tartalom
Az enteritis a vékonybél gyulladása. A betegséget a nyálkahártya disztrófiás elváltozásai kísérik, és súlyos szövődményekhez vezethetnek. Az emésztési és felszívódási folyamatok megsértése jellemzi. Megismerjük a bélgyulladás okait, a tüneteket, a kezelést, a megelőzést, az étrendet és más fontos szempontokat, hogy a betegséget időben diagnosztizáljuk és hatékony intézkedésekkel leküzdjük.
Miért fontos az enteritis kezelése?
A vékonybél az emésztőrendszer fontos szerve. Ez egy hosszú és kanyargós izmos cső, amely részben megemésztett táplálékot kap a gyomorból. A táplálék lebomlásával kapcsolatos kémiai folyamatok többsége a vékonybélben megy végbe. Ez a szerv felelős a szervezet számára szükséges tápanyagok felszívódásáért is. A vékonybél funkcionalitását ujjszerű mikroszkopikus kiemelkedések – bolyhok – biztosítják, amelyek a szerv lumenébe nyúlnak be. A vékonybél a hasznos mikroorganizmusok élőhelye is. Különféle baktériumok járulnak hozzá a tápanyagok lebontásához, védik a szervezetet a patogén mikrobáktól. Anatómiai felépítése szerint a vékonybél több részből áll. A bármely szegmensben előforduló fertőzések, gyulladások és betegségek negatív hatással vannak a szervre, és a vékonybél működésének megzavarásához vezetnek. A krónikus formába való belépéskor az enteritis hosszú távú komplex kezelést igényel, ezért figyelmesnek kell lennie az egészségére, és időben meg kell tennie bizonyos lépéseket a betegség leküzdésére.
Az enteritis kialakulásának okai
A vékonybél gyulladása általában vírusos, bakteriális vagy parazita fertőzés, például gyomorinfluenza vagy ételmérgezés eredménye. A sugárterhelés, a gyógyszerexpozíció vagy a hosszan tartó betegség szintén bélgyulladást okozhat.
Veszélyes betegség az enteritis?
A vékonybél gyulladása és irritációja lázhoz, duzzanathoz és erős hasi fájdalomhoz vezethet. Ennek eredményeként emésztési zavarok lépnek fel, amelyek hasmenés, hányinger és hányás formájában nyilvánulnak meg. A betegség lefolyásának jellemzőitől függően izolálják az akut enteritist, amely hirtelen jelentkezik és rövid életű. Ritkábban krónikus betegség alakul ki - tartós enteritis.
A statisztikák szerint a legtöbb esetben a betegség nem jelent komoly veszélyt, és a prognózis jó, ha az enteritist időben diagnosztizálják és a kezelési tervet helyesen állítják össze. Egy enyhe formában jelentkező betegséggel otthon is harcolhat szakember felügyelete mellett. A legnagyobb probléma, amely szövődményekhez vezethet, a hasmenés és hányás okozta kiszáradás.
A sikeres kezeléshez szükséges a több pihenés és a folyadéktartalékok feltöltése elektrolitkeverékek és egyéb speciális gyógyszerkészítmények segítségével. Bakteriális fertőzés gyanúja esetén az akut enteritis kezelése antibiotikumokat igényelhet. Súlyos kiszáradás esetén a beteg kórházba kerül. Ha az enteritis hosszú ideig tart, akkor súlyosabb szövődményeket okozhat, ami meglehetősen ritkán fordul elő.
Az enteritis fő típusai és a fejlődés okai
Az enteritis lehet felületes, az enterociták disztrófiás változásaival haladva, vagy krónikus, egyidejű atrófiás folyamatok nélkül. A funkcionális jellemzők változásától függően az enteritis előfordulhat a membrán emésztésének, a felszívódási folyamatnak vagy a bélmotilitás megváltozásának hátterében.
