Az álmok titkai kérdésekben és válaszokban

Michael Breus álomszakértő szerint nem telik el nap anélkül, hogy valaki ne beszélne neki az álmairól. „A pácienseim, a gyerekeim, a barista, aki reggel a kávémat főzi, mindenki kíváncsian várja, mit jelentenek az álmaik.” Nos, teljesen jogos érdek. Az álmok egy csodálatos és titokzatos jelenség, amelyet semmilyen módon nem lehet felfogni. De mégis, próbáljuk meg fellebbenteni a titok fátylát.

1. Miért álmodunk?

A tudósok régóta küzdenek ezzel a rejtéllyel. Sok hipotézis létezik az álmok természetéről. Egyes szakértők úgy vélik, hogy az álmoknak nincs konkrét célja, és ez csak az alvó ember agyában végbemenő egyéb folyamatok mellékterméke. Mások éppen ellenkezőleg, különleges szerepet tulajdonítanak nekik. Egyes elméletek szerint az álmok a következők:

• ismeretek és benyomások archiválása: a képek rövid távú emlékezetből a hosszú távú memóriába való mozgatásával az agy megtisztítja a teret a következő nap információi előtt;
• az érzelmi egyensúly támogatása, az összetett, zavaros, zavaró gondolatok, érzelmek és élmények újrafeldolgozása;
• különleges tudatállapot, amely összeköti a múltat, jelent és jövőt, hogy újragondolja a múltat ​​és a jelenlegi eseményeket, és felkészítse az embert az új megpróbáltatásokra;
• egyfajta agytréning, felkészítés a valós élet lehetséges fenyegetéseire, kockázataira és kihívásaira;
• az agy reakciója az alvás során fellépő biokémiai változásokra és elektromos impulzusokra.

Helyesebb lenne azt mondani, hogy az álmok több célt szolgálnak egyszerre.

2. Mik az álmok? Mind álmodoznak?

Az álmot legegyszerűbben a tudatunk által közvetített képek, benyomások, események és érzések összességeként írják le. Néhány álom olyan, mint a film: tiszta történet, intrika, karakterek. Mások rendetlenek, tele érzelmekkel és vázlatos képekkel.

Az éjszakai álmok „ülése” általában két óráig tart, és ezalatt van időnk háromtól hatig álmodni. Legtöbbjük 5-20 percig tart.

„Az emberek gyakran mondják, hogy nem álmodnak” – mondja Michael Breus. Lehet, hogy nem emlékszel rájuk, de ez nem jelenti azt, hogy nem léteztek. Az álmok mindenkié. Az a tény, hogy sokan egyszerűen elfelejtjük álmaink nagy részét. Amint felébredünk, eltűnnek."

3. Miért nem emlékeznek egyesek az álmaikra?

Vannak, akik nagyon részletesen el tudják mesélni álmaikat, míg másoknak csak homályos emlékeik vannak, vagy egyáltalán nem. Ennek számos oka lehet. Egyes kutatók úgy vélik, hogy az álmok emlékezése az agy által kialakított mintáktól függ. Talán az álmokra való emlékezés képessége az interperszonális kapcsolatok egyéni modelljének köszönhető, vagyis annak, hogy hogyan építünk kapcsolatokat másokkal.

Egy másik tényező a hormonszint éjszakai változása. A REM alvás fázisában, a REM alvás fázisában a kortizol szintje megemelkedik, ami blokkolja a kapcsolatot a memória konszolidációért felelős agyi régiók között.

A REM fázist a legintenzívebb álmok kísérik. A felnőttek teljes alvásuk körülbelül 25%-át töltik ebben az üzemmódban, a leghosszabb REM periódusok késő este és kora reggel következnek be.

A természetes alvási ciklus a REM fázison kívül még három szakaszt foglal magában, ezek mindegyikében álmodhatunk. A REM fázisban azonban fényesebbek, szeszélyesebbek és tartalmasabbak lesznek.

