Pilengák, pelengák, pelengák, belengák – a márnafélék családjába tartozó tengeri halak. A halak tudományos osztályozásában márnának (Liza) vagy távol-keleti márnának nevezik őket. Iskolázó, félig vándorló hal. A Pelengas az Azovi-Fekete-tenger medencéjében való sikeres bemutatkozás után szerzett nagy hírnevet. Pilengas a Távol-Keleten őshonos. A hal orsó alakú, nagy pikkelyekkel borított testtel rendelkezik, amely a fejen is megtalálható. A pelengák megjelenésében és életmódjában is meglehetősen hasonlítanak a többi márnára. Az egyes halak mérete elérheti a 20 kg-ot, de leggyakrabban 5-7 kg-ig nőnek, hossza legfeljebb 150 cm. A Távol-Keleten a halak jelentős vándorlásnak vannak kitéve. Ősszel folyókba emelkedik, néha 100 km-re, tavasszal pedig a tengerbe megy táplálkozni. A többi márnatípushoz hasonlóan a pelengák fő tápláléka a dendrit – az alján felhalmozódó vagy szuszpenzióban lévő növények és állatok elhalt, gyakran félig lebomlott vagy mineralizált maradványai. Ezen kívül bentikus állatokkal, például férgekkel is táplálkozhatnak. Érdemes megjegyezni, hogy az etetési mód miatt a halaknak gyakorlatilag nincs versenytársa. Más régiókba költözéskor a csapágyak nem károsítják a helyi fajokat. Tekintettel arra, hogy a halak sós és édesvízben is élhetnek, és könnyen tolerálják a hőmérsékleti változásokat, a csapágyakat nem csak „vad”, hanem „kulturális” tározókban is tenyésztik. Az Azovi-Fekete-tenger térségében az élelmiszerverseny hiánya miatt a halak nagyon nagyra nőhetnek.
Halászati módszerek
A Pelengas meglehetősen élénk, óvatos és gyors észjárású hal. Veszély esetén könnyen átugrik az akadályokon. Ahhoz, hogy ezt a halat először foghassa, még egy tapasztalt horgásznak is meg kell ismerkednie a felszerelés jellemzőivel és a legjobb harapás időszakával. A pilengák fogásának legnépszerűbb eszközei, akárcsak a többi márna esetében, a különféle fenék- és úszófelszerelések. A legtöbb speciális szerelék fő eleme a horgok, amelyekre felugró elemek vannak rögzítve, kis, gyakran élénk színű úszók formájában. A halakat a part menti övezet sekély vidékein és sekély területein fogják ki. Használnak légy-, úszó-, 5-6 m-es botokat, valamint gyufa- és fenékszerszámokat.
Márna fogása az alsó fogaskeréken
A csapágyak az alsó fogaskerekekre reagálnak, bizonyos speciális berendezések jelenlétében. A fő elem a fényes, felugró montázsok, ahol a horgok az alja fölé emelkednek. Bizonyos esetekben a csali nagyon hasznos lehet, ezért a közönséges fenékrudakkal együtt teljesen lehetséges feeder szerelékek használata, amelyek kényelmesek a legtöbb, még tapasztalatlan horgász számára is. Lehetővé teszik, hogy a horgász meglehetősen mozgékony legyen a tavon, és a pontetetés lehetősége miatt gyorsan „összegyűjtse” a halat az adott helyen. A feeder és picker, mint külön típusú felszerelés jelenleg csak a bot hosszában tér el egymástól. Az alap a csalitartály-süllyesztő (etető) és a cserélhető hegyek jelenléte a rúdon. A csúcsok a horgászkörülményektől és a használt feeder súlyától függően változnak. A horgászathoz használható fúvóka lehet bármilyen növényi vagy állati eredetű fúvóka és paszta. Ez a horgászmódszer mindenki számára elérhető. A Tackle nem igényel további tartozékokat és speciális felszereléseket. Ez lehetővé teszi, hogy szinte minden víztestben horgászhasson. Érdemes odafigyelni az etetők formájú és méretű kiválasztására, valamint az etetőanyag-keverékekre. Ennek oka a tározó adottságai (folyó, öböl stb.) és a helyi halak táplálkozási preferenciái. A csapágyaknál érdemes odafigyelni a különféle „etető-csonkokra” és azok módosításaira.
Baits
A pelengákat különféle növényi és állati eredetű csalikkal fogják, a halak helyi preferenciáitól függően. A tenger partján történő halászat változatában gyakrabban használják a tengeri férgeket és így tovább. Különféle, még szokatlan összetevők is alkalmasak az etetésre. A növényi csalik mellett kagylót és halhúst használnak.
Horgászhelyek és élőhelyek
A csapágyak természetes élőhelye a Sárga- és a Japán-tenger medencéje, különösen a Nagy Péter-öböl. Ezt a halat széles körben ismerik az ország európai részének lakói az Azovi- és a Fekete-tenger medencéjében található mesterséges állomány miatt, aktívan kifogják a Don folyóban. Jelenleg a pilengák elterjedtek a Fekete-tenger teljes partján, beleértve a Krím-félszigetet is, most pedig már az Atlanti-óceánon is megfigyelték.
Ívás
Az érés 2-4 éves korban következik be, a nőstények egy kicsit tovább érnek. Az ívás tavasszal és nyár elején történik a tengerparti övezet sótalanított területein. A lárvák és a fiatal egyedek gyakran a folyótorokban élnek. A kaviár lebegése, érése a víz felső rétegeiben történik.