Csali pontyhorgászáshoz: tavasz, nyár, ősz, tél

A kárász viselkedése számos tényezőtől függ, többek között:

• a tározó természetéről, ahol kárász található;
• idegen halak jelenlététől, beleértve a ragadozókat is;
• ilyen vagy olyan vízbozótok jelenlététől.

Ezért nagyon nehéz megjósolni a kárász viselkedését. A kárász tározóink legelterjedtebb hala. Sőt, olyan helyeken is megtalálható, ahol más halak egyszerűen nem élik túl. Ez a hal nem igényes sem a víz tisztaságára, sem a benne lévő oxigéntartalomra. A pontyot kifejezetten a vízminőség további mutatójaként bocsátják a kezelő létesítményekbe.

A kárász abból táplálkozik, amit egy adott tározóban talál. Tápláléka igen kiterjedt, növényi és állati eredetű élelmiszereket egyaránt tartalmaz.

növényi csalik

A kárász soha nem utasítja el a növényi táplálékot, és egyes tározókban inkább azokat kedveli. De néha vannak olyan időszakok, amikor a kárászt semmilyen csali nem érdekli. Ez lehet az ívási időszak, vagy az időjárás is befolyásolhatja. A különféle fúvókák ilyen meghibásodásai hirtelen hőmérséklet- vagy nyomásváltozások idején fordulnak elő.

A pontyok kedvelik a növényi alapú csalikat, mint pl.

• főtt vagy párolt gabona búzából, gyöngy árpából, árpából, kölesből, kukoricából, borsóból, csillagfürtből, valamint ezek kombinációi;
• azonos összetevőkből készült tészta;
• puliszka;
• bojlik kárásznak;
• konzerv borsó és kukorica.

Állati csalik

Attól függően, hogy mikor halásznak, tavasszal, nyáron vagy ősszel, kívánatos, hogy állati és növényi csali is legyen az arzenálban. Ezenkívül az ilyen időszakokban az állati fúvókák soha nem feleslegesek. A ponty szereti:

• trágyaférgek;
• libabőr;
• földigiliszták;
• földigiliszták;
• kukacok;
• vérférgek;
• kéregbogár;
• szitakötő lárvák;
• nappali liliom;
• lehet bogár.

Az állati csalik egyenként és különféle kombinációkban is használhatók, ami vonzóbbá teszi a csalit a kárász számára. Ezek az úgynevezett szendvicsek, amikor kukacokat és kukacokat, vérférgeket és kukacokat, valamint állati és növényi csali kombinációit helyezik a horogra.

De vannak időszakok, amikor kárász visszautasít minden neki felajánlott fúvókát.

A tározó természetétől függően a kárász a horgászszezon során az állati vagy növényi táplálékot részesítheti előnyben. Ezért a kárász a gasztronómiai preferenciák szempontjából kiszámíthatatlan halnak számít.

Mit kell pontyot fogni télen

A legtöbb esetben a kárász télen felfüggesztett animációs állapotban van, ami azt jelenti, hogy nem táplálkozik. De bizonyos esetekben télen kénytelen táplálkozni. Ez a következő esetekben történik:

1. Ha fűtött, mesterségesen kialakított tározókban található, ahol a hőmérsékleti viszonyok stabilak. Az emelkedett hőmérsékleti viszonyok lehetővé teszik, hogy a kárász egész évben aktív életmódot folytathasson.
2. Új tározó vagy kőbánya kialakításáról, ahol nincsenek feltételek a hibernációhoz, vagy táplálékhiányban szenved, ami nem teszi lehetővé számára a téli tápanyagellátást. Ezután folytatja az élelem keresését olyan körülmények között, amikor a tározót jég borítja.

Azokban a tározókban, ahol a vízhőmérséklet kis határok között ingadozik, a kárász téli csali nem változtat jelentős mértékben az évszaktól függően, ellentétben a hagyományos tározókkal, ahol tavasztól őszig váltakoznak a csalik. Az ilyen tározókban a tavaszi kárász horgászat az állati csalikat, a nyári - inkább növényi, ősszel pedig az állatokat kedveli. A meleg víztározókban ugyanazokat a csalikat használják, mint a kárász nyári horgászatánál.

