tartalom
10-12 évesen a gyerek már nem hall minket. Gyakran nem tudjuk, mit akar, mit csinál, mire gondol – és félünk, hogy elmulasztjuk a riasztó jelzéseket. Mi gátolja meg a kapcsolattartást?
1. Fiziológiai szinten változások vannak
Bár az agy általában 12 éves korig kialakul, ez a folyamat húsz éves kor után teljesen befejeződik. Ugyanakkor a kéreg elülső lebenyei, az agy azon területei, amelyek irányítják az impulzusainkat, és felelősek a jövő tervezési képességéért, fejlődnek tovább a legtovább.
De csak 12 éves kortól kezdve a nemi mirigyek aktívan „bekapcsolódnak”. Ennek eredményeként a tinédzser nem tudja racionálisan irányítani a hormonális viharok okozta érzelmek kilengését – érvelt David Servan-Schreiber idegkutató a „The Body Loves the Truth” című könyvében.1.
2. Mi magunk fokozzuk a kommunikációs nehézségeket.
Egy tinédzserrel kommunikálva megfertőződik az ellentmondás szelleme. „De a gyerek csak önmagát keresi, edz, apa például már komolyan harcol, tapasztalatának és erejének minden erejét felhasználva” – mondja Szvetlana Krivcova egzisztenciális pszichoterapeuta.
A fordított példa az, amikor a szülők megpróbálják megóvni a gyereket a hibáktól, a tizenéves tapasztalataikat rávetítik rá. A fejlődést azonban csak a saját tapasztalata segítheti.
3. Szeretnénk elvégezni helyette a munkáját.
"A baba jól van. Fejlesztenie kell „én”-jét, fel kell ismernie és jóvá kell hagynia a határait. A szülei pedig ezt a munkát akarják elvégezni helyette” – magyarázza Szvetlana Krivcova.
Természetesen a tinédzser ellenzi. Ráadásul ma a szülők absztrakt üzeneteket sugároznak a gyereknek, amelyeket nyilvánvalóan lehetetlen teljesíteni: „Légy boldog! Találj valamit, amit szeretsz!» De ezt továbbra sem tudja megtenni, számára ez lehetetlen feladat – véli a pszichoterapeuta.
4. Abban a mítoszban élünk, hogy a tinédzserek figyelmen kívül hagyják a felnőtteket.
Az Illinoisi Egyetem (USA) pszichológusainak tanulmánya kimutatta, hogy a serdülők nemhogy nem ellenzik a szülői figyelmet, hanem éppen ellenkezőleg, nagyon értékelik azt.2. A kérdés az, hogyan mutatjuk ki ezt a figyelmet.
„Fontos megérteni, mi aggasztja őket, mielőtt minden pedagógiai erőt arra vetnénk, ami minket aggaszt. És még több türelem és szeretet” – írja David Servan-Schreiber.
1 D. Servan-Schreiber „A test szereti az igazságot” (Ripol klasszikus, 2014).
2 J. Caughlin, R. Malis „Szülők és serdülők közötti kommunikáció kereslet/elvonása: Kapcsolatok az önbecsüléssel és a szerhasználattal, Journal Of Social & Personal Relationships, 2004.