Fertőző enteritis
Ez a leggyakoribb típus, amely a vírusok, baktériumok és különféle paraziták fertőzésének hátterében alakul ki. A kóros mikroorganizmusok szennyezett élelmiszerrel, vízzel vagy más fertőzött személlyel való érintkezés útján jutnak a szervezetbe.
A bélgyulladást gyakran okozó vírusok a következők:
norovírus;
astrovírus;
rotavírus;
adenovírus.
Enteritist okozó baktériumok:
Escherichia coli;
Shigella;
szalmonella.
Clostridioides difficile;
Campylobacter jejuni;
arany staphylococcus.
Enteritist okozó paraziták:
lamblia;
Cyclospora;
Cryptosporidium.
Gyulladásos enteritis
Az elsődleges gyulladásos enteritist bizonyos autoimmun betegségek okozzák, amelyek az emésztőrendszert érintik. A gyulladás akkor alakul ki, amikor az immunrendszer megtámadja az egészséges sejteket. Ez krónikus problémává válhat. Bizonyos gyógyszerek túlzott használata bélgyulladáshoz vezethet.
Ezek a következők:
NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek);
antibakteriális szerek.
Az alkohollal és drogokkal visszaélő emberek szintén veszélyben vannak.
Sugárzási bélgyulladás
A sugárbélgyulladást sugárzás okozza. Azok az emberek, akiknél az eljárás a hasüregben és a kismedencei régióban található, különösen érzékenyek a betegségre. Ennek oka, hogy a sugárterápiát és a kemoterápiát a rákos sejtek elpusztítására használják, de a száj, a gyomor és a belek védőburkában lévő egészséges szövetek is károsodnak a besugárzás során. Ez hozzájárul a barrier funkció megzavarásához, ami irritációhoz és gyulladáshoz vezet. A legtöbb betegnél a sugárfertőzés csak néhány héttel a kemoterápiás kezelés után jelentkezik. Ritka esetekben a kóros állapot több hónapig vagy akár évekig is fennáll. Egyelőre nem tudni, hogy ez miért van így, de köztudott, hogy a krónikus sugárbélgyulladásban szenvedő betegeknél fennáll a vékonybél súlyos károsodásának veszélye.
Ischaemiás enteritis
A bél ischaemiás szindróma akkor fordul elő, ha a bél bármely részének vérellátása megszakad. A vékonybél ischaemia, bár ritka, súlyos állapot lehet, amely enteritishez és minden kapcsolódó jellegzetes tünethez vezet.
A tünet az enteritis
A betegség klinikai képét a kóros folyamatok különböző fokú súlyossága jellemzi. Az enteropathia fő szindróma a felszívódási zavar, amelyet gyakori vagy ritka visszaesések kísérhetnek.
A betegségnek két fázisa van: exacerbáció és remisszió, amelyek váltakozhatnak.
Az enteritist a bélfal működésének megsértése kíséri, ami a sejtmembránok aktivitásának csökkenését, a bomlástermékek (ionok és víz) felszívódását elősegítő transzportcsatornák megváltozását eredményezi.
A patológia klinikája a betegség lefolyását kísérő specifikus rendellenességektől függ, és az enteritis fő megnyilvánulása továbbra is a felszívódási zavar és a hasmenés szindróma, amely időről időre visszatér. A laza széklet oka a bélnedv fokozott szekréciója, a vékonybél tartalmának magas ozmolaritása, valamint a bélflóra megsértése és a bélben való áthaladás gyors áthaladása.
Az enteritis jellemző tünetei:
láz;
fájdalom és görcsök a hasban;
hányinger és hányás;
csökkent étvágy;
hasmenés;
vér a székletben;
fehér bevonat a nyelven;
izomgyengeség;
fejfájás;
puffadás;
a bőr sápadtsága.
Minden tünet két csoportra osztható: bélrendszeri és a bél falain kívül áramló tünet. A betegség extraintestinalis tünetei közé tartozik a malabszorpciós szindróma. A betegek testtömegének csökkenésében fejeződik ki, és bizonyos esetekben a fogyás eléri a 20 kilogrammot, levertség, ingerlékenység, alvászavar.
