tartalom
Jogi fogalmak és statisztikák
Az amerikai városokban elkövetett gyilkosságok valódi képe kétségtelenül más, mint amit a krimik szerzői festettek meg. A könyvek hősei, akiket akár szenvedély, akár hidegvérű számítás motivál, általában minden lépésüket kiszámítják, hogy elérjék céljukat. Az idézet a fikció szellemében azt sugallja, hogy sok bûnözõ arra számít, hogy nyerhet (talán rablásból vagy kábítószer-eladásból), de azonnal rámutat arra, hogy néha a legjelentéktelenebb okok miatt is ölnek: „ruha, kis pénz miatt… nincs nyilvánvaló oka." Képesek vagyunk megérteni a gyilkosságok ilyen eltérő okait? Miért veszi el az egyik ember a másik életét? Lásd →
Gyilkosságok provokálásának különféle esetei
Egy ismerős ember megölése sok esetben különbözik egy véletlenszerű idegen megölésétől; leggyakrabban egy veszekedés vagy interperszonális konfliktus miatti érzelmi robbanás eredménye. Annak a valószínűsége, hogy egy életében először látott személy életét veszti, a legnagyobb a betörés, fegyveres rablás, autólopás vagy kábítószer-kereskedelem során. Ebben az esetben nem az áldozat halála a fő cél, ez többé-kevésbé segédcselekvés más célok elérése során. Így az elkövető számára ismeretlen személyek meggyilkolásának állítólagos növekedése a «származékos» vagy «járulékos» gyilkosságok számának növekedését jelentheti. Lásd →
A gyilkosságok elkövetésének feltételei
A modern társadalom előtt álló fő kihívás az ebben a fejezetben tárgyalt statisztikák megértése és felhasználása. Egy külön tanulmány megköveteli azt a kérdést, hogy Amerikában miért ilyen magas a feketék és az alacsony jövedelmű gyilkosok aránya. Egy ilyen bűncselekmény a szegénységre és a diszkriminációra adott keserű reakció eredménye? Ha igen, milyen egyéb társadalmi tényezők befolyásolják? Milyen társadalmi tényezők befolyásolják annak valószínűségét, hogy egy személy fizikai erőszakot követ el a másikkal szemben? Milyen szerepet játszanak a személyiségjegyek? Valóban vannak a gyilkosok bizonyos jellemzői, amelyek növelik annak esélyét, hogy egy másik ember életét kioltsák – például dührohamban? Lásd →
Személyes hajlam
Évekkel ezelőtt egy ismert büntetés-végrehajtási intézet egykori felügyelője írt egy népszerű könyvet arról, hogyan dolgoztak bebörtönzött gyilkosok cselédként családja házában, a börtön területén. Biztosította az olvasókat, hogy ezek az emberek nem veszélyesek. Valószínűleg olyan megnövekedett stresszes körülmények hatására követték el a gyilkosságot, amelyeket nem tudtak kontrollálni. Egyszeri erőszakkitörés volt. Miután életük nyugodtabb és békésebb környezetben kezdett folyni, nagyon kicsi volt annak a valószínűsége, hogy ismét erőszakhoz folyamodnak. A gyilkosok ilyen portréja megnyugtató. Az általa ismert fogolykönyv szerzőjének leírása azonban leggyakrabban nem felel meg az embereknek, akik szándékosan vesznek el egy másik ember életét. Lásd →
A brutalitás és az erőszak elleni küzdelemben Amerikában a legnagyobb előrelépést a városokban élő családok és közösségek életkörülményeinek javítására irányuló hatékony intézkedésekkel lehet elérni, különös tekintettel a gettóik nyomornegyedeiben élő szegényekre. Ezek az elszegényedett gettók adnak okot kegyetlen bűncselekményekre.
Szegény fiatalembernek lenni; nem rendelkezik megfelelő oktatással és nem rendelkezik az elnyomó környezetből való meneküléshez szükséges eszközökkel; vágy a társadalom által biztosított (és mások számára elérhető) jogok megszerzésére; látni, hogyan cselekszenek mások illegálisan és gyakran kegyetlenül anyagi célok elérése érdekében; megfigyelni e cselekmények büntetlenségét – mindez súlyos teherré válik, és olyan abnormális befolyást gyakorol, amely sokakat bűncselekményekre és bûnözésre késztet. Lásd →
A szubkultúra, a közös normák és értékek hatása
Az üzleti aktivitás visszaesése a fehérek által elkövetett gyilkosságok számának növekedéséhez, és még több öngyilkossághoz vezetett közöttük. Nyilvánvalóan a gazdasági nehézségek nem csak növelték valamelyest a fehérek agresszív hajlamát, hanem sokukban önvádat is formáltak a felmerülő pénzügyi problémák miatt.
Ezzel szemben az üzleti tevékenység visszaesése a fekete bőrű emberölések arányának csökkenéséhez vezetett, és viszonylag csekély hatással volt az öngyilkosságok arányára ebben a faji csoportban. Nem lehet, hogy szegény feketék kevésbé láttak különbséget saját pozíciójuk és mások helyzete között, amikor nehéz idők voltak? Lásd →
Interakciók az erőszak elkövetésében
Eddig csak a gyilkossági ügyek általános képét vettük figyelembe. Különféle tényezőket azonosítottam, amelyek befolyásolják annak valószínűségét, hogy egy személy tudatosan kioltja egy másik életét. Mielőtt azonban ez megtörténne, a lehetséges elkövetőnek szembe kell néznie azzal, aki áldozattá válik, és ennek a két személynek olyan interakcióba kell lépnie, amely az áldozat halálához vezet. Ebben a részben ennek az interakciónak a természetére térünk ki. Lásd →
Összegzésként
Az Amerikában elkövetett emberöléseket tekintve, ahol a legmagasabb az emberölések aránya a technológiailag fejlett országok között, ez a fejezet rövid áttekintést ad azokról a kritikus tényezőkről, amelyek egy ember szándékos meggyilkolásához vezetnek. Noha nagy figyelmet fordítanak az erőszakos egyének szerepére, az elemzés nem veszi figyelembe a súlyosabb mentális zavarokat vagy a sorozatgyilkosokat. Lásd →
4. rész. Az agresszió ellenőrzése
Fejezet 10
Nem kell megismételni a zord statisztikákat. A szomorú tény mindenki számára nyilvánvaló: az erőszakos bűncselekmények változatlanul gyakoribbá válnak. Hogyan csökkentheti egy társadalom az őket annyira aggasztó erőszakos esetek szörnyű számát? Mit tehetünk mi – a kormány, a rendőrség, a polgárok, a szülők és a gondozók, mindannyian együtt –, hogy jobbá, vagy legalább biztonságosabbá tegyük társadalmi világunkat? Lásd →