A természet termikus egyensúlya megbomlik
Most átlagosan 1 fokkal melegedett fel az éghajlat, úgy tűnik, ez elenyésző adat, de lokálisan több tíz fokot is elér a hőmérséklet-ingadozás, ami kataklizmákhoz vezet. A természet olyan rendszer, amely a hőmérséklet, az állatok vándorlása, a tengeráramlatok és a légáramlatok egyensúlyát igyekszik fenntartani, de az emberi tevékenység hatására az egyensúly megszűnik. Képzeljünk el egy ilyen példát, egy személy anélkül, hogy a hőmérőre nézett, nagyon melegen öltözött, ennek eredményeként húsz perc séta után izzadt, és lehúzta a kabátját, levette a sálat. A Föld bolygó is izzad, amikor egy ember olajat, szenet és gázt égetve felmelegíti. De nem tudja levetkőzni, így a párolgás példátlan csapadék formájában esik le. Nem kell messzire keresni az élénk példákat, emlékezzen a szeptember végi indonéziai árvízre és földrengésre, valamint az októberi záporokra Kuban, Krasznodar, Tuapse és Szocsiban.
Általánosságban elmondható, hogy az ipari korban az ember hatalmas mennyiségű olajat, gázt és szenet nyer ki, elégetve ezeket, hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt és hőt bocsát ki. Ha az emberek továbbra is ugyanazokat a technológiákat használják, akkor a hőmérséklet emelkedni fog, ami végül radikális éghajlatváltozáshoz vezet. Olyan, hogy az ember katasztrofálisnak nevezné őket.
A klímaprobléma megoldása
A probléma megoldása, ami nem meglepő, ismét a hétköznapi emberek akaratán múlik – csak az ő aktív pozíciójuk tudja elgondolkodtatni a hatóságokat. Emellett maga a szemétszállítás tudatos embere is nagyban tud hozzájárulni a probléma megoldásához. A szerves és műanyag hulladék elkülönített gyűjtése önmagában segít csökkenteni az emberi lábnyomot az újrahasznosítás és a nyersanyagok újrahasznosítása révén.
Meg lehet előzni a klímaváltozást a meglévő ipar teljes leállításával, de senki nem fog nekimenni, így nincs más hátra, mint alkalmazkodni a heves esőzésekhez, aszályokhoz, árvizekhez, soha nem látott hőséghez és szokatlan hideghez. Az alkalmazkodással párhuzamosan szükséges a CO2-elnyelési technológiák fejlesztése, a teljes iparág korszerűsítése a kibocsátás csökkentése érdekében. Sajnos az ilyen technológiák gyerekcipőben járnak – csak az elmúlt ötven évben kezdtek az emberek gondolkodni az éghajlati problémákon. A tudósok azonban még most sem kutatnak eleget az éghajlattal kapcsolatban, mert ennek nincs létszükséglete. A klímaváltozás ugyan problémákat hoz, de a legtöbb embert még nem érintette, a klíma nem naponta zavar, ellentétben az anyagi vagy családi gondokkal.
A klímaproblémák megoldása nagyon költséges, és egyetlen állam sem siet megválni ennyi pénztől. A politikusok számára a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére költeni olyan, mintha egy költségvetést a szélbe dobnának. Valószínűleg 2-ra a bolygó átlaghőmérséklete a hírhedt két vagy több fokkal megemelkedik, és meg kell tanulnunk új éghajlaton élni, és az utódok teljesen más képet fognak látni a világról, meglepett, száz évvel ezelőtti fényképeket nézegetve, nem ismerte fel a megszokott helyeket. Egyes sivatagokban például nem lesz olyan ritka a hó, és az egykor havas telekről híres helyeken csak néhány hétig lesz jó hó, a tél többi része nedves és esős lesz.
ENSZ Párizsi Megállapodás
Az ENSZ Éghajlatváltozási Egyezményének 2016-ban megalkotott Párizsi Megállapodása a klímaváltozás szabályozását hivatott szabályozni, és 192 ország írta alá. Arra szólít fel, hogy a bolygó átlaghőmérséklete ne emelkedjen 1,5 fok fölé. Tartalma azonban lehetővé teszi, hogy minden ország maga döntse el, mit tesz a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében, nincs kényszerintézkedés vagy megrovás a megállapodás be nem tartása miatt, szó sincs összehangolt munkáról. Ennek eredményeként formális, sőt opcionális megjelenése van. A megállapodás ezen tartalmával a fejlődő országok szenvednek majd leginkább a felmelegedéstől, a szigetállamoknak pedig különösen nehéz dolguk lesz. A fejlett országok nagy pénzügyi költségekkel viselik el az éghajlatváltozást, de túlélik. De a fejlődő országokban összeomolhat a gazdaság, és a világ hatalmaitól válnak függővé. A szigetállamok számára a víz emelkedése két fokos felmelegedéssel az elöntött területek helyreállításához szükséges nagy pénzügyi költségekkel fenyeget, és most a tudósok szerint már egy fokos emelkedést is feljegyeztek.
Bangladesben például 10 millió embert fenyegetne az otthona elárasztása, ha 2030-ra két fokkal felmelegszik a klíma. A világon már most a felmelegedés miatt 18 millió ember kénytelen lakóhelyet változtatni, mert az otthonaikat lerombolták.
Az éghajlat felmelegedését csak a közös munka képes megfékezni, de nagy valószínűséggel a széttagoltság miatt nem sikerül megszervezni. Például az Egyesült Államok és számos más ország nem hajlandó pénzt költeni az éghajlat felmelegedésének megfékezésére. A fejlődő országoknak nincs pénzük a CO2-kibocsátás csökkentését célzó ökotechnológiák fejlesztésére. A helyzetet bonyolítják a politikai intrikák, a spekuláció és az emberek megfélemlítése a médiában megjelenő pusztító anyagokon keresztül annak érdekében, hogy pénzt szerezzenek az éghajlatváltozás hatásai elleni védelmet szolgáló rendszerek kiépítésére.
Milyen lesz Oroszország az új klímában
Oroszország területének 67% -át örökfagy foglalja el, a felmelegedéstől megolvad, ami azt jelenti, hogy különféle épületeket, utakat, csővezetékeket kell újjáépíteni. A területek egyes részein a telek melegebbek lesznek, a nyarak pedig hosszabbak lesznek, ami erdőtüzek és árvizek problémájához vezet. Moszkva lakói talán észrevették, hogy minden nyár egyre hosszabb és melegebb, most pedig november van és szokatlanul meleg napok. A Sürgősségi Helyzetek Minisztériuma minden nyáron oltott tüzeket, többek között a főváros legközelebbi régióiban, és áradásokat a déli területeken. Emlékezhetünk például az Amur folyó 2013-as árvizeire, amelyekre az elmúlt 100 évben nem volt példa, vagy a 2010-es Moszkva környéki tüzekre, amikor az egész főváros füstben volt. És ez csak két feltűnő példa, és még sok más.
Oroszország szenvedni fog a klímaváltozás miatt, az országnak tisztességes összeget kell költenie a katasztrófák következményeinek felszámolására.
Utószó
A felmelegedés az emberek fogyasztói hozzáállásának eredménye a bolygóval szemben, amelyen élünk. Az éghajlatváltozás és az abnormálisan erős időjárási események arra kényszeríthetik az emberiséget, hogy újragondolja nézeteit. A bolygó azt mondja az embernek, hogy ideje abbahagyni a természet királyának lenni, és újra az agyszüleményevé válni.