Ezenkívül a betegek trofikus változásokat tapasztalnak a bőrben és függelékeiben: szárazság, elvékonyodás, az epidermisz felső rétegeinek hámlása, törékenység és hajhullás, a körömlemez megvastagodása. A hipoproteinémia erős megnyilvánulásaival a bőr pasztositása figyelhető meg, ödéma jelenik meg. A betegek izomfájdalomról, izomgyengeségről, csökkent ínreflexekről, parézisről és megnövekedett pulzusról számolnak be. Az EKG-n észrevehető az ST szegmens csökkenése, valamint ellaposodás és kétfázisú T-hullám. Extrasystole alakul ki, amelyet a vér alacsony káliumkoncentrációja okoz. A betegek 2/3-ánál a véráram kalciumszintjének csökkenése is megfigyelhető, ami a kisizmok részéről izomgörcsök kialakulásával jár.
A betegség bizonyos megnyilvánulásai hipovitaminózishoz kapcsolódnak, amely a tápanyagok felszívódásának károsodása hátterében alakul ki a bélben. Ebben az esetben az enteritis tünetei hasonlítanak a beriberi klinikájára, amely számos vitamin hiányára jellemző: A, B2, K, D, B6, B12, E.
A bél oldaláról számos tünet is megfigyelhető, és a kóros folyamat kialakulásával csak a jejunum kezdeti szakaszában a béltünetek kevésbé kifejezettek. Amikor a gyulladásos folyamat a jejunuumot és az ileumot érinti, az epesavak felszívódását sértik, ami egészséges embereknél a bél disztális részén fordul elő. Az ilyen jogsértés következménye az epe túlzott áramlása a vastagbélbe és a hasmenés kialakulása. A széklet változásának közvetlen oka a nátrium- és klórionok megnövekedett koncentrációja, valamint a túlzott vízmennyiség a bél lumenében az epesavaknak az e folyamatok lefolyására gyakorolt stimuláló hatása miatt. A széklet mennyiségének növekedése aktiválja a bél motoros funkcióját.
Az ileocecalis billentyű működésének megsértése miatt a béltartalom a vastagbélből a csípőbélbe visszafolyik, és mikrobiális flórával szennyeződik. Az elhúzódó intestinalis reflux ileitis B12-vitamin-hiányra jellemző tüneteket okozhat; súlyos esetekben enteritis lép fel a B12-hiányos vérszegénység tüneteivel. A betegség hasonló megnyilvánulásait fájdalom kíséri a jobb csípőrégióban.
Ezenkívül az enteritist a has közepén a köldökben fellépő fájdalom jellemzi, amely körülbelül három órával étkezés után jelenik meg. Görcsösek, tompák vagy ívesek lehetnek. A fájdalom szindróma kivetülésének vizsgálatakor, illetve vetületének meghatározásakor fájdalom jelentkezik a jejunumban, mégpedig a köldök feletti bal oldalon, illetve az orvos a bélhurkokban, gyakrabban a vakbélben zajt, fröccsenést is megállapíthat.
A betegek széklete folyékony, felgyorsult, sárga színű, gyakorisága eléri a napi ötszöri vagy több alkalommal. A betegek aggasztják a puffadást, a belekben dübörgőt. A fiatalkori hasmenés a legsúlyosabb.
Szövődmények
Az akut enteritis szövődményei
Az akut enteritis legsúlyosabb szövődménye a különböző súlyosságú kiszáradás. A felnőttek viszonylag könnyen megbirkóznak ezzel a kiszáradással járó kóros állapottal. A gyermekek, idősek és immunhiányos betegek gyakran súlyos következményekkel járnak. Ha bélgyulladást diagnosztizáltak, vagy ilyen betegségben szenvedő szeretteit gondozzák, gondoskodjon arról, hogy a szervezetben lévő folyadéktartalékok időben feltöltődjenek.
A kiszáradás jelei:
fejfájás;
izomgyengeség;
fáradtság;
száraz száj;
szédülés;
beesett szemek;
cardiopalmus;
alacsony vérnyomás.
sötét vizelet;
székrekedés.
