Egyes erdei gombák olyan vékony száron nőnek, hogy a legkisebb érintés is megsérülhet. Az ilyen törékeny termőtesteket nagyon óvatosan kell összegyűjteni, nehogy letörje a kalapot. A vékony lábú ehető gombák között a ruszula különféle fajtái különböztethetők meg, a rakományok között hasonló tulajdonságokkal rendelkező termőtestek is találhatók.
Russula vékony lábakon
Russula zöld (Russula aeruginea).
Család: Russula (Russulaceae)
Évad: július eleje – szeptember vége
Növekedés: egyedül és csoportosan
Leírás:
A szár hengeres, fehér, rozsdabarna foltokkal. A héj könnyen eltávolítható a kupak sugarának 2/3-ával.
A kalap zöld, domború vagy nyomott, ragadós.
A pép törékeny, fehér, keserű ízű. A kupak széle barázdált. A lemezek gyakoriak, tapadósak, fehérek, majd krémesen sárgásak, néha rozsdás foltokkal.
Jó ehető gomba, frissen használva (a keserűség eltávolítására főzve ajánlott) és sózni. A fiatal gombákat jobb leengedett széllel gyűjteni.
Ökológia és eloszlás:
Növekszik lombhullató, vegyes (nyírfával), néha tűlevelű erdőkben, fiatal fenyő-nyírben, homokos talajon, fűben, mohában, széleken, utak közelében.
Russula sárga (Russula claroflava).
Család: Russula (Russulaceae)
Évad: július közepe – szeptember vége
Növekedés: egyedül és kis csoportokban
Leírás:
A lemezek tapadnak, gyakoriak, sárgák.
A kalap élénksárga, száraz, domború vagy lapos.
A láb fehér, sima, a korral őszül. A bőr csak a kupak széle mentén távolítható el jól. A pép pamutszerű, a bőr alatt fehér, narancssárga, a vágáson sötétedik.
Ezt a vékony fehér száron lévő ehető gombát frissen (forralás után) és sózva használják. Főzéskor a hús megsötétül. A fiatal gombákat jobb leengedett széllel gyűjteni.
Ökológia és eloszlás:
Nedves lombhullató (nyírfa) és fenyő-nyír erdőkben, mocsarak szélén, mohában és áfonyában nő. Nyírfával mikorrhizát képez.
Russula kék-sárga (Russula cyanoxantha).
Család: Russula (Russulaceae)
Évad: június közepe – szeptember vége
Növekedés: egyedül és csoportosan
Leírás:
A sapka száraz vagy ragadós, közepén zöldes vagy barnás, széle mentén ibolyaszürke, lila-lila vagy szürkés-zöld. A bőrt a kupak sugarának 2/3-ával távolítják el.
A lábszár először sűrű, majd üreges, fehér.
A hús fehér, néha lilás árnyalatú, erős, nem maró. A lemezek gyakoriak, szélesek, néha elágazóak, selymesek, fehérek. A lábszár pépje pamutszerű.
A legjobb sajttorta. Frissen (forralás után), sózva, pácolva használjuk.
Ökológia és eloszlás:
Lombhullató és vegyes erdőkben nő (nyír, tölgy, nyárfa).
Russula égő-maró (Russula emetica).
Család: Russula (Russulaceae)
Évad: július közepe – október közepe
Növekedés: egyedül és kis csoportokban
Leírás:
A kalap domború, elterült, enyhén nyomott, ragacsos, fényes, vörös tónusú. A fiatal gombák kalapja gömb alakú.
Húsa törékeny, fehér, a bőr alatt vöröses, égető ízű. A bőr könnyen eltávolítható.
Közepes frekvenciájú, széles, tapadó vagy majdnem szabad rekordok. A láb hengeres, törékeny, fehér.
Ez a kis szárú gomba keserű íze miatt ehetetlen. Egyes jelentések szerint gyomor-bélrendszeri zavarokat okozhat.
Ökológia és eloszlás:
Lombhullató és tűlevelű erdőkben, nyirkos helyeken, mocsarak közelében nő.
Russula epe (Russula fellea).