Előfordult már, hogy hirtelen felébredés után képtelen volt mozogni vagy beszélni? Ez a furcsa jelenség közvetlenül kapcsolódik az álmokhoz. A REM-alvás során a test átmenetileg lebénul, amit REM-atóniának neveznek. Így az alvó szervezet védve van a károsodástól, mert az atónia megfoszt bennünket az aktív mozgás lehetőségétől. Tegyük fel, hogy sziklák felett repülsz, vagy egy álarcos gonosztevő elől menekülsz. El tudja képzelni, milyen lenne, ha fizikailag reagálhatna arra, amit álmában tapasztalt? Valószínűleg leestek volna az ágyról a padlóra, és fájdalmasan megsérültek volna.

Néha az alvási bénulás nem múlik el azonnal. Nagyon ijesztő, főleg ha először történik meg. A kábultan felébredés annak a jele, hogy a szervezet nem tud zökkenőmentesen váltani az alvási szakaszok között. Ennek oka lehet a stressz, az állandó alváshiány és más alvászavarok, beleértve a bizonyos gyógyszerek, illetve a kábítószer- és alkoholfogyasztás okozta narkolepsziát.

4. Vannak különböző típusú álmok?

Természetesen: minden élettapasztalatunk az álmokban tükröződik. Események és érzelmek, olykor egészen fantasztikus történetek, érthetetlen módon fonódnak össze bennük. Az álmok örömteliek és szomorúak, ijesztőek és különösek. Amikor repülésről álmodozunk, eufóriát élünk át, ha üldöznek – horror, ha elbukunk a vizsgán – stresszt.

Az álmoknak többféle típusa van: visszatérő, „nedves” és világos álmok (a rémálmok az álmok egy speciális típusa, amely külön tárgyalást érdemel).

Ismétlődő álmok fenyegető és zavaró tartalom jellemzi. A szakértők úgy vélik, hogy súlyos pszichés stresszt jeleznek, mind felnőtteknél, mind gyermekeknél.

Nedves álmok éjszakai kibocsátásnak is nevezik. Az alvó akaratlan magömlést tapasztal, amit általában erotikus álmok kísérnek. Leggyakrabban ez a jelenség fiúknál fordul elő pubertás korban, amikor a szervezet intenzíven elkezdi termelni a tesztoszteront, ami egészséges fejlődést jelez.

tudatos álmok – az álmok leglenyűgözőbb fajtája. Az ember teljesen tudatában van annak, hogy álmodik, de képes irányítani, hogy mit álmodik. Úgy gondolják, hogy ez a jelenség az agyhullámok megnövekedett amplitúdójával és a homloklebenyek rendkívüli aktivitásával jár. Ez az agyterület felelős a tudatos észlelésért, az önérzetért, a beszédért és a memóriáért. A tudatos álmodással kapcsolatos kutatások nemcsak az alvás titokzatos mechanizmusára világítanak rá, hanem az agy és a tudat működésének számos aspektusát is megmagyarázzák.

5. Milyen álmaink vannak a leggyakrabban?

Az emberiség ősidők óta próbálja megfejteni az álmok titkát. Valamikor az álomtolmácsokat nagy bölcsekként tisztelték, és szolgáltatásaikra hihetetlenül keresett volt. Szinte minden, amit ma ismerünk az álmok tartalmáról, régi álomkönyveken és magánfelméréseken alapul. Mindannyiunknak más álmai vannak, de néhány téma mindig ugyanaz:

• iskola (órák, vizsgák),
• az üldözés,
• erotikus jelenetek,
• esik,
• késni
• repülő,
• támadásokat.

Ráadásul sokan halottakról álmodoznak élőként, vagy fordítva – mintha az élők már meghaltak volna.

A neuroimaging technológiának köszönhetően a tudósok megtanultak behatolni álmainkba. Az agy munkáját elemezve megfejthetjük azoknak a képeknek a rejtett jelentését, amelyeket egy alvó ember lát. Japán szakértők egy csoportjának sikerült MRI-felvételekből 70%-os pontossággal megfejteni az álmok jelentését. A Wisconsini Egyetem kutatói nemrég fedezték fel, hogy alvás közben ugyanazok az agyterületek aktiválódnak, mint amikor ébren vagyunk. Például, ha azt álmodjuk, hogy futunk valahova, akkor aktiválódik a mozgásért felelős terület.