A krónikus enteritis szövődményei
Bár a sugárterápia vagy a gyulladásos bélbetegség következtében kialakuló krónikus enteritis ritkább, súlyos, hosszú távú mellékhatásai lehetnek, amelyek jelentősen rontják az életminőséget és további kezelést igényelnek.
Mellékhatások:
anémia;
puffadás;
krónikus hasmenés;
hányinger;
hasi görcsök;
hányinger;
a vékonybél részleges elzáródása.
A diagnózis módszerei
A betegséget általában a tünetek, a kórtörténet és a fizikális vizsgálat eredményei alapján diagnosztizálják. Az első szakaszban a kezelőorvos vizsgálatokat ír elő az enteritis okának kiderítésére. Például laboratóriumi székletvizsgálatot végeznek a fertőzés típusának meghatározására. Ha további diagnosztikára van szükség az információk tisztázásához, a vékonybél röntgenfelvételét vagy más vizsgálatokat írnak elő. A szövetminták elemzése lehetővé teszi, hogy többet megtudjon arról, mi történik a vékonybélben.
Főbb kutatások:
koprogram;
PCR szűrés;
felmérés radiográfia;
fibrogastroduodenoszkópia;
bélférgek tojásainak kutatása;
általános vérvizsgálat;
bakteriológiai tenyészet;
A hasi szervek ultrahangja;
videó kapszula endoszkópia stb.
A gyulladásos folyamat lokalizációjától függően a betegség kialakulása során a duodenitist - a duodenum elváltozása, az ileitis - az ileum, a jejunum - a jejunum diagnosztizálják. Gyakran a betegség hátterében egyidejű patológiák alakulnak ki: gyomorkárosodás - gastroenteritis vagy vastagbél - enterocolitis. A kóros folyamatok kialakulásához kapcsolódó egyéb rendellenességek is lehetségesek.
Enteritis kezelése
A kezelési terv a betegség okától függ. A páciens tünetei, kórtörténete és vizsgálati eredményei alapján az orvos meghatározza a vékonybél gyulladásának kiváltó okát. Például, ha a beteg lázas, ez fertőzést jelez. Ezért a kezelés bakteriális fertőzés esetén antibiotikum vagy vírusfertőzés esetén felírt vírusellenes gyógyszerek alkalmazását teheti szükségessé. Olyan helyzetekben, amikor az enteritis oka a sugárterápia, javasolt a kezelési mód megváltoztatása. Ez segíthet enyhíteni a beteg állapotát, és megszabadulni számos kellemetlen tünettől. Alternatív megoldásként, ha a sugárkezelés már befejeződött, a vékonybélben kialakuló gyulladás várhatóan néhány héten vagy hónapon belül enyhül.
A kezelési folyamat fő célja a kiszáradás és az elektrolitveszteség elkerülése. Ennek eredményeként a betegnek azt tanácsolják, hogy növelje a folyadékbevitelt. Alternatív megoldásként intravénás gyógyszerek is beadhatók. A páciensnek azt is tanácsolják, hogy pihenjen, amennyit csak lehetséges, hogy visszanyerje erejét. Általában az enteritis kezelése a beteg állapotának enyhítésére és a tünetek megszüntetésére irányul. A fő ajánlások a megfelelő pihenés és folyadékpótlás. Ha az ok fertőzés, az immunrendszernek általában nincs szüksége támogatásra, és a szervezet segítség nélkül küzd le a beteg baktériumokkal. Legyengült immunrendszer és egyéb rendellenességek esetén a bakteriális fertőzés tovább tarthat. Ebben az esetben a kezelőorvos antibiotikumot ír elő. Ischaemia vagy autoimmun betegség esetén a kezelés ezenkívül a kóros állapot kialakulását kiváltó okok leküzdésére irányul. Krónikus enteritis esetén gyulladáscsökkentő gyógyszereket lehet előírni.
