját, ahogy egy vadállat vagy egy primitív ember tenné, és ezáltal 100%-kal megtisztulhat az elfojtott érzelmektől. Abszolút kapcsolat van az önmagunkért való kiállás joga, a negativitás kifejezésének képessége és a siker között.

– Az önbecsülés növelése érdekében ne habozzon dicsérni magát, és legyen büszke az elért eredményeire – mind jelentős, mind mindennapi. Készítsen listát élete során elért eredményeiről, és folytassa azt.

Maradj hű magadhoz és nyerj! Sok sikert kívánunk!

Anna Polin, pszichológus.

Hagy egy Válaszol