A Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése szerint évente körülbelül 6,5 millió ember hal meg a levegőszennyezés miatt! Az Egészségügyi Világszervezet 2012-es jelentése szerint évente 3,7 millió haláleset kapcsolódik a levegőszennyezéshez. A halálozások számának növekedése kétségtelenül rávilágít a probléma nagyságára, és sürgős intézkedés szükségességét jelzi.
Kutatások szerint a levegőszennyezés a helytelen táplálkozás, a dohányzás és a magas vérnyomás után a negyedik legnagyobb veszély az emberi egészségre.
A statisztikák szerint a halálozást elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek okozzák, mint például a szívkoszorúér-betegség, a stroke, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a tüdőrák és a gyermekek akut alsó légúti fertőzései. Így a légszennyezés a világ legveszélyesebb rákkeltő anyaga, és veszélyesebbnek tartják, mint a passzív dohányzást.
A levegőszennyezés miatt sok haláleset következik be azokban a városokban, amelyek az elmúlt néhány évtizedben gyorsan fejlődtek.
A 7 legmagasabb légszennyezettségű város közül 15 Indiában található, egy olyan országban, amely az elmúlt években gyorsan növekedett. India nagymértékben támaszkodik a szénre energiaszükséglete fedezésére, és gyakran a legszennyezettebb szénfajtákhoz folyamodik, hogy fenntartsa a fejlődés ütemét. Indiában is nagyon kevés szabályozás vonatkozik a járművekre, és gyakran előfordulnak utcai tüzek a szemétégetés miatt. Emiatt a nagyvárosokat gyakran szmog borítja. Újdelhiben a légszennyezettség miatt az átlagos várható élettartam 6 évvel csökken!
A helyzetet súlyosbítja az éghajlatváltozás okozta aszály, ami miatt egyre több porrészecske kerül a levegőbe.
India-szerte a légszennyezés és az éghajlatváltozás ördögi köre ijesztő következményekkel jár. Például a Himalája gleccserei akár 700 millió ember számára biztosítanak vizet a régióban, de a kibocsátás és a hőmérséklet emelkedése miatt lassan elolvadnak. Ahogy zsugorodnak, az emberek megpróbálnak alternatív vízforrásokat találni, de a vizes élőhelyek és a folyók kiszáradnak.
A vizes élőhelyek kiszáradása azért is veszélyes, mert a kiszáradt területekről levegőt szennyező porszemcsék emelkednek a levegőbe – ami például az iráni Zabol városában fordul elő. Hasonló probléma van Kalifornia egyes részein, mivel a Salton-tenger kiszárad a vízforrások túlzott kiaknázása és az éghajlatváltozás miatt. Az egykor virágzó vízfelület puszta folttá változik, és légúti megbetegedésekkel legyengíti a lakosságot.
Peking egy világhírű város az erősen ingadozó levegőminőségéről. Egy magát Nut testvérnek nevező művész érdekes kísérletet végzett ott, hogy bemutassa a légszennyezettség mértékét. Levegőt szívott porszívóval járkált a városban. 100 nap múlva téglát készített a porszívó által felszívott részecskékből. Így közvetítette a társadalom felé a nyugtalanító igazságot: minden ember, aki a városban jár, hasonló szennyeződést halmozhat fel a szervezetében.
Pekingben, mint minden városban, a szegények szenvednek leginkább a légszennyezéstől, mert nem engedhetik meg maguknak a drága tisztítóberendezéseket, és gyakran a szabadban dolgoznak, ahol szennyezett levegőnek vannak kitéve.
Szerencsére az emberek belátják, hogy ezt a helyzetet egyszerűen lehetetlen tovább tűrni. Cselekvésre szólítások hallatszanak szerte a világon. Kínában például erősödik egy környezetvédelmi mozgalom, amelynek tagjai ellenzik a borzalmas levegőminőséget, valamint új szén- és vegyi üzemek építését. Az emberek felismerik, hogy a jövő veszélyben lesz, ha nem tesznek lépéseket. A kormány a felhívásokra azzal válaszol, hogy megpróbálja zöldíteni a gazdaságot.
A levegő tisztítása gyakran olyan egyszerű, mint az autókra vonatkozó új emissziós szabványok elfogadása vagy a szemét eltakarítása a környéken. Például Újdelhi és Új-Mexikó szigorúbb járműellenőrzést vezetett be a szmog csökkentése érdekében.
A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a tiszta energiamegoldásokba fordított éves beruházás 7%-os növelése megoldhatja a légszennyezés problémáját, bár valószínűleg több intézkedésre lesz szükség.
A kormányoknak szerte a világon már nem csak fokozatosan kell megszüntetniük a fosszilis tüzelőanyagokat, hanem drasztikusan csökkenteniük kellene azok felhasználását.
A probléma még sürgetőbbé válik, ha figyelembe vesszük a városok jövőbeni várható növekedését. 2050-re az emberiség 70%-a városokban fog élni, 2100-ra pedig a világ népessége közel 5 milliárd fővel nőhet.
Túl sok élet forog kockán ahhoz, hogy folyamatosan halogatjuk a változást. A bolygó lakosságának össze kell fognia a légszennyezés elleni küzdelemben, és minden ember hozzájárulása fontos lesz!