Család: Russula (Russulaceae)
Évad: Június - szeptember
Növekedés: egyedül és kis csoportokban
Leírás:
A kupak eleinte domború, majd félig nyitott, középen benyomott, szalmasárga. A kupak széle először sima, majd csíkos.
Húsa sárgásfehér, halványsárga, csípős, keserű. A szárhoz tapadó lemezek gyakoriak, vékonyak, először fehéresek, majd világossárgák.
Lába egyenletes, laza, idős korban üreges, alul fehéres, szalmasárga. A héj csak a széleken távolítható el könnyen.
Az ehetőséggel kapcsolatos információk ellentmondásosak. Egyes hírek szerint hosszas áztatás után sósan is használható.
Ökológia és eloszlás:
Bükkkel, ritkábban tölgyfával, lucfenyővel és egyéb fafajokkal mikorrhizát képez. Különböző típusú erdőkben, lecsapolt savanyú talajokon, gyakran dombos és hegyvidéki területeken nő.
Rideg rusnya (Russula fragilis).
Család: Russula (Russulaceae)
Évad: augusztus közepe – október közepe
Növekedés: egyedül és kis csoportokban
Leírás:
A lemezek szűken tapadnak, viszonylag ritkák. A pép fehér, nagyon törékeny, csípős ízű.
A sapka lila vagy lilás-piros, néha olívazöld vagy akár világossárga, domború vagy nyomott.
A lábszár fehér, törékeny, enyhén bot alakú.
Az ehetőséggel kapcsolatos információk ellentmondásosak. Hazai adatok szerint forralás után, a húsleves lecsöpögtetése mellett sósan is használható. A nyugati forrásokban ehetetlennek tartják.
Ökológia és eloszlás:
Tűlevelű és lombhullató (nyíres) erdőkben, nyirkos helyeken, széleken, bokrokban nő.
Maire russula (Russula mairei), mérgező.
Család: Russula (Russulaceae).
Évad: nyári ősszel
Növekedés: csoportokban és egyedül
Leírás:
A pép sűrű, törékeny, fehér színű, méz vagy kókuszdió illatú.
A kalap világos skarlátvörös, domború vagy lapos, nedves időben ragadós.
A lábszár sima, fehéres, enyhén bot alakú. A lemezek viszonylag ritkák, törékenyek, szűken tapadnak, fehérek, kékesek.
A legmérgezőbb russula; gyomor-bélrendszeri zavarokat okoz.
Ökológia és eloszlás:
Lombhullató és vegyes erdőkben lehullott leveleken, sőt korhadt törzseken, lecsapolt talajon nő. Széles körben elterjedt Európa bükkerdőiben és Ázsia szomszédos régióiban.
Russula halvány buffy (Russula ochroleuca).
Család: Russula (Russulaceae)
Évad: augusztus vége – október
Növekedés: egyedül és csoportosan
Leírás:
A sapka sima, okkersárga, domború, majd lehajló.
A pép sűrű, törékeny, fehér, a vágáson enyhén sötétedik, csípős ízű.
Szára hordó alakú, erős, fehéres, barna árnyalatú. A szár alapja az életkorral szürkül. A lemezek tapadnak, viszonylag gyakoriak, fehérek.
Feltételesen ehető gomba. Frissen (forralás után) és sózva használjuk.
Ökológia és eloszlás:
Ez a vékony száron, barna árnyalatú gomba tűlevelű (lucfenyő) és nedves lombos (nyír, tölgy) erdőkben, mohában és alomon nő. Gyakoribb az erdőzóna déli vidékein.
Russula mocsár (Russula paludosa).
Család: Russula (Russulaceae)
Évad: július közepe – október közepe
Növekedés: egyedül és csoportosan
Leírás:
A kalap húsos, domború, közepén enyhén benyomott, tompa szélű. A lemezek gyengén tapadnak, gyakoriak, néha elágazóak, fehérek vagy bolyhosak.
A sapka bőre száraz, közepén sötétvörös, szélén élénk rózsaszínű. A pép fehér, fiatal gombákban sűrű, majd laza, gyümölcsös illatú.
