Azt mondják róla, hogy rosszabb, mint a tűz. És ha a költözés annyi gondot okoz a felnőtteknek, mit beszéljünk a gyerekekről. Hogyan hat a gyermekre a környezetváltás? És a stressz enyhíthető?
Az Inside Out című rajzfilmben egy 11 éves lány nagyon fájdalmasan éli meg családja új helyre költözését. A film készítői nem véletlenül választották ezt a cselekményt. A radikális környezetváltás nemcsak a szülőknek, hanem a gyermeknek is nagy stresszt jelent. Ez a stressz pedig hosszú távú lehet, és a jövőben negatívan befolyásolhatja az ember mentális egészségét.
Minél fiatalabb a gyermek, annál könnyebben viseli el a lakhelyváltoztatást. Ezt gondoljuk és tévedünk. Rebecca Levin Cowley és Melissa Kull amerikai pszichológusok rájöttek1hogy a mozgás különösen az óvodások számára nehéz.
„A fiatalabb gyerekekben kisebb valószínűséggel fejlődnek szociális készségek, nagyobb valószínűséggel vannak érzelmi és viselkedési problémáik” – mondja Rebecca Levine. Ezek a hatások évekig tarthatnak. Az elemi vagy középső osztályos tanulók könnyebben viselik a költözést. A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a mozgás negatív hatásai – a tanulmányi teljesítmény csökkenése (különösen a matematika és a szövegértés terén) az idősebb gyermekeknél nem olyan hangsúlyos, és hatásuk gyorsan gyengül.
A gyerekek szokásaikat és preferenciáikat tekintve konzervatívak
Minden szülő tudja, milyen nehéz például rávenni a gyereket egy új étel kipróbálására. A gyerekek számára a stabilitás és az összeszokottság fontos, még apró dolgokban is. Amikor pedig a család úgy dönt, hogy lakóhelyet változtat, ez azonnal arra kényszeríti a gyereket, hogy számtalan szokását feladja, és mintha sok ismeretlen ételt próbálna meg egyhuzamban. Rábeszélés és felkészülés nélkül.
Egy másik pszichológuscsoport végzett hasonló vizsgálatot.2Dániából származó statisztikák felhasználásával. Ebben az országban az állampolgárok minden mozgását gondosan dokumentálják, és ez egyedülálló lehetőséget biztosít a lakóhelyváltoztatás különböző életkorú gyermekekre gyakorolt hatásának tanulmányozására. Összességében több mint egymillió dán 1971 és 1997 között született statisztikáját vizsgálták. Ezek 37%-ának volt esélye (vagy akár többnek) túlélni a költözést 15 éves kora előtt.
Ebben az esetben a pszichológusokat nem az iskolai teljesítmény, hanem a fiatalkori bûnözés, az öngyilkosság, a drogfüggõség és a korai (erõszakos és véletlen) halálozás érdekelte.
Kiderült, hogy a dán tinédzserek esetében az ilyen tragikus kimenetelek kockázata különösen megnőtt a serdülőkor elején (12-14 éves) végzett számos költözés után. Ugyanakkor a különböző családok társadalmi helyzete (jövedelem, iskolai végzettség, foglalkoztatás), amelyet a tudósok is figyelembe vettek, nem befolyásolták a vizsgálat eredményét. Nem igazolódott be az a kezdeti feltételezés, hogy a káros hatások elsősorban az alacsony iskolai végzettségű és jövedelmű családokat érinthetik.
Természetesen a lakhelyváltoztatás nem mindig kerülhető el. Fontos, hogy a gyermek, serdülő a költözés után a lehető legtöbb támogatást kapja, mind a családban, mind az iskolában. Szükség esetén pszichológiai segítséget is kérhet.
Sandra Wheatley brit gyermekpszichológiai specialista elmagyarázza, hogy a mozgás során a gyermek komoly stresszt él át, mivel az általa régóta ismert mikrorend összeomlik. Ez pedig a bizonytalanság és a szorongás fokozott érzéséhez vezet.
De mi van akkor, ha a lépés elkerülhetetlen?
Természetesen ezeket a tanulmányokat szem előtt kell tartani, de nem szabad végzetes elkerülhetetlenségnek tekinteni. Sok múlik a család pszichés légkörén és a költözést okozó körülményeken. Egy dolog a szülők válása, a másik pedig a munka váltása ígéretesebbre. Fontos, hogy a gyerek lássa, hogy a szülők ne idegeskedjenek költözés közben, hanem magabiztosan, jó hangulatban tegyék meg ezt a lépést.
Fontos, hogy egykori lakberendezési tárgyainak jelentős része költözzön a gyerekkel – nemcsak kedvenc játékai, hanem bútorai is, főleg az ágya. A korábbi életmód ilyen összetevői elég fontosak a belső stabilitás fenntartásához. De a legfontosabb dolog - ne húzza ki a gyermeket a régi környezetből görcsösen, hirtelen, idegesen és felkészülés nélkül.
1 R. Coley és M. Kull „A lakóhelyi mobilitás kumulatív, időzítés-specifikus és interaktív modelljei, valamint a gyermekek kognitív és pszichoszociális készségei”, Gyermekfejlesztés, 2016.
2 R. Webb al. „A korai középkorúak káros következményei a gyermekkori lakóhelyi mobilitáshoz kapcsolódnak”, American Journal of Preventive Medicine, 2016.