Önálló szerelembe esés: képesek vagyunk-e uralkodni az érzéseinken?

A szerelem olyan romantikus érzés, amelyet az értelem nem képes befolyásolni. Ez a hozzáállás széles körben elterjedt a mi kultúránkban, de rendezett házasságok az idők során előfordultak, és néhány nagyon sikeres volt. Lawrence Samuel amerikai történész mindkét nézőpontot közelebbről megvizsgálja ezzel az örök kérdéssel kapcsolatban.

Évszázadok óta az emberiség egyik legnagyobb titka a szerelem. Ennek az érzésnek a megjelenését isteni ajándéknak vagy átoknak nevezték, és számtalan könyvet, verset, filozófiai értekezést szenteltek neki. Lawrence Samuel történész szerint azonban az ezredforduló elejére a tudomány rengeteg bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a szerelem alapvetően biológiai funkció, és az érzelmek viharát az emberi agyban az azt kísérő erős kémiai koktél okozza.

Szeressen bele saját akaratából

2002-ben Robert Epstein amerikai pszichológus közzétett egy cikket, amely nagy felhajtást keltett. Bejelentette, hogy olyan nőt keres, akivel egy bizonyos időn belül beleszerethet egymásba. Ennek a kísérletnek az volt a célja, hogy választ adjon arra a kérdésre, hogy vajon két ember képes-e tudatosan megtanulni szeretni egymást. Ez nem reklámfogás – magyarázta Epstein, hanem komoly kihívás a mítosz ellen, miszerint mindenkinek csak egyetlen emberbe kell beleszeretnie, akivel az egész életét a házassági boldogságban tölti majd.

Ahelyett, hogy bízott volna a sorsban, Epstein tudományos megközelítést alkalmazott a szerelem megtalálásához, és maga is kísérleti tengerimalac lett. Versenyt hirdettek, melyen sok nő vett részt. A nyertessel Epstein azt tervezte, hogy randevúzni fog, szerelmi és párkapcsolati tanácsadáson vesz részt, majd közösen írnak egy könyvet az élményről.

Sokan, akik ismerték őt, köztük az anyja, készen álltak azt gondolni, hogy a tekintélyes, Harvardon doktorált tudós megőrült. Ami azonban ezt a szokatlan projektet illeti, Epstein teljesen komolyan gondolta.

Elme vs érzések

A pszichológiai közösség tele volt vitákkal arról, hogy Epstein kihívta azt az alapgondolatot, hogy a szerelem nem az ember szabad választása, hanem valami, ami akarata ellenére történik vele. A „szeretni” kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy „szeretni”, így a fogalom tükröződik a nyelvben. Az érzés tárgyának tudatos és módszeres megközelítése ellentétes azzal az elképzeléssel, hogy alapvető ösztönünk az, hogy hagyjuk, hogy a természet végezze a dolgát.

Nem sokkal később a Smart Marriages konferencián megbeszélést szerveztek Epstein különös vállalkozásáról. "Ez tiszta eretnekség, vagy ez egy olyan ötlet, amely forradalmasíthatja a szeretet működésének jelenlegi felfogását?" – tette fel a kérdést Jan Levin moderátor, pszichológus és párkapcsolati specialista.

Egy évvel a vitatott cikk megjelenése után Epstein még mindig azon a véleményen volt, hogy az amerikai „szerelmi formula” nem volt túl sikeres. Nem kellett messze keresnünk a példákat. Sok sikertelen házasság volt a bizonyítéka számára, hogy a »lelki társ megtalálása, aki boldogan élhet tovább» gondolata gyönyörű, de megtévesztő tündérmese.

Világszerte a házasságok több mint 50%-a meg van kötve, és átlagosan tovább tart, mint az amerikaiaké

Levin meg volt győződve arról, hogy ebben az esetben kategorikusan lehetetlen egy érzést tettekre váltani, és kifogásolta Epsteint: "A szerelem spontán, nem lehet mesterségesen előidézni."

Egy másik paneltag, John Gray, a Men Are from Mars, Women Are from Venus című világméretű bestseller szerzője azonban úgy vélte, hogy Epsteinnek valami fontos volt a fejében, és legalábbis dicséret illeti a tudományhoz való hozzájárulásáért. "Inkább a romantikus mítoszokra hagyatkozunk, mint a kapcsolati készségekre, amelyek a házasságot gyümölcsöző együttműködéssé teszik" - mondta a kapcsolatguru.

A beszélgetés egy másik résztvevője támogatta, Pat Love néven. Love egyetértett abban, hogy Epstein ötlete logikus, mivel a világ házasságainak több mint 50%-a meg van kötve, és átlagosan tovább tart, mint az amerikaiak. "A fél világ úgy gondolja, hogy először meg kell házasodnod, és csak azután szerelmeskedned" - emlékezett vissza. Véleménye szerint a gyengédséggel párosuló gyakorlatiasság hatékony alapja lehet a romantikus érzelmek hosszú távú fejlődésének.

Mitől nyugszik meg a szív?

Sikeres volt tehát Epstein merész kísérlete? Inkább nem, mint igen, mondja Lawrence Samuel történész. A tudóst az olvasóktól kapott több mint 1000 válasz egyike sem motiválta arra, hogy folytassa kapcsolatát velük. Valószínűleg ez a partnerkeresési lehetőség nem volt a legsikeresebb.

Végül Epstein találkozott a nővel, de egészen véletlenül a repülőn. Bár beleegyezett, hogy részt vegyen a kísérletben, a körülményeket bonyolították: Venezuelában élt korábbi házasságából származó gyerekekkel, akik nem akarták elhagyni az országot.

A vereségét nem ismerve Epstein azt tervezte, hogy több páron teszteli koncepcióját, és ha az eredmény pozitív lesz, programokat dolgoz ki a „strukturált” szerelemen alapuló kapcsolatokra. Szilárd meggyőződése szerint pusztán szenvedélyből házastársat választani ugyanaz, mint „lerészegedni és összeházasodni valakivel Las Vegasban”. Itt az ideje, hogy visszahozzuk a rendezett házasságok régi hagyományát – mondja Epstein.

Hagy egy Válaszol