A láb bot alakú, kemény, néha üreges, filc, rózsaszín vagy fehér.
Ehető gomba. Frissen (forralás után) és sózva használjuk.
Ökológia és eloszlás:
Tűlevelű (fenyves) és vegyes (fenyves-nyír) erdőkben, nyirkos helyeken, mocsarak szélén, homokos-tőzeges talajon, mohában, áfonyában nő.
Russula leányzó (Russula puellaris).
Család: Russula (Russulaceae)
Évad: augusztus közepe – október közepe
Növekedés: csoportokban és egyedül
Leírás:
A hús törékeny, fehéres vagy sárgás. A sapka először domború, majd elhajló, néha kissé nyomott, sárgás vagy barnásszürke. A kupak széle vékony, bordázott.
A szár az alap felé kissé kitágult, tömör, majd üreges, törékeny, fehéres vagy sárgás.
A lemezek gyakoriak, vékonyak, tapadóak, fehérek, majd sárgák.
Ehető gomba. Frissen (forralás után) használjuk.
Ökológia és eloszlás:
Tűlevelűekben, ritkán lombhullató erdőkben nő.
Russula török (Russula turci).
Család: Russula (Russulaceae)
Évad: Július-október
Növekedés: egyedül és csoportosan
Leírás:
A kupak borvörös, fekete vagy narancssárga, fényes. A kupak alakja először félgömb alakú, majd nyomott. A lemezek tapadnak, ritkák, fehérek vagy sárgásak.
A láb bot alakú, fehér.
A pép törékeny, fehér, gyümölcsös illatú.
Ehető gomba.
Ökológia és eloszlás:
Európa és Észak-Amerika hegyi tűlevelű erdőiben található. Fenyővel és fenyővel mikorrhizát képez.
Russula étel (Russula vesca).
Család: Russula (Russulaceae)
Évad: július közepe – szeptember vége
Növekedés: egyedül és kis csoportokban
Leírás:
A kalap laposan domború, rózsaszín, vöröses, barnás, egyenetlen színű. A lemezek gyakoriak, azonos hosszúságúak, fehérek vagy sárgásak.
Szára, sűrű, töve felé szűkült, fehér. A bőr nem éri el az 1-2 mm-t a kupak széléig, félig eltávolítják.
A pép fehéres, sűrű, nem maró vagy kissé csípős ízű. A lemezek gyakoriak, szűken tapadnak, krémfehérek, néha villás elágazásúak.
Az egyik legfinomabb túró. Frissen (forralás után) használják másodfogásokhoz, sózva, pácolva, szárítva.
Ökológia és eloszlás:
Lombhullató és széles levelű (nyíres, tölgyes) erdőkben, ritkábban tűlevelűekben, világos helyeken, fűben nő.
Russula virescens (Russula virescens).
Család: Russula (Russulaceae)
Évad: július közepe – október közepe
Növekedés: egyedül és csoportosan
Leírás:
A szár fehér, tövén barnás pikkelyekkel.
A kalap húsos, matt, sárga vagy kékeszöld, a fiatal gombákban félgömb alakú. Az érett gombák kalapja elterült. A bőrt nem távolítják el, gyakran megreped.
A pép fehéres, sűrű, nem maró vagy kissé csípős ízű. A lemezek gyakoriak, szűken tapadnak, krémfehérek, néha villás alakúak.
Az egyik legfinomabb túró. Frissen (forralás után), sózva, pácolva, szárítva használjuk.
Ökológia és eloszlás:
Lombhullató, vegyes (nyír, tölgyes) erdőkben, világos helyeken nő. Az erdőzóna déli régióiban elterjedt.
Barna Russula (Russula xerampelina).
Család: Russula (Russulaceae)
Évad: július közepe – október közepe
Növekedés: egyedül és kis csoportokban
Leírás:
A kalap széles, bordó, barna vagy olíva színű, közepén sötétebb.
Húsa fehér, a vágáson barna színű, rák- vagy heringszagú. A lemezek tapadnak, fehérek, a kor előrehaladtával barnulnak.
A szár fehér, néha vöröses árnyalatú, az életkorral okkersárga vagy barnás színűvé válik. A fiatal gombák kalapja félgömb alakú.
Sózva, pácolva, néha frissen (forralás után a kellemetlen szag eltávolítására) használják.
Ökológia és eloszlás:
Tűlevelű (fenyő és lucfenyő), lombhullató (nyír és tölgy) erdőkben nő.
Egyéb karcsú szárú gomba
Fehér podgruzdok (Russula delica).
Család: Russula (Russulaceae)
Évad: július közepe – október közepe
Növekedés: csoportokban
Leírás:
A kupak kezdetben domború, fehér, az életkorral tölcsér alakúvá válik, néha megreped. A tányérok dekurrentek, keskenyek, fehérek, kékes-zöldes árnyalattal.
A láb sűrű, fehér, alul kissé szűkült és enyhén barnás.
A pép fehér, sűrű, ehetetlen.
Jó ehető gomba, sózva (forralás után) használjuk.
Ökológia és eloszlás:
Ez a vékony, hosszú szárú gomba lombhullató és vegyes (nyír, nyár, tölgy) erdőkben, ritkábban tűlevelűekben (lucfenyővel) nő. A termőtest életciklusának jelentős része a föld alatt zajlik; csak a dudorok látszanak a felszínen.
Feketítő podgrudok (Russula nigricans).
Család: Russula (Russulaceae)
Évad: július közepe – október közepe
Növekedés: csoportokban
Leírás:
A sapka középen összenyomott, fiatalon szürkés, majd barnás. A lemezek ritkák, vastagok, tapadnak, sárgás, majd barnás, később majdnem feketék.
A vágáson a hús először megpirosodik, majd megfeketedik, az illata gyümölcsös, az íze éles.
A láb szilárd, eleinte világos, majd megbarnul és elfeketedik.
Feltételesen ehető gomba. 20 perces forralás után sózva használjuk. Sóban megfeketedik.
Ökológia és eloszlás:
Tűlevelű (lucfenyővel), vegyes, lombos és lombos (nyír, tölgy) erdőkben nő
Valui (Russula foetens).
Család: Russula (Russulaceae)
Évad: július eleje - október
Növekedés: egyedül és kis csoportokban
Leírás:
A fiatal gombák kalapja szinte gömbölyű, széle a szárhoz nyomódik, nyálkás. Kalapja domború, néhol lehajló és középen benyomott, gumós, szélű, száraz vagy enyhén ragadós, barna. A sapkát gyakran megeszik a rovarok és a meztelen csigák. A kupak széle erősen bordázott, barázdált helyenként repedezett.
A láb duzzadt vagy hengeres, gyakran tövéig szűkült, tövénél fehéres, sárgás, barnás. Száradás után gyakran átlátszó folyadékcseppek és barna foltok láthatók a lemezeken. A lemezek ritkák, keskenyek, gyakran villás alakúak, tapadósak, sárgásak. sejtszerkezetre tesz szert.
A pép sűrű, kemény, fehér, majd sárgás, érett gombákban törékeny, heringszagú, keserű ízű. Érett gombáknál a lábszárban rozsdás belső üreg képződik.
Feltételesen ehető gomba; Nyugaton ehetetlennek tartják. Általában a fiatal gombákat 6 cm-nél nem nagyobb átmérőjű, bontatlan kupakkal gyűjtik be. A bőrt eltávolítjuk az értékről és 2-3 napos áztatás és 20-25 perces forralás után. sózott, ritkán pácolt.
Ökológia és eloszlás:
Ez a barna sapkájú, karcsú szárú gomba tűlevelű és lombos fákkal is mikorrhizát alkot. Lombhullató, vegyes (nyíres) erdőkben, ritkábban tűlevelűekben, erdőszélen, széleken, fűben, almon nő. Az árnyékos, nyirkos helyeket kedveli. Eurázsia és Észak-Amerika erdőiben gyakori, hazánkban az európai részen, a Kaukázusban, Nyugat-Szibériában és a Távol-Keleten a leggyakoribb.