tartalom
A pneumosclerosis kifejezést 1819 óta használja az orvostudomány, elsőként Laennec vezette be, aki egy olyan beteg állapotát írta le, akinek a hörgőfala sérült, egy része megnagyobbodott. A koncepció két görög szót egyesített: könnyű és tömörítés.
Mi a tüdőfibrózis?
A tüdő pneumoszklerózisa a kötőszövet méretének kóros növekedése, amely gyulladás, disztrófiás folyamat következtében fordulhat elő az ember tüdejében (tüdejében). Az ilyen szövet által érintett zónák elveszítik rugalmasságukat, a hörgők szerkezetében patológiás változásokat figyelnek meg. A tüdőszövet összezsugorodik és megvastagodik, a szerv sűrű, levegőtlen konzisztenciát kap, és kompresszió következik be. Leggyakrabban a férfiak szembesülnek ezzel a betegséggel (de a nők sem védettek), a korosztály nem játszik szerepet.
A pneumoszklerózis okai
Vannak olyan betegségek, amelyek időben történő és megfelelő kezelésének hiánya pneumoszklerózis kialakulásához vezethet a betegben:
a tüdő szarkoidózisa;
tuberkulózis (mellhártya, tüdő), mycosis;
hörghurut krónikus formában;
tüdőgyulladás (fertőző, aspirációs, vírusos);
ipari gázok;
sugárterápia (a rák elleni küzdelemben);
alveolitis (fibrózisos, allergiás);
az erek falának károsodása (granulomatosis);
krónikus gastrooesophagealis reflux;
a szegycsont károsodása, a tüdő parenchyma sérülése;
genetikai hajlam (tüdőbetegségek);
exudatív mellhártyagyulladás (súlyos forma, elhúzódó lefolyás);
idegen elem a hörgőkben.
A betegséget számos gyógyszer (apresszin, kordaron) szedése is kiválthatja. Ezenkívül kockázati tényezőnek számítanak a rossz szokások (dohányzás), a rossz ökológia (veszélyes zónában élni).
Vannak szakmák, amelyek tulajdonosai fokozottan veszélyeztetettek. Káros termelés, a bányák olyan helyek, ahol a káros gázok és por virágzik. Veszély fenyegeti az üvegvágókat, építőket, köszörűket és így tovább.
Tünet pneumoszklerózis
A tüdő pneumoszklerózisának fő jelei a betegség megnyilvánulásai, amelynek eredménye lett.
A következő tüneteket is tapasztalhatja, ami arra utal, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni:
légszomj, állandó jelleg megszerzése, még inaktivitási állapotban is marad;
súlyos köhögés, amelyet nyálkahártya-gennyes köpet formájában megjelenő váladék kísér;
krónikus fáradtság, gyengeség, szédülés;
fájdalom a mellkasban;
a bőr cianózisa;
fogyás;
mellkasi deformitás;
súlyos tüdőelégtelenség;
az ujjak alsó része, amely a dobverőhöz hasonlít (Hippokratész ujjai);
rales auskultáción (száraz, finoman bugyborékoló).
A betegség tüneteinek súlyossága közvetlenül függ a patológiás kötőszövet mennyiségétől. A kisebb megnyilvánulások főként a korlátozott pneumoszklerózisra jellemzőek.
A pneumoszklerózis típusai
A kötőszövet pulmonalis parenchymájában való eloszlás intenzitása szerint a pneumoszklerózis következő típusait szokás megkülönböztetni:
Fibrózis. Jellemzője a beteg kötő- és tüdőszövetének váltakozása.
Szklerózis. A tüdő parenchyma kötőszövetre cserélődik, szerkezete deformálódik.
Cirrózis. A mellhártya tömörítése, az erek, a hörgők és az alveolusok kollagénnel történő pótlása, a gázcsere funkciók meghibásodása. Ezt a szakaszt tartják a legveszélyesebbnek.
A sérülés helyétől függően a betegség következő típusait különböztetjük meg:
intersticiális;
peribronchiális;
alveoláris;
perilobuláris;
perivaszkuláris.
Ha egy betegnél intersticiális pneumoszklerózis alakul ki, akkor valószínűleg intersticiális tüdőgyulladás a forrása. A kötőszövet fő célpontja a hörgők melletti terület, az erek, és az interalveoláris septák is szenvednek.
A peribronchiális megjelenés gyakran krónikus bronchitis következménye. Ennél a formánál a beteg hörgőit körülvevő terület befogása jellemző, a tüdőszövet helyett kötőszövet képződése következik be. A betegség a legtöbb esetben csak köhögéssel jelentkezik, egy idő után köpet ürülhet.
A perivascularis pneumoszklerózis az ereket körülvevő terület károsodását jelenti. A perilobuláris a lézió lokalizációjához vezet az interlobuláris hidak mentén.
Ezenkívül a pneumoszklerózis típusokra oszlik attól függően, hogy melyik betegség biztosítja a terjedését.
A következő csoportokat különböztetjük meg:
a tüdőszövet szklerózisa;
posztnekrotikus;
diszcirkulációs.
Ezenkívül figyelembe veszik a betegség prevalenciájának mértékét – korlátozott, diffúz pneumoszklerózist.
A korlátozott forma viszont helyi és fókuszosra oszlik:
A helyi pneumoszklerózis hosszú ideig jelen lehet az emberi szervezetben anélkül, hogy tüneteket okozna. Csak finom, bugyborékoló zihálás és hallás közbeni nehéz légzés révén észlelhető. A röntgenfelvétel is segít a diagnózis felállításában, a képen a tömörített tüdőszövet egy része látható. Ez a faj nem válhat tüdőelégtelenség okozójává.
A gócos faj forrása egy tüdőtályog, amely a tüdő parenchyma károsodásához vezet. Az ok a barlangokban is rejlik (tuberkulózis). Talán a kötőszövet növekedése, a meglévő és már gyógyult gócok károsodása.
A tüdő diffúz pneumoszklerózisa
A diffúz pneumoszklerózis célpontja nem csak az egyik tüdő (bal vagy jobb), hanem mindkettő lehet. Ebben az esetben valószínű a ciszták előfordulása a tüdőben, és az edényekben előforduló patológiás változások is lehetségesek. A tüdőszövet oxigénnel való táplálásának minősége romlik, a szellőzési folyamatok zavartak. A diffúz forma „cor pulmonale” kialakulását idézheti elő. Ezt az állapotot a jobb szív gyors növekedése jellemzi, amelyet a magas vérnyomás okoz.
A diffúz pneumoszklerózisban a tüdő anatómiája a következő változásokon megy keresztül:
A tüdő kollagenizációja – a rugalmas rostok degenerációja helyett nagy kiterjedésű kollagénrostok jelennek meg.
A tüdő térfogata csökken, a szerkezet deformálódik.
Bronchoalveoláris epitéliummal bélelt üregek (ciszták) jelennek meg.
A betegség kialakulásának fő okai a mellkasban fellépő gyulladásos folyamatok. Forrása eltérő lehet - tuberkulózis, krónikus tüdőgyulladás, sugárbetegség, vegyi anyagoknak való kitettség, szifilisz, mellkasi károsodás.
A nem mindig diffúz pneumoszklerózis sajátos tünetekkel figyelmezteti magát. A beteg légszomjat tapasztalhat, amely eleinte csak fáradtság, kemény munka, sportedzés hatására jelentkezik. Majd jön az a szakasz, amikor még nyugodt állapotban, pihenés közben is jelentkezik a légszomj. Ez a tünet nem az egyetlen, köhögés (száraz, gyakori), állandó sajgó fájdalom is előfordulhat a mellkas területén.
Ezenkívül olyan megnyilvánulások is előfordulhatnak, mint a légszomj, a bőr cianózisa, amelyet oxigénhiány okoz. A beteg hirtelen lefogyhat, állandó gyengeséget érezhet.
Perifériás pneumoszklerózis
A hilar pneumoszklerózis leggyakoribb forrása a hörghurut, amelynek krónikus formája van. A betegség „bűnösei” káros anyagokkal való mérgezés, tüdőgyulladás, tuberkulózis is válhat. A betegség kialakulása általában a gyulladásos folyamatok, a dystrophia hátterében történik. Jellemző jelei a rugalmasság elvesztése az érintett területen, a kötőszövet méretének növekedése, amely a tüdő bazális területein jelentkezik. Szintén hozzáadódik a gázcsere megsértése.
