A „fóbia” kifejezés a pszichológiai rendellenességek széles körére utal, mint például az agorafóbia, klausztrofóbia, szociális fóbia stb. fóbia jellemzi a irracionális félelem an sajátos helyzet, mint például a félelem a lifttől való felszállástól, vagy a tárgy konkrét, például a pókoktól való félelem. De a fóbia túlmutat egy egyszerű félelmen: valóságos kín ami megragadja azokat az embereket, akik szembesülnek vele. A fóbiás ember eléggé öntudatos félelmétől. Ezért minden eszközzel igyekszik elkerülni a rettegett helyzetet vagy tárgyat.

Napi szinten a fóbiától való szenvedés többé-kevésbé fogyatékos lehet. Ha ophidiofóbiáról van szó, azaz kígyófóbiáról van szó, akkor például a személynek nem okoz nehézséget elkerülni a kérdéses állatot.

Másrészről viszont kiderül, hogy más fóbiákról, mint például a tömegtől való félelemről vagy a vezetéstől való félelemről való félelem, nehéz napi szinten kijátszani. Ebben az esetben a fóbiás személy megpróbálja, de gyakran hiába, leküzdeni a szorongást, amelyet ez a helyzet okoz. A fóbiát kísérő szorongás ezután szorongásos rohammá fejlődhet, és gyorsan kimeríti a fóbiás személyt, mind fizikailag, mind pszichológiailag. Hajlamos apránként elszigetelni magát, hogy távol maradjon ezektől a problémás helyzetektől. Ez elkerülés ezután többé-kevésbé jelentős következményekkel járhat a fóbiában szenvedő emberek szakmai és/vagy társadalmi életére.

A fóbiáknak különböző típusai vannak. Az osztályozásokban először fóbiákat találunk egyszerű és fóbiák bonyolult amelyekben főleg az agorafóbia és a szociális fóbia jelenik meg.

Az egyszerű fóbiák között a következőket találjuk:

• Állati típusú fóbiák amelyek megfelelnek az állatok vagy rovarok által kiváltott félelemnek;
• A „természetes környezet” típusú fóbiák amelyek természetes elemek, például zivatarok, magasságok vagy víz által okozott félelemnek felelnek meg;
• Vérrel, injekciókkal vagy sérülésekkel kapcsolatos fóbiák amelyek megfelelnek az orvosi eljárásokkal kapcsolatos félelmeknek;
• Szituációs fóbiák amelyek egy adott helyzet által kiváltott félelmekre vonatkoznak, mint például tömegközlekedés, alagutak, hidak, légi közlekedés, lift, vezetés vagy zárt terek.

Előfordulás

Egyes források szerint Franciaországban 1-ből 10 ember szenved fóbiában¹⁰. A nőket jobban érintené (2 nő 1 férfira). Végül, egyes fóbiák gyakoribbak, mint mások, és vannak olyanok, amelyek jobban érinthetik a fiatalabb vagy idősebb embereket.

„Normális” félelmek gyermekkorban

Gyermekeknél bizonyos félelmek gyakoriak, és normális fejlődésük részét képezik. A leggyakrabban előforduló félelmek közül megemlíthetjük: félelem az elszakadástól, félelem a sötétségtől, félelem a szörnyektől, félelem a kis állatoktól stb.

Ezek a félelmek gyakran megjelennek és eltűnnek az életkorral anélkül, hogy befolyásolnák a gyermek általános jólétét. Ha azonban bizonyos félelmek idővel fellépnek, és jelentős hatással vannak a gyermek viselkedésére és jólétére, ne habozzon gyermekorvoshoz fordulni.

Diagnosztikai

Diagnosztizálni fóbia, gondoskodni kell arról, hogy az illető előadja tartós félelem bizonyos helyzeteket vagy bizonyos tárgyakat.

A fóbiás személy retteg attól, hogy szembesüljön a rettegett helyzettel vagy tárggyal. Ez a félelem gyorsan állandó szorongássá válhat, amely néha pánikrohammá alakulhat. Ez a szorongás fóbiássá teszi a személyt à menj körül olyan helyzetek vagy tárgyak, amelyek félelmet keltenek benne, keresztül vezetékek elkerülés és / vagy viszontbiztosítás (kerüljön el egy tárgyat, vagy kérjen meg egy személyt, hogy legyen jelen, hogy megnyugodjon).

