tartalom
Sokkal kellemesebb szenvedni a társaságnak – nyilván ezért is találkozunk időnként krónikus nyafogókkal. Az ilyen emberektől jobb minél előbb eltávolodni, különben ennyi – elment a nap. Az örökké elégedetlen rokonok, barátok, kollégák nemcsak a légkört mérgezik: a kutatók megállapították, hogy egy ilyen környezet súlyosan károsítja az egészséget.
Gondolkoztál már azon, miért panaszkodnak az emberek? Miért fejezik ki egyesek elégedetlenségét csak alkalmanként, míg mások mindig rosszul? Mit jelent valójában „panaszkodni”?
Robert Biswas-Diener pszichológus úgy véli, hogy a panaszkodás az elégedetlenség kifejezésének egyik módja. De az egy másik kérdés, hogy az emberek hogyan és milyen gyakran teszik ezt. A legtöbbünknek van egy bizonyos határa a panaszoknak, de néhányunknál túl magas.
A nyafogásra való hajlam elsősorban a körülmények feletti kontroll képességétől függ. Minél tehetetlenebb az ember, annál gyakrabban panaszkodik az életére. Más tényezők is befolyásolják: pszichológiai állóképesség, életkor, a botrány elkerülésének vagy az „arcmentés” vágya.
Van még egy ok, aminek semmi köze a konkrét helyzetekhez: a negatív gondolkodás mindent feketére színez, ami történik. A környezet itt nagy szerepet játszik. A tanulmányok azt mutatják, hogy a negatív beállítottságú szülők gyermekei ugyanazzal a világnézettel nőnek fel, és folyamatosan nyafognak és panaszkodnak a sorsról.
Háromféle panasz
Általában mindenki panaszkodik, de mindenki máshogy csinálja.
1. Krónikus nyafogás
Mindenkinek van legalább egy ilyen barátja. Az ilyen típusú panaszkodók csak a problémákat látják, a megoldásokat nem. Mindig minden rossz nekik, függetlenül a helyzettől és annak következményeitől.
A szakértők úgy vélik, hogy agyuk előre be van kötve a negatív észlelésekre, mivel az a tendencia, hogy a világot kizárólag borús fényben látják, állandó tendenciává nőtte ki magát. Ez kihat mentális és fizikai állapotukra, és elkerülhetetlenül hatással van másokra is. A krónikus panaszkodók azonban nem reménytelenek. Az ilyen gondolkodású emberek képesek változtatni – a lényeg az, hogy ők maguk akarják ezt, és készek dolgozni magukon.
2. „Steam Reset”
Az ilyen panaszkodók fő motívuma az érzelmi elégedetlenségben rejlik. Önmagukra és saját tapasztalataikra – többnyire negatívra – rögzültek. Haragot, bosszúságot vagy haragot mutatva támaszkodnak beszélgetőpartnereik figyelmére. Elég, ha meghallgatják és együtt éreznek velük – akkor érzik saját jelentőségüket. Az ilyen emberek általában elutasítják a tanácsokat és a javasolt megoldásokat. Nem dönteni akarnak semmit, hanem elismerést.
A gőzkibocsátásnak és a krónikus nyafogásnak közös mellékhatása van: mindkettő nyomasztó. A pszichológusok egy sor kísérletet végeztek, felmérve a résztvevők hangulatát a panaszok előtt és után. A várakozásoknak megfelelően undorítóan érezték magukat azok, akiknek meg kellett hallgatniuk a panaszokat és a zúgolódást. Figyelemre méltó, hogy a panaszosok nem érezték jobban magukat.
3. Konstruktív panaszok
Az előző két típustól eltérően a konstruktív panasz egy probléma megoldására irányul. Például, amikor a partnerét hibáztatja a hitelkártya túlköltéséért, ez építő jellegű panasz. Különösen akkor, ha egyértelműen jelzi a lehetséges következményeket, ragaszkodik a megtakarítás szükségességéhez, és felajánlja, hogy közösen gondolják át, hogyan tovább. Sajnos az ilyen panaszok az összes panasznak csak 25%-át teszik ki.
Hogyan hatnak a nyafogók másokra
1. Az empátia elősegíti a negatív gondolkodást
Kiderült, hogy az együttérzés képessége és az a képesség, hogy egy idegen helyen képzeld magad, rossz szolgálatot tehet. Egy nyafogót hallgatva önkéntelenül is átéljük érzéseit: haragot, kétségbeesést, elégedetlenséget. Minél gyakrabban vagyunk ilyen emberek között, annál erősebbek lesznek a neurális kapcsolatok a negatív érzelmekkel. Egyszerűen fogalmazva, az agy megtanul egy negatív gondolkodásmódot.
2. Egészségügyi problémák kezdődnek
A körülményeket, az embereket és az egész világot állandóan átkozók közé tartozni komoly megterhelést jelent a szervezet számára. Ahogy fentebb említettük, az agy megpróbál alkalmazkodni a panaszkodó ember érzelmi állapotához, ezért mi is dühösek leszünk, bosszankodunk, idegesek, szomorúak vagyunk. Ennek eredményeként megemelkedik a stresszhormonként ismert kortizol szintje.
