Első pillantásra talán nem veszi észre az ember a kapcsolatot a húsevés és a kolosszális környezeti problémák között, mint például a globális felmelegedés, a sivatagi terjeszkedés, a trópusi erdők eltűnése és a savas esők megjelenése. Valójában sok globális katasztrófa fő problémája a hústermelés. Nemcsak arról van szó, hogy a földgömb felszínének egyharmada sivataggá változik, hanem arról is, hogy a legjobb mezőgazdasági területeket olyan intenzíven használták ki, hogy már kezdték elveszíteni termőképességüket, és már nem adnak ekkora termést.
Valamikor a gazdák forgatták a szántójukat, három éven keresztül minden évben más termést termesztettek, a negyedik évben pedig már egyáltalán nem vetettek. Felszólítottak, hogy hagyják el a mezőt „ugar”. Ez a módszer biztosította, hogy a különböző növények minden évben más-más tápanyagot fogyasztanak, hogy a talaj visszanyerje termőképességét. Mivel a Nagy Honvédő Háború befejeztével megnőtt az állati takarmányok iránti kereslet, ezt a módszert fokozatosan már nem alkalmazták.
A gazdálkodók ma gyakran ugyanazt a növényt termesztik évről évre ugyanazon a területen. Az egyetlen kiút a talaj műtrágyákkal és növényvédő szerekkel való gazdagítása – olyan anyagokkal, amelyek elpusztítják a gyomokat és a kártevőket. A talaj szerkezete felborul, törékennyé, élettelenné és könnyen mállékony lesz. Az Egyesült Királyság mezőgazdasági területeinek felét most az a veszély fenyegeti, hogy az eső elmossa vagy elmosza. Mindezeken felül az egykor a Brit-szigetek nagy részét borító erdőket kivágták, így kevesebb mint két százalék maradt.
A tavak, tavak és mocsarak több mint 90%-át lecsapolták, hogy több mezőt hozzanak létre állati takarmánytermesztésre. Az egész világon hasonló a helyzet. A modern műtrágyák nitrogén alapúak, és sajnos nem minden gazdálkodó által használt műtrágya marad a talajban. Némelyik folyókba és tavakba kerül, ahol a nitrogén mérgező virágzást okozhat. Ez akkor történik, amikor az algák, amelyek általában vízben növekszenek, elkezdenek táplálkozni felesleges nitrogénnel, gyorsan növekedni kezdenek, és elzárják a napfényt más növények és állatok elől. Egy ilyen virágzás a vízben lévő összes oxigént elhasználhatja, így elfojt minden növényt és állatot. A nitrogén az ivóvízbe is kerül. Korábban azt hitték, hogy a nitrogénnel telített ivóvíz következménye rák és újszülöttek olyan betegsége, amelyben az oxigént szállító vörösvértestek elpusztulnak, és oxigénhiány miatt elpusztulhatnak.
A British Medical Association becslése szerint 5 millió angol ember iszik folyamatosan túl sok nitrogént tartalmazó vizet. A peszticidek is veszélyesek. Ezek a peszticidek lassan, de biztosan terjednek a táplálékláncban, egyre koncentráltabbakká válnak, és ha egyszer lenyelték, nagyon nehéz eltávolítani őket. Képzelje el, hogy az eső a növényvédő szereket egy mezőről egy közeli vízbe mossa, és az algák vegyszereket szívnak fel a vízből, a kis garnélák megeszik az algákat, és a méreg napról napra felhalmozódik a testükben. A hal ekkor sokat eszik a mérgezett garnélarákból, és a méreg még koncentráltabb lesz. Ennek eredményeként a madár sok halat eszik, és a peszticidek koncentrációja még nagyobb lesz. Tehát ami a növényvédő szerek gyenge oldatának indult egy tóban a táplálékláncon keresztül, az 80000 XNUMX-szer koncentráltabbá válhat a British Medical Association szerint.
Ugyanez a történet a haszonállatokkal, amelyek növényvédő szerekkel permetezett gabonát esznek. A méreg az állatok szöveteiben koncentrálódik, és még erősebbé válik egy olyan ember testében, aki mérgezett húst evett. Manapság sok ember szervezetében van növényvédőszer-maradék. A probléma azonban még súlyosabb a húsevők számára, mivel a hús 12-szer több növényvédő szert tartalmaz, mint a gyümölcsök és zöldségek.
Egy brit peszticid-ellenőrzési kiadvány azt állítja "Az állati eredetű élelmiszerek a szervezetben a növényvédőszer-maradékok fő forrása." Bár senki sem tudja pontosan, milyen hatással vannak ránk ezek a koncentrált növényvédő szerek, sok orvos, köztük a British Medical Association tagjai is nagyon aggódnak. Attól tartanak, hogy az emberi szervezetben felhalmozódott peszticidek szintjének emelkedése rákhoz és csökkent immunitáshoz vezethet.
A New York-i Környezeti Toxikológiai Intézet becslései szerint világszerte évente több mint egymillió ember szenved növényvédőszer-mérgezésben, és közülük 20000 XNUMX-en halnak meg. A brit marhahúson végzett vizsgálatok kimutatták, hogy hét esetből két esetben a diheldrin vegyszer az Európai Unió által meghatározott határértéket meghaladó mértékben tartalmazza. A diheldrint a legveszélyesebb anyagnak tartják, mivel az Egészségügyi Világszervezet szerint születési rendellenességeket és rákot okozhat.