Berkowitz L. Az erőszakra való hajlam fejlesztése

A család és a társak hatása az agresszivitás kialakulására

Az 5. fejezetben kimutatták, hogy egyes emberek tartósan hajlamosak az erőszakra. Függetlenül attól, hogy agressziót használnak céljaik elérése érdekében, vagyis instrumentálisan, vagy egyszerűen csak a legerősebb dührohamokba robbannak bele, az ilyen emberek felelősek a társadalmunkban előforduló erőszak nagy részéért. Sőt, sokan közülük a legkülönfélébb helyzetekben és éveken át mutatják meg agresszivitását. Hogyan válnak ilyen agresszívvé? Lásd →

Gyermekkori tapasztalatok

Egyesek számára a családi nevelés korai megtapasztalása nagymértékben meghatározza jövőbeli életútját, sőt jelentősen befolyásolhatja a bűnelkövetővé válás esélyeit is. Adatai és számos más, több országban végzett tanulmány eredményei alapján McCord arra a következtetésre jutott, hogy a gyermeknevelés gyakran „hosszan tartó hatással” van az antiszociális hajlamok kialakulására. Lásd →

Közvetlen hatások az agresszivitás kialakulására

Az erőszakosok egy része évekig agresszív marad, mert megjutalmazták agresszív viselkedésükért. Gyakran támadtak más embereket (sőt, ezt "gyakorolták"), és kiderült, hogy az agresszív viselkedés minden alkalommal bizonyos előnyökkel jár, kifizetődik. Lásd →

A szülők által teremtett kedvezőtlen körülmények

Ha a kellemetlen érzések agresszióra késztetnek, akkor könnyen előfordulhat, hogy a gyakran negatív hatásoknak kitett gyerekekben serdülőkorukra, majd a felnőtté válás során fokozatosan erősen kifejezett hajlam alakul ki az agresszív viselkedésre. Az ilyen emberek érzelmileg reaktív agresszorokká válhatnak. Jellemző rájuk a gyakori dühkitörés, dühükben rácsapnak azokra, akik irritálják őket. Lásd →

Mennyire hatékony a büntetés alkalmazása a gyermekek fegyelmezésében?

A szülőknek fizikailag kell büntetniük gyermekeiket, még akkor is, ha a tinédzserek egyértelműen és kihívóan nem engedelmeskednek követeléseiknek? A gyermekek fejlesztési és nevelési problémáival foglalkozó szakemberek véleménye ebben a kérdésben megoszlik. Lásd →

Büntetés magyarázata

Azok a pszichológusok, akik elítélik a büntetés alkalmazását a gyermeknevelésben, semmiképpen sem ellenzik a merev viselkedési normák felállítását. Általában azt mondják, hogy a szülők ajánlatunkra pontosan meghatározzák, hogy a gyermekek saját érdekükben miért kötelesek betartani ezeket a szabályokat. Sőt, ha a szabályokat megszegik, a felnőtteknek gondoskodniuk kell arról, hogy a gyerekek megértsék, hogy rosszat tettek. Lásd →

Integráció: Patterson társadalmi tanulásának elemzése

Patterson elemzése egy meglehetősen súlyos feltételezéssel kezdődik: sok gyerek agresszív viselkedésének nagy részét a családja más tagjaival való interakciókból tanulja meg. Patterson elismeri, hogy a gyermek fejlődését nem csak a családot érintő stresszhelyzetek, például a munkanélküliség vagy a férj és feleség közötti konfliktusok befolyásolják, hanem más tényezők is. Lásd →

Közvetett hatások

A tinédzser személyiségének kialakulását olyan közvetett hatások is befolyásolhatják, amelyek nem utalnak senki különleges szándékára. Számos tényező, beleértve a kulturális normákat, a szegénységet és más helyzeti stressztényezőket, közvetve befolyásolhatja az agresszív viselkedés mintázatát; Itt csak két ilyen közvetett hatásra korlátozom magam: a szülők közötti nézeteltérésekre és az antiszociális minták jelenlétére. Lásd →

Modellező hatás

A gyermekek agresszív hajlamainak kialakulását befolyásolhatják mások viselkedési mintái is, függetlenül attól, hogy ezek a többiek akarják-e, hogy a gyerekek utánozzák őket. A pszichológusok ezt a jelenséget úgy emlegetik modellezés, úgy definiálva, mint az a befolyás, amelyet annak megfigyelése fejt ki, hogyan hajt végre bizonyos cselekvéseket egy másik személy, és ezt követően a megfigyelő utánozza e másik személy viselkedését. Lásd →

Összegzésként

Az az általános feltételezés, hogy a tartós antiszociális viselkedés gyökerei sok (de valószínűleg nem minden) esetben a gyermekkori hatásokra vezethetők vissza, jelentős empirikus támogatást kapott. Lásd →

3. rész. Erőszak a társadalomban

7. fejezet Erőszak a médiában

Erőszak a képernyőkön és a nyomtatott oldalakon: azonnali hatás. Bűncselekmények utánzata: az erőszak ragályos volta. Kísérleti tanulmányok az erőszakos jelenetek rövid távú hatásáról a tömegmédiában. Erőszak a médiában: tartós hatások ismételt expozíció esetén. A társadalomról alkotott elképzelések kialakulása a gyermekekben. Agresszív hajlamok elsajátítása. Értsd meg: „Miért?”: a társadalmi forgatókönyvek kialakulása. Lásd →