Basalis pneumoszklerózis
Ha a tüdőszövetet főként a bazális metszetekben kötőszövet váltja fel, ezt az állapotot bazális pneumoszklerózisnak nevezik. A betegség egyik fő forrásának az alsó lebeny tüdőgyulladását tartják, talán a betegnek valaha meg kellett küzdenie ezzel a betegséggel. A röntgenfelvétel a bazális szakaszok szöveteinek megnövekedett tisztaságát, a mintázat növekedését mutatja.
A tüdő pneumoszklerózisának kezelése
Ha pneumoszklerózis tünetei vannak, feltétlenül jelentkezzen be háziorvosi vagy tüdőgyógyász szakorvosi konzultációra. A kezelési módszereket a betegség lokalizációja határozza meg. A kezdeti, enyhe, súlyos tünetekkel nem járó forma nem igényel aktív terápiát. Tekintettel arra, hogy a pneumoszklerózis a legtöbb esetben egyidejű betegségként működik, szükséges a forrás kezelése.
Őssejtek
A pneumoszklerózis elleni küzdelem innovatív módja a sejtterápia. Az őssejtek az emberi test összes sejtjének előfutárai. Egyedülálló „tehetségük” abban rejlik, hogy képesek bármilyen más sejtté átalakulni. Ezt a minőséget aktívan alkalmazzák a tüdő pneumoszklerózis elleni sejtterápiájában.
Az intravénás injekció beadásakor az őssejtek a véráramon keresztül beszivárognak az érintett szervbe. Ezután pótolják a betegség által károsodott szöveteket. Ezzel párhuzamosan aktiválódik a szervezet immunvédelme, aktiválódnak az anyagcsere folyamatok. A normális tüdőszövet újjászületik.
A sejtterápia hatékonyságát annak megkezdésének időpontja határozza meg. Javasoljuk, hogy a kezelést azelőtt kezdje meg, hogy a fibrózisos folyamat az összes tüdőt megfogná. A siker az egészséges szövetek platformjának jelenlététől is függ, amely szükséges ahhoz, hogy a sejtek biztonságosan kapcsolódjanak, és megkezdődjenek a rekonstrukciós folyamatok.
Az őssejtkezelés normalizálja a pneumoszklerózisban szenvedő betegek szervezetében lezajló anyagcsere-folyamatokat. Az endokrin, az immunrendszer és az idegrendszer funkciói helyreállnak. A sejtek hatékony daganatellenes hatást is kifejtenek. A terápia hatására az érintett szerv visszanyeri elveszett funkcionalitását és egészségessé válik.
A „sejtes” kezelés eredménye a tüdő szerkezetének helyreállítása, a légszomj és a száraz köhögés megszűnése, amelyek a beteg örök gyötrelmének fő okai voltak. A terápia biztonságosságát és hatásosságát számos tanulmány igazolta.
Oxigén terápia
Az oxigénterápia egy modern terápiás technika, amely a páciens oxigén-gáz keverékének belélegzésén alapul. Az eljárás lehetővé teszi a szervezetben kialakult oxigénhiány kompenzálását. Megvalósításának egyik fő jelzése a tüdő pneumoszklerózisa.
A gáz, amely az oxigénterápia eszköze, ugyanolyan térfogatú oxigénnel telítődik, mint amennyi a légköri levegőben koncentrálódik. A gázellátás leggyakrabban nazális (intranazális) katéterekkel történik, ez lehet még:
maszkok (száj és orr);
oxigén sátrak;
csövek (tracheostomia, intubáció);
hiperbár oxigénellátás.
Az oxigénellátásnak köszönhetően a sejtek anyagcseréje aktívan helyreáll.
Gyógyszeres kezelés
Ha a pneumoszklerózis lefolyását gyulladásos exacerbációk (tüdőgyulladás, hörghurut) kísérik, a betegnek gyógyszereket írnak fel:
antibakteriális;
gyulladáscsökkentő;
köptető;
nyálkaoldó;
hörgőtágítók.
Ha a pneumoszklerózis súlyos, a betegség gyors progressziója van, az orvosok glükokortikoszteroidokat kapcsolnak be. A gyulladásos folyamat leállítására, a kötőszövet növekedésének elnyomására gyakorolják a kurzusterápiát, amely magában foglalja a hormonális gyógyszerek kis adagokban történő alkalmazását. Ezeket a gyógyszereket gyakran immunszuppresszív szerekkel kombinálják. Anabolikus és vitaminkészítmények is felírhatók.
