Egyszer Kazahsztán területén volt egy beltenger. Most már csak egy száraz sivatag. Az Aral-tó eltűnése a ruhaiparhoz kapcsolódó egyik legnagyobb környezeti katasztrófa. Az egykor halak és vadon élő állatok ezreinek otthont adó hatalmas sivatag, amelyet kevés bokor és teve lakott.
Egy egész tenger eltűnésének oka egyszerű: az egykor a tengerbe ömlő folyók áramlatait átirányították – elsősorban a gyapotföldek vízellátására. Ez pedig az időjárási viszonyoktól (a nyár és a tél súlyosabbá vált) a helyi lakosság egészségi állapotáig mindenre hatással volt.
Egy Írország méretű víztömeg mindössze 40 év alatt tűnt el. De Kazahsztánon kívül sokan nem is tudnak róla! Nem értheted meg a helyzet bonyolultságát anélkül, hogy ott lennél, anélkül, hogy ne éreznéd és ne látnád a saját szemeddel a katasztrófát.
Tudtad, hogy a pamut képes erre? És ez nem minden kár, amit a textilipar okozhat a környezetben!
1. A divatipar az egyik legnagyobb szennyező a bolygón.
Szilárd bizonyítékok vannak arra, hogy a ruházati gyártás a világ öt legnagyobb szennyezőjének egyike. Ez az iparág fenntarthatatlan – az emberek évente több mint 100 milliárd új ruhadarabot készítenek új szálakból, és a bolygó ezt nem tudja kezelni.
Az emberek gyakran más iparágakhoz, például a szén-, olaj- vagy hústermeléshez képest a divatipart tartják a legkevésbé károsnak. De valójában a környezetterhelés tekintetében a divatipar nem sokkal marad el a szén- és olajbányászat mögött. Például az Egyesült Királyságban évente 300 tonna ruhát dobnak a szeméttelepre. Ráadásul a ruházatból kimosott mikroszálak a folyók és óceánok műanyagszennyezésének jelentős okaivá váltak.
2. A pamut nagyon instabil anyag.
A gyapotot általában tiszta és természetes anyagként mutatják be, de valójában víz- és vegyszerfüggősége miatt a bolygó egyik legfenntarthatatlanabb növénye.
Az Aral-tó eltűnése az egyik legvilágosabb példa. Annak ellenére, hogy a tengeri terület egy részét megmentették a gyapotipartól, a történtek hosszú távú negatív következményei egyszerűen óriásiak: munkahelyek elvesztése, romló közegészségügy és szélsőséges időjárási viszonyok.
Gondoljunk csak bele: annyi víz kell egy zacskó ruha elkészítéséhez, amit egy ember 80 évig meg tudna inni!
3. A folyószennyezés pusztító hatásai.
A világ egyik legszennyezettebb folyója, az indonéz Citarum folyó mára annyira tele van vegyi anyagokkal, hogy madarak és patkányok folyamatosan pusztulnak a vizében. Helyi ruhagyárak százai öntik vegyszereiket gyáraikból egy folyóba, ahol gyerekek úszkálnak, és amelynek vizét még mindig a növények öntözésére használják.
A folyó oxigénszintje kimerült a vegyszerek miatt, amelyek megölték az összes állatvilágot. Amikor egy helyi tudós megvizsgált egy vízmintát, azt találta, hogy az higanyt, kadmiumot, ólmot és arzént tartalmaz.
E tényezők hosszú távú kitettsége mindenféle egészségügyi problémát okozhat, beleértve a neurológiai problémákat is, és emberek milliói vannak kitéve ennek a szennyezett víznek.
4. Sok nagy márka nem vállal felelősséget a következményekért.
A HuffPost tudósítója, Stacey Dooley részt vett a koppenhágai fenntarthatósági csúcstalálkozón, ahol találkozott az ASOS és a Primark gyors divat óriáscégek vezetőivel. De amikor a divatipar környezeti hatásairól kezdett beszélni, senki sem volt hajlandó felvenni a témát.
Dooley beszélgethetett a Levi's innovációs igazgatójával, aki őszintén beszélt arról, hogy a vállalat hogyan fejleszt megoldásokat a vízpazarlás csökkentésére. „A mi megoldásunk az, hogy vegyi úton lebontjuk a régi ruhákat anélkül, hogy semmilyen hatással lenne a bolygó vízkészletére, és új szálat alkotnánk belőlük, amely pamutnak érzi és úgy néz ki” – mondta Paul Dillinger. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy kevesebb vizet használjunk fel a gyártási folyamat során, és minden bizonnyal mindenkivel megosztjuk a legjobb gyakorlatainkat.”
A valóság az, hogy a nagy márkák nem változtatják meg gyártási folyamataikat, hacsak a vezetőségükből valaki úgy nem dönt, vagy új törvények kényszerítik őket erre.
A divatipar pusztító környezeti következményekkel használja a vizet. A gyártók mérgező vegyszereket dobnak a természeti erőforrásokba. Valaminek változnia kell! A fogyasztók hatáskörébe tartozik, hogy megtagadják a nem fenntartható gyártási technológiájú márkák termékeinek vásárlását, hogy változásra kényszerítsék őket.