A fóbia diagnosztizálásához az egészségügyi szakember hivatkozhat a A fóbia diagnosztikai kritériumai megjelenik a DSM IV (Diagnosztikai és statisztikai kézikönyve Mentális zavarok - 4^st kiadás) ill CIM-10 (A betegségek és a kapcsolódó egészségügyi problémák nemzetközi statisztikai osztályozása – 10^st felülvizsgálat). Ő vezetheti a pontos klinikai interjú annak érdekében, hogy megtalálja a jelek a fóbia megnyilvánulása.

Sok mérleg, mint pl a félelem skála (FSS III) vagy megintA Marks and Mattews Fear Kérdőív, elérhetők az orvosok és pszichológusok számára. Használhatják őket annak érdekében érvényesítse objektíven diagnosztizálják és értékelik aintenzitás a fóbia, valamint ennek következményei a beteg mindennapi életében.

Okok

A fóbia több, mint félelem, ez egy igazi szorongásos zavar. Egyes fóbiák gyermekkorban könnyebben alakulnak ki, mint például az anyától való elszakadás miatti szorongás (elválási szorongás), míg mások inkább serdülő- vagy felnőttkorban jelentkeznek. Tudni kell, hogy egy traumatikus esemény vagy egy nagyon intenzív stressz lehet a fóbia megjelenésének oka.

A egyszerű fóbiák gyakran gyermekkorban alakulnak ki. A klasszikus tünetek 4 és 8 éves kor között jelentkezhetnek. Legtöbbször olyan eseményt követnek nyomon, amelyet a gyermek kellemetlennek és stresszesnek él meg. Ilyen események például az orvosi látogatás, az oltás vagy a vérvizsgálat. Azokban a gyermekekben, akik egy baleset következtében zárt és sötét térben rekedtek, később kialakulhat a zárt terektől való fóbia, az úgynevezett klausztrofóbia. Az is lehetséges, hogy a gyerekekben fóbia alakul ki „tanulás által.² »Ha a családi környezetükben más fóbiás emberekkel állnak kapcsolatban. Például, ha kapcsolatba kerül egy családtaggal, aki fél az egerektől, a gyermekben is kialakulhat az egerektől való félelem. Valóban, beépítette a gondolatot, hogy félni kell ettől.

Az összetett fóbiák eredetét nehezebb azonosítani. Úgy tűnik, számos tényező (neurobiológiai, genetikai, pszichológiai vagy környezeti) szerepet játszik a megjelenésükben.

Egyes tanulmányok kimutatták, hogy az emberi agy bizonyos módon „előre programozott” bizonyos félelmek (kígyók, sötétség, üresség stb.) érzékelésére. Úgy tűnik, hogy bizonyos félelmek a genetikai örökségünk részét képezik, és minden bizonnyal ezek tették lehetővé számunkra, hogy túléljünk abban az ellenséges környezetben (vadállatok, természeti elemek stb.), amelyben őseink fejlődtek.

Kapcsolódó rendellenességek

A fóbiában szenvedőknek gyakran más pszichológiai rendellenességeik is vannak, mint például:

• szorongásos rendellenesség, például pánikbetegség vagy más fóbia.
• depresszió.
• szorongásoldó tulajdonságokkal rendelkező anyagok, például alkohol túlzott fogyasztása³.

Szövődmények

A fóbiától szenvedő személy valódi fogyatékossá válhat. Ez a rendellenesség kihat a fóbiás emberek érzelmi, szociális és szakmai életére. A fóbiát kísérő szorongás elleni küzdelem során egyesek visszaélhetnek bizonyos szorongásoldó tulajdonságokkal rendelkező anyagokkal, például alkohollal és pszichotróp szerekkel. Az is lehetséges, hogy ez a szorongás pánikrohamokká vagy generalizált szorongásos zavarokká fejlődik. A legdrámaibb esetekben a fóbia egyeseket öngyilkossághoz is vezethet.