Miért akarsz ennyire szerelmet tavasszal?

Repülnek a madarak, dagadnak a rügyek, és a nap is olyan finoman melegíteni kezd… Nem meglepő, hogy sokan közülünk ezt az időszakot tartják a legromantikusabbnak: versekben, dalokban éneklik, szeretik és várják. Miért álmodozunk egy hosszú tél után nemcsak a kabát levetéséről, hanem a nagy szerelemről is?

Mindennek megvan a maga ideje

Ahogy a természetes ciklusok felváltják egymást, úgy az emberi pszichében az aktivitás és a nyugalom szakaszai váltják egymást. A kollektív tudattalan szintjén pedig egy új életciklus kezdete társul a tavasz beköszöntével. A tavasz az az idő, amikor a természet felébred a hosszú téli álom után, a szántóföldek vetésének ideje. A tavasz a fiatalság, az új kezdetek, az utódok születésének szimbóluma.

A hideg és sötét téli napok után a természet elkezd „kiolvadni”, ébredezni. És az emberben ilyenkor az érzések is felébrednek, megújulásra vágyik, új benyomásokra törekszik.

Ha az évszakokat úgy képzeljük el, mint szakaszokat az ember életében, akkor látni fogjuk, hogy a tavasz egy új születését szimbolizálja, a nyár a virágzást, az ősz a betakarítást, a tél pedig a béke, az alvás, a pihenés. Ezért nem meglepő, hogy az ember tavasszal szeretne változtatni valamin. Ugyanakkor több energiánk van a teljesítményekre, mert jobban süt a nap, és tovább tartanak a nappali órák.

A nap és a fény hormonjai

Télen „krónikusan” borongós eget látunk magunk felett, tavasszal pedig végre kikandikál a nap a felhők mögül, fénye jó hatással van hangulatunkra. Minél gyakrabban süt a nap, annál érzelmesebb lesz az ember. És ebben az időben nagyon szeretnénk többet kommunikálni azokkal, akik vonzanak bennünket. A napsugárzás hatására a D-vitamin szintetizálódik a szervezetben, és ez lehetővé teszi több tesztoszteron és kevesebb melatonin termelését. Libidónk azonnal reagál ezekre a változásokra: ezért érezzük tavasszal olyan élesen a vágyat, amire a hideg télben talán egyáltalán nem emlékeztünk. Ezért tavasszal sok férfi „márciusi macskává” válik, és a nők jobban vágynak a figyelemre.

A boldogsághormonok – szerotonin, endorfin és dopamin – is aktívabban termelődnek. Amikor ezek a hormonok eluralkodnak rajtunk, soha nem látott lelki felemelkedést érezhetünk. Ennek a viharnak van egy árnyoldala is: ha egyszer az epicentrumába kerülünk, hajlamosabbak leszünk a kiütéses, spontán cselekedetekre. Amikor pedig a hormonok hatására kissé meggyengül az irányítás „rendszere”, sokkal könnyebben szerelmeskedünk.

Érezze magát a természet részének

Maga a természet tavasszal a romantika szorításában van. Ha nézzük, hogyan ébred fel, nézzük, hogyan olvadnak a folyók, dagadnak a rügyek és nyílnak a virágok, nem maradhatunk közömbösek, és nem érezhetjük magunkat a történések szerves részének.

Ez különösen azokra az emberekre vonatkozik, akik közel állnak a romantikus életszemlélethez. Új reményeik, felfokozott vágyaik vannak, a pónik játékosabban viselkednek a szokásosnál. Úgy tűnik, elméjük kissé elsötétült, a lélek énekel, és a szív megnyílik az új kalandok előtt.

Hogyan tudjuk kihasználni mindazt a lehetőséget, amit ez a nagyszerű idő ad nekünk? A tavasz inspirációt és erőt ad, amit nem csak szerelemre fordíthatunk, hanem kreativitásra, kreatív problémák megoldására, új projektek létrehozására is. Ezért ne vesztegess egy percet sem: élvezd a tavaszt, nyisd meg szívedet mások előtt, és a tavasz sok új lehetőséget adjon neked!

Hagy egy Válaszol