A kortizollal egy időben adrenalin is termelődik: így a hipotalamusz reagál egy esetleges veszélyre. Ahogy a szervezet felkészül a „védekezésre”, a pulzusszám fokozódik és a vérnyomás emelkedik. A vér az izmokhoz zúdul, az agy pedig határozott cselekvésre hangolódik. A cukorszint is emelkedik, mert energiára van szükségünk.
Ha ezt rendszeresen megismétlik, a szervezet „stresszmintát” tanul, és sokszorosára nő a magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és elhízás kialakulásának kockázata.
3. Csökkent agytérfogat
A rendszeres stressz nemcsak az általános egészségi állapotot rontja: az agy szó szerint kiszárad.
A Stanford News Service által közzétett jelentés a stresszhormonok patkányokra és páviánokra gyakorolt hatásait írja le. Azt találták, hogy az állatok a hosszan tartó stresszre a glükokortikoidok aktív felszabadításával reagálnak, ami az agysejtek zsugorodásához vezet.
Hasonló következtetést vontunk le az MRI alapján. A tudósok olyan emberek agyának képeit hasonlították össze, akik életkorukban, nemükben, súlyukban és iskolai végzettségükben megegyeztek, de abban különböztek, hogy egyesek régóta depresszióban szenvedtek, míg mások nem. A depressziós résztvevők hippokampusza 15%-kal kisebb volt. Ugyanez a tanulmány összehasonlította a vietnami háború veteránjainak eredményeit PTSD diagnózissal és anélkül. Kiderült, hogy az első csoport résztvevőinek hippokampusza 25%-kal kisebb.
A hippokampusz az agy fontos része, amely felelős a memóriáért, a figyelemért, a tanulásért, a térbeli navigációért, a cél viselkedéséért és egyéb funkciókért. És ha zsugorodik, minden folyamat meghiúsul.
A leírt esetekben a kutatók nem tudták sem bizonyítani, sem cáfolni, hogy a glükokortikoidok okozták az agy „zsugorodását”. De mivel a jelenséget Cushing-szindrómás betegeknél is megfigyelték, minden okunk megvan azt hinni, hogy ugyanez történik a depresszióval és a PTSD-vel is. A Cushing-szindróma egy daganat által okozott súlyos neuroendokrin rendellenesség. Intenzív glükokortikoid termelés kíséri. Mint kiderült, ez az ok, ami a hippocampus csökkenéséhez vezet.
Hogyan maradjunk pozitívak a nyafogók között
Válassza ki a barátait helyesen
A rokonokat és a kollégákat nem választják ki, de könnyen eldönthetjük, hogy kivel legyünk barátok. Vedd körül magad pozitív emberekkel.
Hálás
A pozitív gondolatok pozitív érzéseket generálnak. Minden nap, de legalább hetente néhányszor írd le, hogy mi az, amiért hálás vagy. Ne feledje: ahhoz, hogy egy rossz gondolat elveszítse erejét, kétszer is meg kell gondolnia a jót.
Ne pazarolja az energiáját krónikus nyafogókra
Amennyire csak akarsz együtt érezhetsz azokkal az emberekkel, akik panaszkodnak nehéz életükre, de hiába segítesz rajtuk. Megszokták, hogy csak a rosszat látják, így a jó szándékunk ellenünk fordulhat.
Használja a „szendvics módszert”
Kezdje pozitív megerősítéssel. Ezután fejezze ki aggodalmát vagy panaszát. Végül mondd el, hogy sikeres eredményben reménykedsz.
Gyakorold az empátiát
Mivel a panaszossal együtt kell dolgoznia, ne felejtse el, hogy az ilyen emberek számítanak a figyelemre és az elismerésre. Az ügy érdekében mutass empátiát, majd emlékeztesd őket, hogy ideje folytatni a munkát.
Maradj figyelmes
Figyeld a viselkedésedet és a gondolkodásodat. Ügyeljen arra, hogy ne másolja le a negatív embereket, és ne terjessze a negatívumot. Gyakran észre sem vesszük, hogy panaszkodunk. Ügyeljen a szavaira és tetteire.
Kerülje a pletykát
Sokan megszoktuk, hogy összefogunk és egyöntetűen helytelenítjük valakinek a viselkedését vagy helyzetét, de ez még nagyobb elégedetlenséghez és több panaszhoz vezet.
Levezetni a stresszt
A stressz visszatartása rendkívül káros, és előbb-utóbb súlyos következményekkel jár. Sétálj, sportolj, gyönyörködj a természetben, meditálj. Tegyen olyan dolgokat, amelyek lehetővé teszik, hogy eltávolodjon a nyafogó vagy stresszes helyzettől, és megőrizze lelki békéjét.
Gondolkozz, mielőtt panaszkodsz
Ha panaszkodni támad kedve, győződjön meg arról, hogy a probléma valós és megoldható, és akivel beszélni fog, az tud megoldást javasolni.
A krónikus nyafogók között lenni nemcsak kényelmetlen, hanem egészségre is veszélyes. A panaszkodás szokása csökkenti a szellemi kapacitást, emeli a vérnyomást és a cukorszintet. Próbáljon meg a lehető legkevesebbet kommunikálni a krónikus nyafogókkal. Hidd el, nem veszítesz semmit, hanem éppen ellenkezőleg, egészségesebbé, figyelmesebbé és boldogabbá válsz.
A szakértőről: Robert Biswas-Diener pozitív pszichológus, A boldogság nagy könyve és a Bátorságarány szerzője.