Miért van a húsnak ilyen nagy hatása az éghajlatra?
Gondolj bele a következőképpen: gyakran hatékonyabb az emberek számára termeszteni, mint az állatok számára termeszteni, majd az állatokat az emberek táplálékává alakítani. Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy átlagosan 1400 gramm gabonára van szükség 500 gramm hús termesztéséhez.
Természetesen egyesek azt mondják, hogy a tehenek, csirkék és sertések gyakran esznek olyan dolgokat, amelyeket az emberek nem ennének meg, például gyógynövényeket vagy növényi törmeléket. Ez igaz. Általános szabály, hogy 500 gramm állati fehérje előállításához több föld, energia és víz szükséges, mint 500 gramm növényi fehérje előállításához.
A marha- és bárányhúsnak egy másik okból is különösen nagy az éghajlati lábnyoma: a tehenek és a juhok gyomrában baktériumok találhatók, amelyek segítik a fű és más élelmiszerek megemésztését. De ezek a baktériumok metánt, egy erős üvegházhatású gázt hoznak létre, amely aztán böfögéssel (és puffadással) szabadul fel.
Nem mindegy, hogyan nevelik a teheneket?
Igen. Például Bolíviában és Brazíliában, a világ legnagyobb marhahús-exportőrében több millió hektár esőerdőt égettek el, hogy helyet adjanak a hústermelésnek. Ezenkívül egy szarvasmarha-állomány szénlábnyoma jelentősen változhat olyan tényezőktől függően, mint a helyi éghajlati viszonyok és azok szintje.
De mi van akkor, ha fűvel eteti a teheneket, és nem kifejezetten nekik termeszt?
A fűvel táplált szarvasmarhák több időt töltenek a farmon, és több metánt termelnek.
Az embereknek teljesen fel kell hagyniuk a húsevéssel, hogy javítsák az éghajlatot?
Ha egy növekvő népességet akarunk élelmezni anélkül, hogy a globális felmelegedéshez folyamodnánk, vagy nagyobb nyomást ne gyakorolnánk a világ erdeire, akkor számít, hogy a legkeményebb húsevők mérséklik-e az étvágyukat.
Mi a helyzet a mesterséges sejthússal?
Valóban, több húspótló létezik a világon. A zöldségekből, keményítőkből, olajokból és szintetizált fehérjékből készült termékek jobban utánozzák a hús ízét és állagát, mint a hagyományos helyettesítők, mint a tofu és a szejtán.
Bár még mindig nincs döntés arról, hogy ezek az élelmiszerek egészségesebbek-e, úgy tűnik, kisebb a környezeti lábnyomuk: egy nemrégiben készült tanulmány szerint a Beyond Burger csak egytizede volt az éghajlatra gyakorolt hatásának, mint egy marhahúsburger.
A jövőben a kutatók valódi húst „termeszthetnek” állati sejttenyészetekből – az ezirányú munka folytatódik. De még túl korai megmondani, hogy ez mennyire lesz klímabarát, nem utolsósorban azért, mert sok energiát igényelhet a sejtben növesztett hús előállítása.
Mi a helyzet a tenger gyümölcseivel?
Igen, a hal szénlábnyoma alacsonyabb, mint a csirkehús vagy a sertéshús. A legalacsonyabb a kagylókban, a kagylókban és a kagylókban. A kibocsátás fő és jelentős forrása azonban a halászhajók által elégetett üzemanyag.
Milyen hatással van a tej és a sajt a klímaváltozásra?
Számos tanulmány kimutatta, hogy a tej általában kisebb éghajlati lábnyommal rendelkezik, mint a csirke, a tojás vagy a sertéshús. A joghurt, a túró és a krémsajt közel állnak a tejhez.
De sok más típusú sajt, például a cheddar vagy a mozzarella, lényegesen nagyobb lábnyommal rendelkezhet, mint a csirke vagy a sertéshús, mivel általában körülbelül 10 kiló tej szükséges egy font sajt előállításához.
Várj, a sajt rosszabb, mint a csirke?
Ez a sajttól függ. De általában igen, ha úgy döntesz, hogy vegetáriánussá válsz, mondjuk sajtot eszel csirkehús helyett, akkor előfordulhat, hogy a szénlábnyomod nem csökken annyira, mint ahogyan azt várnád.
A biotej jobb?
Az Egyesült Államokban ez a „bio” felirat a tejen azt jelenti, hogy a tehenek idejük legalább 30%-át legeltetéssel töltötték, nem kaptak hormonokat vagy antibiotikumokat, és olyan takarmányt ettek, amelyet szintetikus műtrágya vagy növényvédő szerek nélkül neveltek. Minden bizonnyal sok ember egészsége szempontjából vonzó. De nem követelmény, hogy egy biotejtermelő gazdaságnak alacsonyabb legyen az éghajlati lábnyoma, mint egy hagyományos gazdaságnak. Az a baj, hogy a biocímkén nincs semmi, ami konkrétan elmondaná ennek a tejnek az éghajlatra gyakorolt hatását.
Melyik növényi tej a legjobb?
A mandula-, zab- és szójatej alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátással rendelkezik, mint a tehéntej. De mint mindig, most is vannak árnyoldalai és kompromisszumok, amelyeket figyelembe kell venni. A mandulának például sok vízre van szüksége a növekedéshez. Ha további információra kíváncsi, nálunk megtalálja.
Korábbi válaszsorozat:
A következő válaszsorozat: