A diéták köré hatalmas iparág épült. A legtöbb termékét arra tervezték, hogy segítsen az embereknek a fogyásban, izomépítésben vagy egészségesebbé válni.
De ahogy a világ népessége folyamatosan növekszik, a tudósok azon versenyeznek, hogy olyan étrendet dolgozzanak ki, amely 10-re 2050 milliárd embert képes ellátni.
A The Lancet brit orvosi folyóiratban megjelent új jelentés szerint az embereket arra ösztönzik, hogy túlnyomórészt növényi alapú étrendet vegyenek, és amennyire csak lehetséges, csökkentsék a hús-, tej- és cukorfogyasztást. A jelentést egy 30 tudósból álló csoport írta a világ minden tájáról, akik táplálkozással és élelmiszerpolitikával foglalkoznak. Három éven keresztül kutatták és vitatták ezt a témát azzal a céllal, hogy olyan ajánlásokat dolgozzanak ki, amelyeket a kormányok elfogadhatnak a világ növekvő népességének megélhetési problémájának megoldására.
„Még a vörös hús vagy tejtermékek fogyasztásának kismértékű növekedése is megnehezítené, vagy akár lehetetlenné tenné ennek a célnak az elérését” – áll a jelentés összefoglalójában.
A jelentés készítői következtetéseikre az élelmiszertermelés különféle mellékhatásainak mérlegelésével jutottak, beleértve az üvegházhatású gázokat, a víz- és növényhasználatot, a műtrágyákból származó nitrogént vagy foszfort, valamint a biodiverzitást veszélyeztető mezőgazdasági terjeszkedést. A jelentés készítői azzal érvelnek, hogy ha mindezen tényezőket szabályozzák, akkor csökkenthető a klímaváltozást okozó gázok mennyisége, és elegendő föld maradna a világ növekvő népességének élelmezésére.
A jelentés szerint a hús- és cukorfogyasztást világszerte 50%-kal kell csökkenteni. Jessica Fanso, a jelentés szerzője, a Johns Hopkins Egyetem élelmiszer-politikai és -etikai professzora szerint a húsfogyasztás eltérő ütemben fog csökkenni a világ különböző részein és a lakosság különböző szegmenseiben. Például az Egyesült Államokban a húsfogyasztást jelentősen csökkenteni kellene, és felváltani gyümölcsökkel és zöldségekkel. Más, élelmiszer-problémákkal küzdő országokban azonban a hús már csak a lakosság étrendjének körülbelül 3%-át teszi ki.
„Egy kétségbeejtő helyzetbe kerülünk, ha nem teszünk semmit” – mondja Fanso.
A húsfogyasztás csökkentésére vonatkozó ajánlások természetesen már nem újkeletűek. Fanso szerint azonban az új jelentés különböző átmeneti stratégiákat kínál.
A szerzők munkájuknak ezt a részét „A nagy élelmiszer-átalakulásnak” nevezték, és különféle stratégiákat írtak le benne, a legkevésbé aktívaktól a legagresszívabbakig, kizárva a fogyasztói választást.
„Úgy gondolom, hogy a jelenlegi környezetben nehéz az embereknek megkezdeni az átmenetet, mert a jelenlegi ösztönzők és politikai struktúrák nem támogatják” – mondja Fanso. A jelentés megjegyzi, hogy ha a kormány megváltoztatja a támogatást nyújtó gazdaságok politikáját, ez az élelmiszerrendszer átalakításának egyik taktikája lehet. Ez megváltoztatná az átlagos élelmiszerárakat, és ezzel ösztönözné a fogyasztókat.
„De az, hogy az egész világ támogatja-e ezt a tervet, az egy másik kérdés. A jelenlegi kormányok valószínűleg nem akarnak lépéseket tenni ebbe az irányba” – mondja Fanso.
Emissziós vita
Nem minden szakértő ért egyet azzal, hogy a növényi alapú étrend az élelmiszerbiztonság kulcsa. Frank Mitlener, a Kaliforniai Egyetem tudósa úgy vélekedett, hogy a hús aránytalanul összefügg a klímaváltozást okozó kibocsátással.
„Igaz, hogy az állatállománynak van hatása, de a jelentés úgy hangzik, mintha ez lenne az éghajlati hatások fő tényezője. De a szénhidrát-kibocsátás fő forrása a fosszilis tüzelőanyagok használata” – mondja Mitlener.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nagy részét a fosszilis tüzelőanyagok ipari, villamosenergia- és közlekedési célú elégetése okozza. A mezőgazdaság a kibocsátás 9%-át, az állattenyésztés pedig körülbelül 4%-át adja.
Mitlener nem ért egyet a Tanácsnak az állatállomány által termelt üvegházhatású gázok mennyiségének meghatározására vonatkozó módszerével sem, és azzal érvel, hogy a számításokban túl sok tömeghányadot rendeltek a metánhoz. A szénhez képest a metán viszonylag rövid ideig marad a légkörben, de nagy szerepet játszik az óceánok felmelegítésében.
Élelmiszer-pazarlás csökkentése
Bár a jelentésben javasolt táplálkozási ajánlásokat bírálták, az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló törekvés egyre szélesebb körben elterjedt. Csak az Egyesült Államokban az összes élelmiszer közel 30%-a pazarlásba kerül.
A jelentés felvázolja a hulladékcsökkentési stratégiákat a fogyasztók és a gyártók számára egyaránt. A jobb tárolási és szennyeződésészlelési technológiák segíthetnek a vállalkozásoknak csökkenteni az élelmiszer-pazarlást, de a fogyasztók oktatása is hatékony stratégia.
Sokak számára az étkezési szokások megváltoztatása és az élelmiszer-pazarlás csökkentése ijesztő kilátás. De Katherine Kellogg, a 101 Ways to Eliminate Waste szerzője azt mondja, hogy ez csak havi 250 dollárjába kerül.
„Annyiféleképpen használhatjuk fel élelmiszereinket anélkül, hogy hulladékká válnának, és azt hiszem, a legtöbb ember egyszerűen nem tud róluk. Tudom, hogyan kell főzni a zöldség minden részét, és tudom, hogy ez az egyik leghatékonyabb szokásom” – mondja Kellogg.
Kellogg azonban Kaliforniában él, közel megfizethető termelői piacokhoz. Az úgynevezett élelmiszer-sivatagokban élő más közösségek számára – olyan régiókban, ahol nem állnak rendelkezésre élelmiszerboltok vagy piacok – nehéz lehet a friss gyümölcsökhöz és zöldségekhez való hozzáférés.
„Minden általunk javasolt intézkedés elérhető. Ez nem a jövő technológiája. Csak még nem értek el nagy léptéket” – összegzi Fanso.