6. Mennyire kapcsolódnak az álmok a valósághoz?

A valós események nagy hatással vannak az álmokra. Leggyakrabban ismerősökről álmodunk. Tehát a kísérletben résztvevők név szerint ismerték álmaik hőseinek több mint 48%-át. További 35%-ot a kapcsolat társadalmi szerepe vagy jellege alapján azonosítottak: barát, orvos, rendőr. A szereplők mindössze 16%-a volt azonosítatlan, ami az összesnek kevesebb mint egyötöde.

Sok álom önéletrajzi eseményeket reprodukál – a mindennapi élet képeit. A terhes nők gyakran álmodnak terhességről és szülésről. Hospices dolgozók – hogyan gondoskodnak a betegekről vagy magukról a betegekről. Zenészek – dallamok és előadások.

Egy másik tanulmány kimutatta, hogy álmunkban olyan érzéseket tapasztalhatunk meg, amelyek a valóságban nem elérhetők. A kora gyermekkoruktól mozgásképtelenné vált emberek gyakran álmodoznak arról, hogy sétálnak, futnak és úsznak, és születésüktől fogva süketek – amit hallanak.

A mindennapi benyomások nem mindig reprodukálódnak azonnal egy álomban. Néha az élettapasztalat néhány nap vagy akár egy hét múlva álommá változik. Ezt a késleltetést „álom késésnek” nevezik. Az emlékezet és az álmok kapcsolatát vizsgáló szakemberek azt találták, hogy az emlékezet különböző típusai befolyásolják az álmok tartalmát. Rövid és hosszú távú emlékeket egyaránt megjelenítenek, különben a nap és a hét tapasztalatait.

A jelenlegi és múltbeli eseményekről szóló álmokat az emlékezetmegszilárdítás fontos részének tekintik. Ráadásul az álomban újrateremtett emlékek ritkán következetesek és valósághűek. Inkább szétszórt töredékek formájában jelennek meg, mint egy törött tükör töredékei.

Az álmok nemcsak a mindennapi élet tükre, hanem lehetőséget is nyújtanak a nehézségekkel és az előre nem látható helyzetekkel való megbirkózásra. Amíg alszunk, az elme újragondolja a traumatikus eseményeket, és megbékél az elkerülhetetlennel. Gyász, félelem, veszteség, elválás és még a fizikai fájdalom is – minden érzelem és élmény újra előjön. Tanulmányok szerint azok, akik gyászolják szeretteiket, gyakran álmukban kommunikálnak velük. Általában az ilyen álmokat a három forgatókönyv valamelyike ​​szerint építik fel. Emberi:

• visszatér a múltba, amikor a halottak még éltek,
• elégedettnek és boldognak látja őket,
• üzeneteket kap tőlük.

Ugyanez a tanulmány megállapította, hogy a gyászoló emberek 60%-a elismeri, hogy ezek az álmok segítenek megbirkózni a gyászsal.

7. Igaz, hogy az álmok zseniális ötleteket sugallnak?

Egy álomban valóban meglátogathat bennünket egy hirtelen belátás, vagy egy álom kreatívságra inspirálhat. A zenészek álmairól készült tanulmány szerint nemcsak álmodoznak rendszeresen dallamokról, de a legtöbb szerzeményt először játsszák, ami arra utal, hogy álomban is lehet zenét komponálni. Paul McCartney egyébként azt állítja, hogy a „Yesterday” című dalról álmodott. William Blake költő és Ingmar Bergman rendező is azt állították, hogy álmaikban találják meg legjobb ötleteiket. Jack Nicklaus golfozó felidézte, hogy az alvás segített neki hibátlan kilengést kidolgozni. Sok tudatos álmodozó szándékosan használja az álmokat kreatív problémák megoldására.

Az álmok kimeríthetetlen lehetőségeket kínálnak az önismeretre, és megbízhatóan védik törékeny pszichénket. Tudnak javasolni kiutat a zsákutcából, és megnyugtatják a hánykolódó elmét. A gyógyító vagy titokzatos álmok lehetővé teszik számunkra, hogy a tudatalatti mélyére nézzünk, és megértsük, kik is vagyunk valójában.

A szerzőről: Michael J. Breus klinikai pszichológus, álomspecialista, és az Always On Time: Know Your Chronotype and Live Your Bioritmus, a Good Night: A XNUMX-Week Path to Better Sleep and Better Health és egyebek szerzője.