A közönséges tározókban, amikor télre befagynak, a hideg víz csalira készteti a kárászt, mert több energiára van szüksége. Amikor még nincs túl hideg, a kárász örömmel csípi a vérférgeket, a bojtorjánmoly lárváit, a trágyaférgeket és a kukacokat. A tél közepén, amikor a víz oxigénszintje érezhetően csökken, a kárász kábulatba esik, nem reagál semmilyen csalira.

A kárász nagy példányai jól felvehetők egy nagy trágyaféregre vagy fehérjetésztára.

Amikor a jég fokozatosan elhagyja a tározókat, a kárász életre kel és aktívan táplálkozni kezd. Ebben az időben a legjobb csali a vérféreg és a kukac, vagy ezek kombinációja. Ugyanakkor a kárász nem utasítja el a trágyaférget, mint a legsokoldalúbb csalit.

Rugós tartozékok kárászhoz

A tavasz beköszöntével az egész természet fokozatosan életre kel, így a kárász is. Elkezd közeledni a partokhoz, ahol kisebb a mélység és melegebb a víz. A tavasz kezdetével a vízi növényzet is ébredezni kezd. Először is a sekélyben kel életre, ahol a kárász találja meg táplálékul.

Ebben az időszakban a kárász akár 1 méteres mélységben is megtalálható, és a megfogásának fő eszköze egy közönséges úszóbot. Mivel a jég gyorsabban olvad a folyókon, a kárász hamarabb kel életre, mint a tavakban és tavakban, ahol nincs áramlat. Ilyenkor a kárász aktívan csipegeti:

• vérférgek;
• vérféreg és kukac kombinációja;
• vörös féreg;
• tészta vagy péksütemény.

Bizonyos feltételek mellett már márciusban búzadarán vagy talkeren, valamint párolt kölesen vagy gyöngyárpán fogható kárász. De ez függ a tározó természetétől, valamint az időjárási viszonyoktól.

Azokon a tavakon, ahol nincs áram, a kárász meglehetősen lassan távolodik el a hibernációból. Ugyanakkor rajokba gyűlik, és a tározó mentén a felszínhez közelebb vándorol, ahol a víz valamivel melegebb. Ilyen körülmények között a kárász úszó csalikat vesz fel.

Április eljövetelével a kárászokat is a felszínhez közelítik. Csaliként szolgálhatnak a hernyók, férgek, vérférgek stb. Ugyanakkor nem azonnal veszi a csalit, hanem hosszan tanulmányozza. Ha a csalit lépcsőzetes vezetékezéssel „revitalizálják”, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a kárász úgy dönt, hogy harap. Április közepén a kárász kezd közelebb süllyedni a fenékhez, és a fenékről vagy félvízből is kifogható. Ebben az időszakban a kárászt minden csalira elkapják, amikor elkezdenek felkészülni az ívásra.

A kisebb pontyok átváltanak a döghal táplálékára, míg a nagyobb nem megy túl sokat, és ráharap egy fehér vagy trágyaférget, hernyókat, kúszónövényeket, piócákat stb.

Az ívás után nagyon nehéz meghatározni a kárász gasztronómiai preferenciáit, mivel még mindig beteg. Horgászni induláskor érdemes állati és növényi csalit is felhalmozni. Tavasszal nagyon gyakran kell csalit cserélni, hogy a kárász kedvében járjon, különben fogás nélkül maradhat.

Május közepétől a kárász ívásra indul. Az ívási időszakban aligha számíthatunk komoly fogásra. Ebben az időszakban csak azt a kárászt lehet fogni, amelyik nem vesz részt a párzási játékokban.

Mindenekelőtt a folyami halak ívnak, utána a sekély víztestekben élő kárász, végül a mély víztestekben található kárász, ahol a víz nagyon lassan melegszik fel. Az ívás kezdetével jön a naptári nyár, és vele együtt a növényi eredetű fúvókák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyáron a kárász ne harapna az állati eredetű csalikra, különösen a gilisztára.

Nyári csalik pontyhorgászáshoz

Nyáron a kárász nem olyan aktív, mint tavasszal. Horgászni induláskor nehéz megjósolni, hogy a kárász mit kezd el csipegetni, szeszélyessé és válogatóssá válik a csalikra. Ebben az időszakban elege van a tóban lévő táplálékból, ezért a kárászt meg kell lepni valamivel. Nyáron a kárász nagyon függ az időjárási viszonyoktól, és harapása kiszámíthatatlanná válik. Ez különösen érezhető az ismeretlen víztesteken, ahol a kárásznak saját étrendje és életrendje van.

