Lactarius lignyotus
- Osztály: Basidiomycota (Basidiomycetes)
- Alosztály: Agaricomycotina (Agaricomycetes)
- Osztály: Agaricomycetes (Agaricomycetes)
- Alosztály: Incertae sedis (bizonytalan helyzetű)
- Rend: Russulales (Russulovye)
- Család: Russulaceae (Russula)
- Nemzetség: Lactarius (tejes)
- Típus: Lactarius lignyotus
- Tejes fa
A tejesember megfordul (évek. Lactarius lignyotus) a tejes (lat. Lactarius) nemzetségbe, a Russula családba (lat. Russulaceae) tartozó gomba. Feltételesen ehető.
Barna tejes sapka:
3-7 cm átmérőjű, korai stádiumban – párna alakú, szépen összehúzott szélekkel, majd fokozatosan nyílik, általában megtartva egy központi kiemelkedést (gyakran hegyes); idős korban nehezen leírható tölcsér alakú, hullámos szélű, félig domború alakra tehet szert. Szín – barna-barna, telített, felülete száraz, bársonyos. A kalap húsa fehér, viszonylag vékony, törékeny, nem túl bőséges fehér tejszerű levével. A lé nem maró, fokozatosan sárgul a levegőben.
Nyilvántartások:
Viszonylag gyakori és széles, a szár mentén leereszkedő, fehér vagy sárgás, csak a benőtt gombák kapnak okker színt. Sérülés esetén rózsaszínűvé válnak.
Spóra por:
Sárga.
Barna tejszerű láb:
Viszonylag hosszú (magasság 4-8 cm, vastagság 0,5-1 cm), hengeres, gyakran ívelt, tömör, a kalap színe. Felülete a kalaphoz hasonlóan bársonyos, húsa kemény.
A barna tejes július közepétől szeptember végéig nő a tűlevelű és vegyes erdőkben, mikorrhizát képezve, nyilván lucfenyővel, ritkábban fenyővel. Ritkán fordul elő, nem alkot nagy fürtöket.
A szakirodalom a Lactarius picinust, amely nagyobb és élesebb, a barna fa tejtermő ikertestének nevezi. A barnás selyemfűvel (Lactarius fuliginosus) kapcsolatban a hasonlóság pusztán formai. A Lactarius lignyotus mindenesetre nagyon karakteresnek tűnik az aránytalanul kicsi bársonyos sapkájával és a lejtős kontrasztlemezeivel, így valamiféle higrofornak tűnik.
Mint minden nem keserű fiatal fejő, a Lactarius lignyotus is ehető, de nem jár sikerrel. Igen, menj és keresd meg.
Korábban valamiért azt hittem, hogy a barna selyemfüvet pont azért hívják „fásnak”, mert fán nő. Ugyanakkor arra gondoltam – hú, csupa tejsavas mikorrhiza, és ez a fán van, milyen bonyolult. Aztán kiderült, hogy a tejesember olyan, mint a tejesember. Az a tény, hogy állítólag néha „a gyökereken” nő, talán valamiféle szívességként, egyáltalán nem vigasztal. Az epegomba is „a gyökereken” nő, de mi a helyzet ennek örömeivel?