Az egészséges életmód ősi indiai tudománya – az Ayurveda – a táplálkozást életünk egyik legfontosabb aspektusának tekinti, amely képes fenntartani vagy megzavarni a szervezet egyensúlyát. Ebben a cikkben az Ayurveda állati termékekkel kapcsolatos álláspontját szeretnénk kiemelni.
Az ókori források gyakran hivatkoztak bizonyos húsfajtákra, amelyek hasznosak lehetnek különféle egyensúlyhiányok kezelésében. Az élőhely, ahol az állat élt, valamint magának az állatnak a természete olyan tényezők voltak, amelyek meghatározták a hús minőségét.
Vagyis az adott régióban uralkodó természeti elemek ezen a vidéken is érvényesülnek minden életformában. Például egy vízi területen élő állat nedvesebb és masszívabb terméket állít elő, mint a száraz területeken élő állat. A baromfihús általában könnyebb, mint a felszíni állatok húsa. Így az ember megpróbálhat nehezebb húst enni a gyengeség vagy a kimerültség csillapítására.
Felmerül a kérdés: „Ha van egyensúly, a húsfogyasztás segít-e fenntartani?” Emlékezzünk vissza, az Ayurveda szerint az emésztés az emberi egészség alapjául szolgáló folyamat. A nehéz ételeket nehezebb emészteni, mint a könnyűeket. Feladatunk az emésztési folyamat kialakítása a szervezetben, és a táplálékból több energiát nyerni, mint amennyi a felszívódásához szükséges. A hús súlya általában elnyomja az asszimilációs folyamatot és a mentális tevékenységet. A modern patofiziológiának megvan a magyarázata erre a jelenségre: rossz emésztés mellett hajlamosak az anaerob baktériumok fejlődésére és szaporodására. Ezeknek a baktériumoknak a jelenléte elősegíti az állati fehérjék káros anyagokká, például fenollá és „pszeudomonoaminokká”, például oktopaminná történő átalakulását.
A húsnak és a tojásnak is megvan az a tulajdonsága, hogy hajlamos agresszív és rosszindulatú viselkedésre (úgynevezett radzsaszikus viselkedés). Ennek egy része az arachidonsav (egy gyulladásos anyag), valamint a szarvasmarhákba fecskendezett szteroidok és egyéb anyagok jelenléte. Az állatok jelentik a végső táplálékláncot számos környezeti méreg, például peszticidek, gyomirtó szerek, stb. számára. Az állatok leölésének körülményei miatt stresszhormon szabadul fel, amely hatással van a húsevőre. Az elfogyasztott élelmiszerek minőségét tükrözzük. Azok vagyunk, amit megeszünk, szó szerint. A test egyensúlya egyenletességet és éberséget jelent. A húsfogyasztás nem járul hozzá e tulajdonságok kialakulásához. A hús nehezével megterheli az emésztést, elősegíti a gyulladásos elváltozásokat, és megakadályozza a szervezetből való kijutását is, ami az ételmaradékok rothadásához vezet.
A modern kutatások aggasztó összefüggéseket tártak fel: a gyomorrák megnövekedett aránya a túlnyomó halfogyasztással függ össze. A szklerózis számos tünete állati zsírokkal az étrendben. Bizonyíték van arra, hogy a butirát jelenléte fordítottan összefügg a vastagbélrák előfordulásával. Az egészséges baktériumok a vastagbélben megemésztik a növényi rostokat, és butiráttá (vajsavvá) alakítják át.
Így ha az ember nem fogyaszt zöldséget, akkor a szervezetben nem képződik butirát, és megnő a megbetegedések kockázata. Colin Campbell Kínában végzett tanulmánya dokumentálja ezeket a kockázatokat, és állati fehérjékkel hozza összefüggésbe őket. Ezzel az információval nem akarjuk rávenni az embereket a húsevésre. Inkább azt a gondolatot szeretnénk közvetíteni, hogy az egészség közvetlenül összefügg az általunk fogyasztott ételekkel. Az emésztés több hasznos energiát termel az élethez a növényi táplálékokból – ekkor úgy érezzük, hogy élettel teltek vagyunk. Hiszen az Ayurveda szemszögéből nézve a dóshák (váta, pitta, kapha) állapotától függ a szervezet egyensúlyának egészséges szinten tartásának képessége.
: