Számítógépes tomográfia: minden, amit tudnia kell erről az orvosi vizsgálatról

Számítógépes tomográfia: minden, amit tudnia kell erről az orvosi vizsgálatról

A számítógépes tomográfia, amelyet közelebbről „szkenner” néven ismernek, 1972-ben jelent meg először. Ez a radiológiai vizsgálat röntgensugarakat használ, amelyet radiológus végez, és három dimenzióban készít részletes képeket. A számítógépes tomográfia lehetővé teszi a beteg szerveinek vizsgálatát, és bizonyos eltéréseket pontosabban észlel, mint más vizsgálatok.

Mi az a számítógépes tomográfia?

A számítógépes tomográfia (CT) röntgenvizsgálat. Ezt az orvosi képalkotó technikát, amelyet radiológus végez, szkennernek (vagy CT-Scan: angolul számítógépes tomográfia) is nevezik. Egyesíti a röntgensugarak használatát egy számítógépes rendszerrel. Ez lehetővé teszi a test vékony metszeti képeit. 

Az elve? A beteg egy asztalon fekszik, amely egy gyűrűn keresztül mozog. 

A gyűrű röntgencsövet és érzékelőkészletet tartalmaz:

  • a röntgensugár a beteg körül forog;
  • A röntgenérzékelők összegyűjtik a páciens testén áthaladó sugarak jellemzőit;
  • számítógéppel elemezve, ez az információ lehetővé teszi egy kép létrehozását. Valójában ez egy matematikai képrekonstrukciós algoritmus, amely lehetővé teszi az orgona látásának megszerzését.

A szerveket egyénileg lehet tanulmányozni. A számítógépes tomográfia így lehetővé teszi a különböző anatómiai struktúrák 2D vagy 3D képeinek rekonstruálását. Különösen a minimális léziókészlelési méret jelentősen javul a szkennerrel.

Kontrasztanyag használata

A szövetek láthatóságának javítása érdekében gyakran használnak jód alapú kontrasztanyagot. Orálisan vagy intravénásan adják be. Az injekciónak alkalmazkodnia kell a beteghez, az érdekelt szervhez, a klinikai környezethez. A beadott dózisoknak a gyakorlatban a beteg súlyától kell függniük. 

Ez a kontrasztanyag olyan anyag, amely eltakarja a test bizonyos részeit. A cél az, hogy láthatóvá váljanak a vizsgálat során készült képeken. Ezek a jódozott kontrasztanyagok, amelyek például zavarossá teszik a húgyutakat és az ereket, iomeprol nevű anyag formájában szívódnak fel. Elengedhetetlen az allergiás kockázatok figyelemmel kísérése, amelyek az alkalmazás módjától és az adagtól függetlenül fennállnak.

Franciaországban évente körülbelül ötmillió lapolvasót gyártanak, az utóbbi években (2015 -ös adat), 70 milliót az Egyesült Államokban. Ez a vizsgálat nem ajánlott terhes nőknek.

Miért érdemes CT -vizsgálatot végezni?

Az orvosi képalkotás elengedhetetlen a diagnózis felállításához, a patológia súlyosságának értékeléséhez vagy akár a kezelés hatékonyságának ellenőrzéséhez. A szkennerrel történő szkennelés előnye, hogy nagyon pontos információkat ad a vizsgált területekről. A számítógépes tomográfia tehát az ultrahangon vagy a hagyományos röntgenfelvételeken nem látható elváltozások keresésekor javasolt:

  • Agy. Az agykutatás szempontjából a számítógépes tomográfia indikációi ma főként olyan betegekre vonatkoznak, akik fejsérülést szenvedtek, vagy akiknél koponyaűri vérzés gyanúja merül fel. A nem traumás agyi patológiák keresésére inkább az MRI-t kell elvégezni (mágneses mezőt és rádióhullámokat használó vizsgálat);
  • Mellkas. A szkenner ma a legjobb radiológiai vizsgálat a mellkas feltárására;
  • Has. A számítógépes tomográfia szintén az egyik legjobb röntgenvizsgálat a has felfedezésére. Különösen jól értékeli az összes „telt” hasüregi szervet;
  • Léziók csont. A szkenner lehetővé teszi a csont elváltozások, például törések értékelését;
  • kórképek ér-. A számítógépes tomográfia egy rutin vizsgálat, amely tüdőembóliát vagy aorta boncolást keres.

A számítógépes tomográfia különösen alkalmas a has és a mellkas feltárására, mivel nagyon nagy felbontású képeket biztosít. Nagyon előrehaladott a törések, vagy a szövetekben lévő kalcium vagy vér keresésében is. A CT -vizsgálatnak viszont kevés haszna van a lágyrészek vizsgálatához, kivéve a meszesedések keresését a daganatban.

A számítógépes tomográfia célja különböző rendellenességek kimutatása ezekben a szervekben, például:
  • vérzés;
  • tumorok;
  • ciszták;
  • fertőzések. 

Ezenkívül a szkenner segíthet bizonyos kezelések monitorozásában, különösen az onkológiában.

Hogyan történik a CT vizsgálat?

A vizsga előtt

A vizsgálat előtt a beteg eltávolítja az összes fémes elemet. A CT -vizsgálathoz szükség lehet kontrasztanyag befecskendezésére: ebben az esetben a radiológus vénás vonalat (katéterhez csatlakoztatott tűt) telepít a könyökhajlatra.

A vizsga során

A beteg egy asztalon fekszik, amely egy gyűrűn keresztül mozog. Ez a gyűrű röntgencsövet és érzékelőkészletet tartalmaz. A vizsgálat során a betegnek mozdulatlanul kell maradnia, az asztalon fekve. A beteg egyedül van a szobában, azonban mikrofonon keresztül kommunikálhat az orvosi csapattal a vizsgálatot követően ólomüveg mögött. A vizsga átlagos ideje körülbelül negyed óra.

A beteg leggyakoribb helyzete a háton fekvés, a karok a fej felett. A vizsgálat nem fájdalmas. Néha néhány másodpercre abba kell hagynia a légzést. Szükséges továbbá a vénás utat is tartani egy ideig, ha allergiás reakció jelentkezik az injekció beadása után.

A vizsga után

A beteg kísérő nélkül mehet haza, azt tanácsolják neki, hogy igyon sokat, hogy gyorsan megszüntesse a kontrasztanyagot. Általában tanácsos két liter vizet inni a nap többi részében.

Milyen eredményei vannak a CT vizsgálatnak?

Tudni :

  • a vizsgálat után a radiológus gyorsan elemezheti a képeket, és azonnal elmagyarázza a betegnek az első eredményeket;
  • a képek értelmezése néha több időt is igényelhet, ezért az eredmények végső megjelenítése általában 24 munka órán belül megtörténik. Valójában több vagy kevésbé összetett másodlagos számítógépes munkát igényelhet;
  • a legbonyolultabb esetekben az eredmények akár három munkanapot is igénybe vehetnek a vizsgálat után.

A jelentést postai úton megküldik a felíró orvosnak, a nyomtatott képekkel és gyakran egy kép CD-ROM-mal együtt. 

Ha vannak rendellenességek, ezek általában foltokként, csomókként vagy homályosságként jelennek meg a képeken. A számítógépes tomográfia apró rendellenességeket észlel, amelyek 3 mm -nél kisebbek vagy egyenlők lehetnek. Ezek az eltérések azonban nem feltétlenül a rák jelei. Az értelmezést az orvos elmagyarázza a betegnek, aki megbeszéli a diagnózist.

Hagy egy Válaszol