Annak ellenére, hogy nyáron a halak főként növényi táplálékra térnek át, a kárász egész nyáron csak a trágyaférgére vagy a tározó közelében kiásott kukacra tud csípni. Ezt a tényezőt az egyes víztestek jellemzői befolyásolják. Ugyanakkor könnyen megtagadhatja a vásárlást. Ez azt jelenti, hogy a kárász ebben a tóban csak azt a táplálékot eszi, amit jól ismer.

A hideg folyókból vagy víz alatti forrásokból táplálkozó tározókban a kárász is kedveli az állati csalikat. Hideg vízben több tápanyagra van szüksége. Ebben az esetben bármilyen rovarlárva, vérférgesség, kukac, szarkalábak és ezek kombinációi megfelelőek.

Azokban a tározókban, ahol a víz gyorsan felmelegszik és felmelegszik, a kárász igazán kedveli a növényi alapú csalikat, mint pl.

• főtt árpa;
• párolt búza;
• főtt vagy konzerv borsó;
• párolt vagy konzerv kukorica;
• búzadara;
• főtt csillagfürt;
• különböző eredetű tészta.

A kis kárász aktívan piszkálja a fehér kenyér vagy a fehér lisztből készült masztirka morzsáját.

Ebben az időszakban a kárász érdeklődhet egy állati-növényi szendvics iránt, például egy árpaféreg. Ugyanez igaz más típusú csalikra is, például a kárász bojlira.

Az igazi hőség beköszöntével a kárász nagyon keveset eszik, és kora reggel vagy késő este, amikor nincs meleg, elhagyják menhelyüket élelem után kutatva. Ezekben az időszakokban a kárász felhagyhat a hagyományos állati eredetű csalikkal a növényi csali helyett. Szélsőséges hőmérsékleten a kárász mélyre juthat, és egy ideig elbújhat. Az őszhez közeledve a kárász ismét aktívan keresni kezdi az élelmet, hogy hasznos anyagokat készletezzen a télre.

Mit fognak ősszel kárászt

Még szeptemberben is nehéz észrevenni, hogy a kárász különféle bogarak és férgek vadászni kezd. Szeptemberben még mindig nem bánja, hogy megkóstoljon egy finom főzeléket. De itt minden az időjárástól függ, ha szeptemberben meleg az idő, akkor a kárász nem biztos, hogy észreveszi, hogy már ősz van a naptárban, és tehetetlenségből mindent elvisz, amit kínálnak neki.

Október eljövetelével a kárász viselkedése drámaian megváltozik, különösen, ha kint hidegebb lesz, és a víz hőmérséklete gyorsan csökkenni kezd. A Crucian aktívan enni kezdi a víz alatti rovarokat és lárváikat. Ebben az időszakban nem utasítja el sem a szokásos, sem a trágyaférget. Pedig a legjobb csalik különféle rovarok lárvái lehetnek.

Minél hidegebb lesz, annál kevésbé lesz aktív a kárász, és annál nehezebb lesz érdekelni egy másik fúvókával. Ebben az időszakban kizárólag állati csalikra tud csípni, például férgekre (darabokban) vagy vérférgekre. Ezért ilyenkor nem szabad számítani egy jó harapás kárászra.

A kárász óvatos és szeszélyes hal, amely ma harap, holnap pedig már nem vesz fel csalit. Vagy talán ez: tegnap intenzíven csipegett a kárász, ma viszont nagyon lomha, és amit nem kínálsz neki, azt visszautasítja. Természetesen a kárász viselkedését, más halakhoz hasonlóan, befolyásolják az időjárási viszonyok, de az még mindig nem világos.

Ezért, ha kárászhoz megy, legalább némi információval kell rendelkeznie a viselkedéséről. Általában az ilyen információkat nagy sebességgel osztják el a horgászok között. Egyáltalán nem nehéz kideríteni, hogy melyik tározón fogják a kárászt, ha vannak ismerős halászok. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy holnap kárász fog csípni, ezért mindig fel kell készülni erre a helyzetre, és minden esetre vigyél magaddal többféle csalit.

A legjobb csalik – videó áttekintések

Búzadara pép

Egy újabb fülbemászó csali