Annak érdekében, hogy a gyógyszeres kezelés a lehető leghatékonyabb legyen, terápiás bronchoszkópiát alkalmaznak. Ez a manipuláció lehetővé teszi a gyógyszerek közvetlen bejuttatását a hörgőszövetbe, a bronchopulmonáris rendszer pangásos és gyulladásos tartalmának eltávolítását.
Fizikoterápia
Ha a betegnek pneumoszklerózisa van, fizioterápiát írhatnak elő. A fizioterápiás eljárások feladata ebben az esetben az inaktív fázisban a szindróma enyhítése, az aktív fázisban a folyamat stabilizálása.
Tüdőelégtelenség hiányában iontoforézis kalcium-kloriddal, novokainnal javallt. Novokainnal végzett ultrahang is előírható. Ha a betegség kompenzált stádiumban van, tanácsos induktometriát és diatermiát végezni a mellkas területén. Rossz köpetelválasztás esetén a Vermel-rendszert (jóddal végzett elektroforézis) használják, alultápláltság esetén - ultraibolya besugárzást. Egy kevésbé hatékony alternatíva a solux lámpával történő besugárzás.
A gyógytornát lehetőség szerint klimatikus kezeléssel kombinálni javasolt. A pneumoszklerózisban szenvedő betegek a Holt-tenger partján pihennek. A helyi éghajlat gyógyító hatással lesz az érintett szervezetre.
Terápiás gyakorlat
A fő feladat, melynek elérését terápiás fizikai gyakorlatok segítik elő, a légzőizmok erősítése. Az órákat szükségszerűen profi oktatók szoros felügyelete alatt tartják, az amatőr előadások inkább árthatnak.
A kompenzált pneumoszklerózis a légúti gimnasztika indikációja. Minden gyakorlatot feszültség nélkül, lassú vagy közepes ütemben kell végrehajtani, fokozatosan növelve a terhelést. A gyakorlatok legjobb helye az utca, a friss levegő növeli a gyakorlatok hatékonyságát. A fizioterápiás gyakorlatoknak ellenjavallatok vannak - magas láz, a betegség súlyos formája, ismételt hemoptysis.
A kóros folyamat kompenzálásakor a betegek néhány sportágat összekapcsolhatnak. Pneumoszklerózis esetén hasznos az evezés, a korcsolyázás és a síelés. Az orvosok gyakran javasolják a mellkasi masszázst is. Eljárások segítségével megszűnik a tüdőszövetben kialakuló torlódás. A masszázs javítja a szív, a hörgők, a tüdő állapotát, gátolja a tüdőfibrózis kialakulását.
Operatív beavatkozás
Radikális beavatkozás akkor lehet helyénvaló, ha a betegnél a betegség lokális formája van, a tüdőszövet elpusztul, a tüdő parenchyma suppuration, fibrózis és tüdőcirrhosis van. A kezelés lényege a tüdőszövet érintett területének műtéti eltávolítása.
megelőző intézkedések
Mindig könnyebb megelőzni a pneumoszklerózist, mint teljesen megszabadulni tőle. Ehhez a legfontosabb a tüdőgyulladás, a tuberkulózis, a hörghurut és a megfázás időben történő kezelése. A következők is hasznosak lesznek:
feladni a dohányzást;
munkahelyváltás gyakori interakcióval a foglalkozási veszélyekkel;
az alkoholtartalmú italok fogyasztásának minimalizálása;
keményedési eljárások;
rendszeres légzőgyakorlatok, gimnasztika;
kiegyensúlyozott táplálkozás, vitamin-komplexek bevitele;
gyakori séták a levegőben;
éves radiográfia.
A dohányzás abbahagyása a legfontosabb elem ezen a listán. A cigaretta súlyosan rontja a tüdő állapotát, hozzájárul a légzőszervek betegségeinek kialakulásához.
Ha a pneumoszklerózist időben észlelik, megfelelő kezelésnek vetik alá, a beteg szigorúan betartja az orvos összes ajánlását és egészséges életmódot folytat, a betegség legyőzhető.