tartalom
Zavarba ejtő hírtámadások minden oldalról. Az információs tér túlterhelt a járványról szóló ijesztő anyagokkal. Mért életünk hirtelen egy katasztrófafilm forgatókönyvévé változott. De vajon minden olyan szörnyű, mint gondoljuk? Vagy talán csak pánikba esünk? Robert Arushanov neurológus és pszichoterapeuta segít kitalálni.
Vegyünk egy mély lélegzetet, majd lassan fújjuk ki, és próbáljuk meg racionálisan megközelíteni a kérdést – honnan ered valójában a pánik, és megéri-e minden alkalommal összerezzenni a félelemtől, amikor frissítjük a hírfolyamot?
A „csorda” érzés ragályos
Az ember hajlamos engedni a falkamentalitásnak, ez alól az általános pánik sem kivétel. Először is az önfenntartás ösztöne lép fel. Csoportban nagyobb biztonságban vagyunk, mint egyedül. Másodszor, a tömegben kisebb a személyes felelősség azért, ami történik.
A fizikában létezik az „indukció” fogalma: egy töltött test gerjesztést ad át más testeknek. Ha egy töltetlen részecske van a mágnesezett vagy villamosított részecskében, akkor a gerjesztés átkerül rá.
A fizika törvényei a társadalomra is érvényesek. A „pszichológiai indukció” állapotában vagyunk: akik pánikba esnek, „töltenek” másokat, ők pedig továbbadják a „töltést”. Végső soron az érzelmi feszültség szétterjed és mindenkit magával ragad.
A fertőzőképesség annak is köszönhető, hogy a pánikba estek (induktorok) és az általuk „feltöltődtek” (fogadók) valamikor helyet cserélnek, és röplabdához hasonlóan tovább adják egymásnak a pánik töltetét. Ezt a folyamatot nagyon nehéz megállítani.
„Mindenki futott, és én is futottam…”
A pánik egy valós vagy vélt fenyegetéstől való öntudatlan félelem. Ő az, aki megakadályoz bennünket abban, hogy objektíven gondolkodjunk, és tudattalan cselekedetekre késztet.
Most mindent megtesznek a vírus megállítása érdekében: lezárják az országhatárokat, karantént hirdetnek az intézményekben, egyesek „otthoni elszigeteltségben” vannak. Valamilyen oknál fogva nem figyeltünk meg ilyen intézkedéseket a korábbi járványok idején.
Koronavírus: óvintézkedések vagy mentális fogyatkozás?
Ezért egyesek azt kezdik gondolni, hogy eljött a világvége. Az emberek kipróbálják, amit hallanak, és ezt olvassák: „Mit fogok enni, ha megtiltják, hogy elhagyjam a házat?” Az úgynevezett „pánikviselkedés” az önfenntartás ösztönének teljes erejét bekapcsolja. A tömeg félelemben próbál túlélni. Az étel pedig segít abban, hogy viszonylag biztonságban érezzük magunkat: „Nem hagyhatod el a házat, így legalább nem fogok éhezni.”
Emiatt eltűnnek a boltokból a hosszú szavatosságú termékek: hajdina és pörkölt, rizs, fagyasztott készételek és természetesen WC-papír. Az emberek úgy halmoznak fel készleteket, mintha hosszú hónapokig, sőt évekig karanténban élnének. Egy tucat tojás vagy banán vásárlásához meg kell keresnie az összes környező szupermarketet, és az interneten megrendelt mindent legkorábban egy héttel később szállítanak ki.
Pánikállapotban a viselkedés irányát és formáit a tömeg határozza meg. Ezért mindenki fut, én is futok, mindenki vásárol – és nekem szükségem van rá. Mivel mindenki ezt csinálja, ez azt jelenti, hogy ez így helyes.
Miért veszélyes a pánik
Az önfenntartás ösztöne arra késztet bennünket, hogy mindenkit, aki köhög vagy tüsszent, potenciális fenyegetésnek tekintsük. A küzdj vagy menekülj védelmi mechanizmusunk beindul, agressziót vagy elkerülést váltva ki. Vagy megtámadjuk azt, aki fenyeget bennünket, vagy elbújunk. A pánik konfliktusokhoz és összecsapásokhoz vezet.
Ezenkívül súlyosbodnak azok a betegségek, amelyek így vagy úgy kapcsolódnak a félelemhez - szorongásos zavarok, fóbiák. A kétségbeesés, a depresszió, az érzelmi instabilitás súlyosbodik. Mindez pedig különösen erős hatással van a gyerekekre. A felnőttek példát mutatnak számukra. A gyerekek az érzelmeiket másolják. A társadalom, és még inkább az anya szorongása növeli a gyermek szorongását. A felnőtteknek ezt nem szabad elfelejteniük.
Higiénia, béke és pozitív
Ne keress folyton a félelmeinek megerősítését, ne találj ki szörnyű eredményeket, ne tedd fel magad. Vegyük józanul, amit hallunk. Az információ gyakran nem teljes, torz és torz.
Keresd a pozitívumokat abban, ami most történik veled. Tartson egy kis szünetet, olvasson, hallgasson zenét, tegyen olyan dolgokat, amelyekre korábban nem volt ideje. Tartsa be a személyes higiéniai szabályokat.
És ha a súlyos szorongás, a pánikreakciókra való hajlam, a depressziós hangulat, a kétségbeesés, az alvászavarok több napig is fennállnak, forduljon szakemberhez: pszichiáterhez, pszichoterapeutához. Vigyázz a lelki jólétedre.