Gyógyszerek
A kezelési terv tartalmazhat probiotikumokat, antihisztaminokat, vitaminkomplexeket és egyéb gyógyszereket, amelyeket a kezelőorvos választ ki egyénileg, a betegség típusának és formájának megfelelően. A kezelési rend gyakran tartalmaz görcsoldókat, hasmenéscsillapítókat, nyugtatókat és lázcsillapítókat is. Felhívjuk figyelmét, hogy az öngyógyítás nem ajánlott. Enteritis gyanúja esetén, különösen, ha a jellegzetes tünetek hosszú ideig fennállnak, orvoshoz kell fordulni.
Diéta bélgyulladás
Ha problémák merülnek fel az élelmiszerek asszimilációjával, akkor javasolt megváltoztatni a napi étrendet, és előnyben részesíteni a nyájas és egyszerű ételeket. Az émelygés elkerülése érdekében egyél kis, gyakori étkezést. Ha problémái vannak a szilárd ételek elfogyasztásával, érdemes sovány húsleveseket felvenni az étlapjába, amelyek segítenek megőrizni a hidratáltságot, és megadják a szükséges energialöketet. Az ételek összetételét és mennyiségét az állapottól függően választják ki. Az enteritis bármely szakaszában ajánlatos betartani a takarékos étrendet. Az exacerbáció időszakában, ha nincs ellenjavallat, az éhséget gyakorolják. A betegnek legalább 1,5-2 liter folyadékot kell fogyasztania. Gyógynövények főzete, csipkebogyó, erős citromos tea megengedett. Enteritis esetén gyakran, de legfeljebb 3-4 napra a 4. számú kezelési táblázatot írják elő, amely segít a takarékos étrend fenntartásában és a hasmenés enyhítésében.
Főbb ajánlások:
az adagok térfogatának csökkenése;
frakcionált étrend;
pürésített vagy párolt ételek;
a tiéd, levesek és köretek viszkózus állaga;
a bélmozgást serkentő zöldségek és élelmiszerek kizárása.
A hasmenés csökkentése és a széklet normalizálása előtt a 4B számú terápiás étrendet írják elő, amelyet a pépesített ételek jellemeznek. A 4B számú diéta ajánlott krónikus bélgyulladás esetén, a gyógyulás és a remisszió időszakában.
Megelőzés
A fertőző enteritis, amely a leggyakoribb, a legkönnyebben megelőzhető. Gondos személyes higiénia mellett a betegség ritkán alakul ki.
Alapvető megelőző intézkedések:
Mosson kezet szappannal és vízzel WC-használat után, nyilvános helyeken és élelmiszerek kezelése előtt.
tisztítsa meg a konyhai eszközöket és a nyers hússal vagy más nem főtt élelmiszerrel érintkezésbe került felületeket;
ne egyen nyers halat, rosszul sült húst és más hasonló ételeket;
tartsa be a készételek és élelmiszerek javasolt tárolási módját;
Ha külföldre utazik, használjon tiszta palackozott vizet.
Utazáskor vigyen magával kézfertőtlenítőt vagy egészségügyi betétet, amelynek alkoholtartalma legalább 6%.
A dohányzás abbahagyása és az alkoholfogyasztás korlátozása szintén elengedhetetlen a vékonybélgyulladás megelőzéséhez.
Mikor kell orvoshoz fordulnom?
hányinger több mint 2 napig tart;
24 óránál hosszabb hasmenés;
hányás több mint 2 napig;
a kiszáradás jelei vannak;
hőmérséklet 38 ° C felett;
vérrögök a hányásban vagy a székletben;
erős fájdalom a hasban.
Ha bélgyulladásra gyanakszik, kérjen időpontot háziorvoshoz vagy gasztroenterológushoz. A kezelési tervet és a fekvőbeteg osztályt, ha kórházi kezelésre van szükség, az enteritis típusa és a betegség lefolyásának jellege határozza meg.
[Videó] VoiceGen – az enteritis okai, tünetei és kezelése: