Tudományosan az alvás az agyi aktivitás megváltozott állapota, amely jelentősen eltér az ébrenléttől. Alvás közben agysejtjeink lassabban, de intenzívebben dolgoznak. Ez látható az elektroencefalogramon: a bioelektromos aktivitás frekvenciája csökken, feszültsége viszont nő. Tekintsük az alvás négy szakaszát és azok jellemzőit. A légzés és a szívverés szabályos, az izmok ellazulnak, a testhőmérséklet csökken. Kevésbé vagyunk tudatában a külső ingereknek, és a tudat lassan kimozdul a valóságból. A legkisebb zaj is elegendő az alvás ezen szakaszának megszakításához (anélkül, hogy észrevenné, hogy egyáltalán aludt). Az éjszakai alvás körülbelül 10%-a múlik el ebben a szakaszban. Néhány ember hajlamos rángatózásra ebben az alvási időszakban (például az ujjak vagy a végtagok). Az 1. szakasz általában 13-17 percig tart. Ezt a szakaszt az izmok mélyebb ellazulása és az alvás jellemzi. A fizikai érzékelés jelentősen lelassul, a szemek nem mozognak. Az agy bioelektromos aktivitása az ébrenléthez képest alacsonyabb gyakorisággal fordul elő. A második szakasz az alvással töltött idő körülbelül felét teszi ki. Az első és a második szakaszt könnyű alvási fázisnak nevezik, és együtt körülbelül 20-30 percig tartanak. Alvás közben többször visszatérünk a második szakaszba. Körülbelül 30 percnél érjük el az alvás legmélyebb szakaszát, a 3. szakaszt, és 45 percnél az utolsó 4. szakaszt. Testünk teljesen ellazult. Teljesen elszakadunk attól, ami a valóság körül történik. Jelentős zajra vagy akár remegésre van szükség ahhoz, hogy felébredjen ezekből a szakaszokból. Szinte lehetetlen felébreszteni egy személyt, aki a 4. szakaszban van – ez olyan, mintha egy hibernált állatot próbálnánk felébreszteni. Ez a két szakasz az alvásunk 20%-át teszi ki, de arányuk az életkorral csökken. Az alvás minden szakasza meghatározott célt szolgál a szervezet számára. Minden fázis fő funkciója a szervezet különböző folyamataira gyakorolt regeneráló hatás.
2022-11-11