Mi a célunk szülőként? Mit szeretnénk átadni gyermekeinknek, hogyan neveljük őket? Michael Austin filozófus és családetikus azt javasolja, hogy vegyék figyelembe az oktatás két fő célját – a szabadságot és a jólétet.
A gyerekek nevelése komoly munka, és a szülők manapság számos forráshoz jutnak a pszichológia, a szociológia és az orvostudomány területéről. Meglepő módon a filozófia is hasznos lehet.
Michael Austin professzor, filozófus és a családi kapcsolatokról szóló könyvek szerzője ezt írja: „A filozófia a bölcsesség szeretetét jelenti, segítségével az életet teljesebbé tehetjük.” Azt javasolja, hogy vegyék fontolóra az egyik olyan kérdést, amely a családi etikáról szóló vitát váltotta ki.
Jólét
„Úgy gondolom, hogy a szülői lét legfontosabb célja a jólét” – van meggyőződve Austin.
Véleménye szerint a gyerekeket bizonyos erkölcsi normák szerint kell nevelni. Tekintettel minden egyes ember értékére a jövő társadalmában, törekedjen arra, hogy magabiztosnak, nyugodtnak és boldognak érezze magát egész életében. Kívánom, hogy virágozzanak fel és maradjanak erkölcsileg és intellektuálisan méltó emberek.
A szülők nem tulajdonosok, nem urak és nem diktátorok. Éppen ellenkezőleg, sáfárként, menedzserként vagy vezetőként kell viselkedniük gyermekeik számára. Ezzel a megközelítéssel a fiatalabb generáció jóléte válik az oktatás fő céljává.
szabadság
Michael Austin nyilvános vitába keveredik William Irving Thompson társadalomfilozófussal és költővel, a Mátrix mint filozófia című könyv szerzőjével, akinek a nevéhez fűződik a következő mondás: „Ha nem te alkotod a saját sorsodat, akkor sorsot kényszerítenek rád. »
A gyermekkor és az oktatás kérdéseit kutatva Irwin azt állítja, hogy a szülői szerep célja a szabadság. A szülők sikerességének megítélésének kritériuma pedig az, hogy gyermekeik mennyire szabadok. Védi a szabadság értékét, mint olyat, áthelyezve azt az új nemzedékek nevelésének területére.
Úgy véli, hogy a szabadságban rejlik mások tisztelete. A szabadság értékében ráadásul még azok is egyetérthetnek egymással, akik eltérően vélekednek a világról. A racionális életszemlélet fontosságát védve Irwin úgy véli, hogy az ember csak akkor adhatja fel a szabadságát, ha akaratgyengeségétől szenved.
Az akaratgyengeség számára irracionális, mert ebben az esetben az emberek nem lesznek képesek cselekedni és követni azt az utat, amelyet a legjobbnak választottak maguknak. Ráadásul Irwin szerint a szülőknek meg kell érteniük, hogy értékeiket a gyerekeknek átadva átléphetik a határt és elkezdhetik az agymosást, ezzel aláásva a szabadságukat.
Michael Austin szerint éppen ez a leggyengébb oldala annak a koncepciónak, hogy „a szülői szerep célja a gyermekek szabadsága”. A probléma az, hogy a szabadság túlságosan értéksemleges. Egyikünk sem akarja, hogy a gyerekek erkölcstelen, irracionális vagy egyszerűen ésszerűtlen dolgokat tegyenek.
A szülői nevelés mély jelentése
Austin nem ért egyet Irwin nézőpontjával, és az erkölcsi fenyegetést látja benne. De ha elfogadjuk a gyermekek jólétét a szülői lét céljának, akkor a szabadság – a jólét egyik eleme – átveszi a helyét az értékrendben. Természetesen a szülőknek vigyázniuk kell, nehogy aláássák a gyerekek autonómiáját. A boldoguláshoz szabadnak lenni szükséges, mondja Michael Austin.
Ugyanakkor a gyermeknevelés irányadóbb, „menedzser” megközelítése nemcsak elfogadható, hanem előnyösebb is. A szülők érdeklik, hogy értékeiket átadják gyermekeiknek. A gyerekeknek pedig útmutatásra és fejlődési iránymutatásra van szükségük, amit a szüleiktől kapnak.
„Tisztelnünk kell gyermekeinkben a fejlődő szabadságot, de ha valamiféle sáfárnak tartjuk magunkat, akkor fő célunk az ő jólétük, erkölcsi és intellektuálisuk” – mondta.
Ezt a megközelítést követve nem törekszünk arra, hogy „gyermekeinken keresztül éljünk”. Austin azonban azt írja, a szülői lét valódi értelmét és boldogságát azok értik meg, akik a gyerekek érdekeit a sajátjuk fölé helyezik. „Ez a nehéz út jobbá teheti mind a gyerekek, mind a róluk gondoskodó szülők életét.”
A szakértőről: Michael Austin filozófus és etikával, valamint család-, vallás- és sportfilozófiával foglalkozó könyvek szerzője.