vitiligo

vitiligo

Le vitiligo olyan bőrbetegség, amelyet a megjelenése jellemez fehér foltok a lábon, a kezeken, az arcon, az ajkakon vagy a test bármely más részén. Ezeket a foltokat a „depigmentáció”, vagyis az eltűnése okozza melanociták, a bőr színéért felelős sejtek (Fényerő és ).

A depigmentáció többé-kevésbé fontos lehet, a fehér foltok pedig változó méretűek. Egyes esetekben a depigmentált területeken belüli haj vagy haj is fehér. A vitiligo nem fertőző és nem fájdalmas, de jelentős pszichés szorongást okozhat.

Le vitiligo olyan betegség, amelynek tünetei esztétikai szempontból különösen zavaróak, a foltok nem fájdalmasak és nem is közvetlenül veszélyesek az egészségre. Ennek eredményeként a vitiligo gyakran „minimalizálódik”, és az orvosok még mindig nem kezelik megfelelően. Ez azonban egy olyan betegség, amely nagyon negatív hatással van az érintettek életminőségére, amint azt egy 2009-ben végzett tanulmány is megerősítette.20. Különösen a sötét bőrűek szenvednek tőle.

Előfordulás

Le vitiligo a lakosság körülbelül 1-2%-át érinti. Általában 10-30 éves kor körül jelenik meg (az érintettek fele 20 éves kor előtt). Ezért a vitiligo meglehetősen ritka gyermekeknél. Férfiakat és nőket egyaránt érint, és a világ minden táján, minden bőrtípuson előfordul.

A vitiligo típusai

A vitiligo többféle típusa létezik21 :

  • le szegmentális vitiligo, amely csak a test egyik oldalán található, például az arc egy részén, a felsőtesten, a lábon vagy a karon. A vitiligo ezen formája gyakrabban jelenik meg gyermekeknél vagy serdülőknél. A depigmentált terület egy „idegzési területnek” felel meg, vagyis a bőr egy bizonyos ideg által beidegzett területének. Ez a forma néhány hónapon belül gyorsan megjelenik, majd általában megszűnik fejlődni;
  • le generalizált vitiligo amely gyakran többé-kevésbé szimmetrikus foltok formájában jelenik meg, és a test mindkét oldalát érinti, különösen az ismétlődő súrlódás vagy nyomás területén. Az „általánosított” kifejezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a foltok kiterjedtek. A lefolyás kiszámíthatatlan, a foltok kicsik és lokalizáltak maradhatnak, vagy gyorsan terjedhetnek;
  • le vitiligo, ritkább, amely gyorsan terjed, és szinte az egész szervezetet érintheti.

Okok

A vitiligo okai nem jól ismertek. Tudjuk azonban, hogy a fehér foltok megjelenése a melanociták, a melanint termelő bőrsejtek pusztulásának köszönhető. Miután a melanociták elpusztulnak, a bőr teljesen fehér lesz. A melanociták pusztulásának magyarázatára számos hipotézist dolgoztak fel23. A vitiligo valószínűleg genetikai, környezeti és autoimmun eredetű betegség.

  • Autoimmun hipotézis

A vitiligo egy erős autoimmun komponensű betegség. Ennek az az oka, hogy a vitiligóban szenvedő emberek abnormális antitesteket termelnek, amelyek közvetlenül megtámadják a melanocitákat, és segítenek elpusztítani őket. Ezenkívül a vitiligo gyakran társul más autoimmun betegségekkel, például pajzsmirigy-rendellenességgel, ami közös mechanizmusok létezésére utal.

  • Genetikai hipotézis

A vitiligo genetikai tényezőkhöz is kapcsolódik, amelyek közül nem mindegyiket azonosították egyértelműen22. Gyakori, hogy ugyanabban a családban többen is vitiligo-ban szenvednek. Legalább 10 gén érintett, amint azt egy 2010-es tanulmány kimutatta24. Ezek a gének szerepet játszanak az immunválaszban.

  • A szabad gyökök felhalmozódása

Több tanulmány szerint23, a vitiligóban szenvedők melanocitái sok szabad gyököt halmoznak fel, amelyek a szervezet által természetesen termelődő salakanyagok. Ez a kóros felhalmozódás a melanociták „önpusztulásához” vezetne.

  • Ideg hipotézis

A szegmentális vitiligo egy körülhatárolt terület depigmentációját eredményezi, amely megfelel az adott ideg által beidegzett területnek. Emiatt a kutatók úgy gondolták, hogy a depigmentáció összefüggésbe hozható az idegvégekből származó kémiai vegyületek felszabadulásával, ami csökkenti a melanintermelést.

  • Környezeti tényezők

Bár magát a vitiligo-t nem ezek okozzák, számos kiváltó tényező hozzájárulhat a foltok megjelenéséhez (lásd kockázati tényezők).

 

Melanociták és melanin

Melanin (görögül melanosok = fekete) egy sötét pigment (a bőrön), amelyet a melanociták termelnek; a bőr színéért felelős. Főleg a genetika (de a napsugárzás is) határozza meg a bőrben található melanin mennyiségét. Az albinizmus egyben pigmentációs rendellenesség is. A vitiligótól eltérően születéstől fogva jelen van, és általános melaninhiányt okoz a bőrben, a testszőrzetben, a hajban és a szemekben.

 

 

Evolúció és komplikációk

Leggyakrabban a betegség a kiszámíthatatlan ritmus és meg tud állni vagy kibővülni anélkül, hogy tudná, miért. A vitiligo szakaszosan fejlődhet, néha pszichés vagy fizikai kiváltó esemény után súlyosbodhat. Ritka esetekben a plakkok maguktól eltűnnek.

A kozmetikai károsodástól eltekintve a vitiligo nem súlyos betegség. A vitiligóban szenvedő betegeknél azonban fokozott a bőrrák kialakulásának kockázata, mivel a depigmentált területek már nem képeznek akadályt a napsugárzás előtt. Ezek az emberek nagyobb valószínűséggel szenvednek más autoimmun betegségekben is. Ez azonban nem igaz a szegmentális vitiligóban szenvedőkre.

Hagy egy Válaszol