Észrevetted-e magadon, hogy amikor meglátogat az életeddel való elégedetlenség érzése, arra a következtetésre jutsz, hogy egyszerűen rossz célokat tűztél ki? Talán túl nagyok vagy túl kicsik voltak. Lehet, hogy nem elég konkrét, vagy túl korán kezdted el ezeket csinálni. Vagy nem voltak olyan jelentősek, így elvesztetted a koncentrációt.
De a célok nem segítenek abban, hogy hosszú távú boldogságot teremts, nem is beszélve annak fenntartásáról!
Racionális szempontból a célok kitűzése jó módja annak, hogy elérd, amit akarsz. Kézzelfoghatóak, nyomon követhetők és időben korlátozottak. Adnak egy pontot, ahova el kell költözni, és egy lökést, hogy segítsenek eljutni oda.
Ám a mindennapi életben a célok gyakran aggodalommá, szorongássá és sajnálkozássá válnak, nem pedig büszkeséggé és elégedettséggé a megvalósításuk eredményeként. A célok nyomást helyeznek ránk, miközben megpróbáljuk elérni őket. És ami még rosszabb, amikor végre elérjük őket, azonnal eltűnnek. A megkönnyebbülés múlékony, és azt gondoljuk, hogy ez a boldogság. És akkor kitűztünk egy új nagy célt. És megint elérhetetlennek tűnik. A ciklus folytatódik. Tal Ben-Shahar, a Harvard Egyetem kutatója ezt „megérkezési tévedésnek” nevezi, annak az illúziónak, hogy „a jövő egy pontjának elérése boldogságot hoz”.
Minden nap végén szeretnénk boldognak érezni magunkat. De a boldogság határozatlan, nehezen mérhető, a pillanat spontán mellékterméke. Nincs egyértelmű út hozzá. Bár a célok előrevihetnek, soha nem tehetnek róla, hogy élvezze ezt a mozgást.
James Altucher vállalkozó és bestseller-író megtalálta az utat: témák szerint él, nem célok szerint. Altucher szerint az élettel való általános elégedettségét nem egyéni események határozzák meg; ami igazán számít, az az, hogy hogyan érzed magad minden nap végén.
A kutatók a jelentés fontosságát hangsúlyozzák, nem az élvezetet. Az egyik a tetteidből, a másik azok eredményeiből fakad. Ez a különbség a szenvedély és a cél, a keresés és a megtalálás között. A sikerek izgalma hamar elmúlik, a lelkiismeretes hozzáállás pedig legtöbbször elégedettséget okoz.
Altucher témái azok az eszmények, amelyek alapján döntéseit irányítja. A téma lehet egy szó – ige, főnév vagy melléknév. A „javítás”, a „növekedés” és az „egészséges” mind forró téma. Valamint a „befektetés”, a „segítség”, a „kedvesség” és a „hála”.
Ha kedves akarsz lenni, légy kedves még ma. Ha gazdag akarsz lenni, még ma tegyen egy lépést felé. Ha egészséges akarsz lenni, válaszd az egészséget még ma. Ha hálás akar lenni, mondjon „köszönöm” még ma.
A témák nem okoznak szorongást a holnap miatt. Nem kapcsolódnak össze a tegnapi sajnálkozással. Csak az számít, hogy mit csinálsz ma, ki vagy ebben a másodpercben, hogyan választasz most élni. Egy témával a boldogság az, ahogyan viselkedsz, nem pedig az, amit elérsz. Az élet nem győzelmek és vereségek sorozata. Jóllehet a hullámvölgyeink sokkolhatnak, megmozgathatnak és formálhatnak emlékeinket, nem határoznak meg bennünket. Az élet nagy része a kettő között történik, és amit szeretnénk az élettől, az ott található.
A témák a céljaidat a boldogságod melléktermékévé teszik, és megakadályozzák, hogy boldogságod a céljaid melléktermékévé váljon. A célpont megkérdezi, hogy „mit akarok”, a téma pedig azt, hogy „ki vagyok én”.
A cél megvalósításához folyamatos vizualizációra van szükség. Egy témát belsővé lehet tenni, amikor az élet arra készteti, hogy gondolkodjon rajta.
A cél szétválasztja tetteidet jóra és rosszra. A téma minden akciót egy remekmű részévé tesz.
A cél egy külső állandó, amely felett nincs befolyásod. A téma egy belső változó, amelyet vezérelhet.
A cél arra késztet, hogy elgondolkodj azon, hova szeretnél eljutni. A téma folyamatosan arra összpontosít, ahol éppen vagy.
A célok választás elé állítanak: racionalizálja a káoszt az életében, vagy vesztes lesz. A téma megtalálja a siker helyét a káoszban.
A cél tagadja a jelenlegi lehetőségeket a távoli jövőbeni siker érdekében. A téma a jelenben keresi a lehetőségeket.
A célpont megkérdezi: „Hol vagyunk ma?” Az alany megkérdezi: „Mi volt jó ma?”
A célpontok megfulladnak, mint a terjedelmes, nehéz páncél. A téma gördülékeny, beleolvad az életedbe, részévé válik annak, aki vagy.
Amikor a célokat használjuk a boldogság elérésének elsődleges eszközeként, az élettel való hosszú távú elégedettséget rövid távú motivációra és önbizalomra cseréljük. A téma valódi, elérhető mércét ad, amelyre nem időnként, hanem minden nap hivatkozhatsz.
Nem kell többé várni valamire – egyszerűen döntsd el, ki akarsz lenni, és válj azzá a személlyé.
A téma elhozza az életedbe azt, amit egyetlen cél sem adhat: azt az érzést, hogy ki vagy ma, pontosan és ott, és hogy ez elég.