A kutatások azt mutatják, hogy közvetlen összefüggés van a kétnyelvűség és az intelligencia, a memóriakészség és a magas tanulmányi eredmény között. Ahogy az agy hatékonyabban dolgozza fel az információkat, képes lesz megelőzni az életkorral összefüggő kognitív hanyatlást.
A legnehezebb nyelvek
Az Egyesült Államok Külügyi Minisztériumának Külügyi Intézete (FSI) a nyelveket négy nehézségi fokozatba sorolja az angol anyanyelvűek számára. A legegyszerűbb 1. csoportba a francia, német, indonéz, olasz, portugál, román, spanyol és szuahéli nyelv tartozik. Az FSI kutatása szerint körülbelül 1 óra gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy a Group 480 összes nyelvén alapszintű folyékonyan beszéljünk. A 2-as csoport nyelveinek (bolgár, burmai, görög, hindi, perzsa és urdu) azonos szintű tudásának elérése 720 órát vesz igénybe. A dolgok bonyolultabbak az amhara, a kambodzsai, a cseh, a finn, a héber, az izlandi és az orosz nyelven – ehhez 1100 óra gyakorlásra lesz szükség. A 4. csoportba az angol anyanyelvűek számára legnehezebb nyelvek tartoznak: az arab, a kínai, a japán és a koreai – 2200 óra kell ahhoz, hogy egy angol anyanyelvű ember elérje az alapvető folyékonyságot.
Az időbefektetés ellenére a szakértők úgy vélik, hogy egy második nyelvet érdemes megtanulni, legalábbis a kognitív előnyök miatt. „Fejleszti a végrehajtó funkcióinkat, az információk szem előtt tartásának és a nem releváns információk kiszűrésének képességét. Vezetői funkcióknak hívják, mert hasonlóak a vezérigazgató készségeihez: egy csomó ember irányítása, sok információval való zsonglőrködés és többfeladatos munkavégzés” – mondja Julie Fieze, a Pittsburghi Egyetem idegtudományi professzora.
A Northwestern Egyetem tanulmánya szerint a kétnyelvű agy végrehajtó funkciókra támaszkodik – mint például a gátló kontroll, a munkamemória és a kognitív rugalmasság –, hogy fenntartsa az egyensúlyt két nyelv között. Mivel mindkét nyelvi rendszer mindig aktív és verseng, az agy kontrollmechanizmusai folyamatosan erősödnek.
Lisa Meneghetti olaszországi adatelemző hiperpoliglott, vagyis hat vagy több nyelven folyékonyan beszél. Az ő esetében angol, francia, svéd, spanyol, orosz és olasz. Amikor áttér egy új nyelvre, különösen egy alacsonyabb bonyolultságúra, amely kevesebb kognitív kitartást igényel, fő feladata, hogy elkerülje a szavak keveredését. „Normális, hogy az agy mintákat vált és használ. Ez gyakrabban fordul elő olyan nyelvekkel, amelyek ugyanahhoz a családhoz tartoznak, mert túl nagy a hasonlóság” – mondja. Meneghetti szerint a probléma elkerülésének legjobb módja, ha egyszerre csak egy nyelvet tanulunk meg, és különbséget teszünk a nyelvcsaládok között.
Rendes óra
Bármely nyelv alapjainak elsajátítása gyors feladat. Az online programok és alkalmazások segítenek villámgyorsan megtanulni néhány üdvözletet és egyszerű kifejezést. A személyesebb élmény érdekében Timothy Doner poliglott azt ajánlja, hogy olvasson el és nézzen olyan anyagokat, amelyek felkeltik az érdeklődését.
„Ha szeretsz főzni, vegyél egy idegen nyelvű szakácskönyvet. Ha szereted a focit, nézz meg egy külföldi meccset. Még ha csak néhány szót vesz fel egy nap, és a túlnyomó többség még mindig halandzsának hangzik, akkor is könnyebb lesz megjegyezni őket később” – mondja.
Fontos megérteni, hogy pontosan hogyan tervezi használni a nyelvet a jövőben. Miután az új nyelvre vonatkozó szándékaid tisztában vannak, elkezdheted a napi gyakorlati órarend megtervezését, amely több tanulási módszert is tartalmaz.
Számos tipp található a nyelv jobb megtanulásához. Egy dologban azonban minden szakértő biztos: hagyja abba a könyvek és videók tanulmányozását, és szánjon legalább fél órát a beszédgyakorlatra anyanyelvi beszélővel vagy olyan személlyel, aki folyékonyan beszéli a nyelvet. „Néhányan úgy tanulják meg a nyelvet, hogy megpróbálják megjegyezni a szavakat és gyakorolják a kiejtést egyedül, csendben és saját maguk számára. Nem igazán fejlődnek, ez nem segíti őket a nyelv gyakorlati használatában” – mondja Fieze.
Akárcsak a hangszer elsajátításánál, itt is jobb egy nyelvet rövid ideig, de rendszeresen tanulni, mint ritkán, de hosszú ideig. Rendszeres gyakorlás nélkül az agy nem indít be mély kognitív folyamatokat, és nem hoz létre kapcsolatot az új tudás és a korábbi tanulás között. Ezért napi egy óra, heti öt nap hasznosabb lesz, mint egy heti egyszeri ötórás erőltetett menet. Az FSI szerint 1 hét vagy csaknem két év kell ahhoz, hogy egy Group 96 nyelven alapvető folyékonyan beszéljenek.
IQ és EQ
„A második nyelv elsajátítása abban is segít, hogy megértőbb és empatikusabb emberré válj, ajtót nyitva egy másfajta gondolkodás és érzés felé. Az IQ-ról és az EQ-ról (érzelmi intelligencia) együtt van szó” – mondja Meneghetti.
A más nyelveken való kommunikáció segít az „interkulturális kompetencia” készség fejlesztésében. Baker szerint az interkulturális kompetencia az a képesség, hogy sikeres kapcsolatokat építsünk ki sokféle más kultúrából származó emberrel.
Napi egy óra új nyelv tanulása az emberek és a kultúrák közötti elidegenedés leküzdésének gyakorlataként fogható fel. Az eredmény a továbbfejlesztett kommunikációs készségek, amelyek közelebb visznek az emberekhez a munkahelyen, itthon vagy külföldön. „Amikor egy másik világnézettel, egy másik kultúrából származó emberrel találkozik, felhagy mások megítélésével, és hatékonyabbá válik a konfliktusok megoldásában” – mondja Baker.