Sajnos a jelenlegi tesztelési rendszer komoly problémákkal küzd. Néhány ilyen probléma régóta ismert, például, hogy a tesztelés nagyon drága, vagy hogy sok állatot károsít vagy megöl. Emellett nagy probléma, hogy a tesztelés nem úgy működik, ahogy azt a tudósok szeretnék.
Amikor a tudósok egy vegyi anyagot tanulmányoznak, azt próbálják kitalálni, hogy biztonságos-e, ha egy személy sok éven át kis mennyiségű vizsgált anyagnak van kitéve. A tudósok megpróbálják megválaszolni a kis mennyiségű anyagnak való hosszú távú expozíció biztonságosságának kérdését. A hosszú távú hatások állatokon történő tanulmányozása azonban nehéz, mivel a legtöbb állat nem él sokáig, és a tudósok sokkal gyorsabban akarnak információt kapni, mint egy állat természetes élettartama. A tudósok tehát sokkal nagyobb dózisú vegyi anyagoknak teszik ki az állatokat – a kísérletekben a legnagyobb adag általában a túladagolás jeleit mutatja.
Valójában a kutatók olyan koncentrációban használhatják a vegyszert, amely több ezerszer magasabb, mint amit bármely ember a tényleges használat során tapasztalna. A probléma az, hogy ezzel a megközelítéssel a hatás nem jelenik meg ezerszer gyorsabban. A nagy dózisú kísérletekből csak annyit lehet tanulni, hogy mi történhet túladagolási helyzetekben.
Az állatkísérletekkel kapcsolatos másik probléma, hogy az ember nem csupán óriási patkány, egér, nyulak vagy más kísérleti állat. Természetesen van néhány kulcsfontosságú hasonlóság az alapvető biológiában, a sejtekben és a szervrendszerekben, de vannak olyan különbségek is, amelyek nagy különbséget jelentenek.
Négy fő tényező segít meghatározni, hogy a kémiai expozíció hogyan hat az állatra: hogyan szívódik fel, hogyan oszlik el a szervezetben, hogyan metabolizálódik és ürül ki. Ezek a folyamatok fajonként jelentősen eltérhetnek, ami néha kritikus különbségekhez vezethet a vegyi expozíció hatásaiban.
A kutatók az emberhez közel álló állatokat próbálják felhasználni. Ha aggódnak a szívre gyakorolt lehetséges hatások miatt, használhatnak kutyát vagy sertést – mivel ezeknek az állatoknak a keringési rendszere jobban hasonlít az emberéhez, mint más állatokéhoz. Ha aggódnak az idegrendszer miatt, használhatnak macskákat vagy majmokat. De még viszonylag jó egyezés esetén is, a fajok közötti különbségek megnehezíthetik az emberi eredmények lefordítását. A kis különbségek a biológiában nagy változást hozhatnak. Például patkányok, egerek és nyulak bőre gyorsan felszívja a vegyi anyagokat – sokkal gyorsabban, mint az emberi bőr. Így az ezekkel az állatokkal végzett tesztek túlbecsülhetik a bőrön keresztül felszívódó vegyi anyagok veszélyeit.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága szerint az ígéretes új vegyületek több mint 90%-a kudarcot vall az emberi teszteken, vagy azért, mert a vegyületek nem hatnak, vagy mert túl sok mellékhatást okoznak. Azonban ezen vegyületek mindegyikét korábban számos állatkísérletben sikeresen tesztelték.
Az állatkísérletek időigényesek és költségesek. Körülbelül 10 évre és 3,000,000 10 000 dollárra van szükség ahhoz, hogy elvégezzék az összes állatkísérletet ahhoz, hogy egy peszticidet regisztráljanak az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségénél. Az egyetlen peszticid összetevőre vonatkozó tesztek akár 10 állatot is megölhetnek – egereket, patkányokat, nyulakat, tengerimalacokat és kutyákat. Vegyi anyagok tízezrei várnak tesztelésre szerte a világon, és mindegyik tesztelése dollármilliókba, több éves munkába és több ezer állatéletbe kerülhet. Ezek a tesztek azonban nem jelentenek garanciát a biztonságra. Ahogy fentebb említettük, a potenciális új gyógyszerek kevesebb mint XNUMX%-a sikeresen megy át az emberi kísérleteken. A Forbes magazin cikke szerint a gyógyszergyárak átlagosan XNUMX milliárd dollárt költenek egy új gyógyszer kifejlesztésére. Ha a gyógyszer nem működik, a cégek egyszerűen pénzt veszítenek.
Míg sok iparág továbbra is az állatkísérletekre támaszkodik, sok gyártónak olyan új törvényekkel kell szembenéznie, amelyek megtiltják bizonyos anyagok állatokon történő tesztelését. Az Európai Unió, India, Izrael, São Paulo, Brazília, Dél-Korea, Új-Zéland és Törökország korlátozásokat fogadott el az állatkísérletekre és/vagy a tesztelt kozmetikumok értékesítésére vonatkozóan. Az Egyesült Királyság betiltotta a háztartási vegyszerek (pl. tisztító- és mosószerek, légfrissítők) állatkísérleteit. A jövőben egyre több ország fogja elfogadni ezeket a tilalmakat, mivel egyre többen tiltakoznak az állatokon végzett kémiai vizsgálatok ellen.