Fehér pehely (Hemistropharia albocrenulata)
- Osztály: Basidiomycota (Basidiomycetes)
- Alosztály: Agaricomycotina (Agaricomycetes)
- Osztály: Agaricomycetes (Agaricomycetes)
- Alosztály: Agaricomycetidae (Agaricomycetes)
- Rendezés: Agarikálok (agarikus vagy lamellás)
- Család: Strophariaceae (Strophariaceae)
- Nemzetség: Hemistropharia (Hemistropharia)
- Típus: Hemistropharia albocrenulata (fehér pehely)
:
- Pholiota albocrenulata
- Hebeloma albocrenulatum
- Stropharia albocrenulata
- Pholiota fusca
- Agaricus albocrenulatus
- Hemipholiota albocrenulata
A Hemistropharia a galócagombák nemzetsége, amelynek osztályozása még mindig nem egyértelmű. Valószínűleg a nemzetség rokona a Hymenogastraceae vagy Tubarieae. Monotip nemzetség, egy fajt tartalmaz: Hemistropharia albocrenulata, neve pikkelyfehér.
Ezt a fajt, amelyet eredetileg Charles Horton Peck amerikai mikológus 1873-ban Agaricus albocrenulatus-nak neveztek el, többször átnevezték. Többek között gyakori a Pholiota albocrenulata és a Stropharia albocrenulata. A Hemistropharia nemzetség erősen hasonlít a tipikus Pholiota (Foliota) nemzetségre, ebbe a nemzetségbe sorolták és írták le eredetileg a pelyhesbogárfüvet, amely az igazi Foliothoz hasonlóan fapusztító gombának számít.
Mikroszkópos különbségek: A Pholiota-val ellentétben a Hemistrophariának nincsenek cystidiumai és sötétebb bazidiospórák.
fej: 5-8, jó körülmények között 10-12 centiméter átmérőig. Fiatal gombákban harang alakú, félgömb alakú, növekedésével sík-domború formát ölt, lehet szélesen harang alakú, kifejezett gumós.
A kalap felületét koncentrikusan elhelyezkedő széles, világos (enyhén sárgás) lemaradt rostos pikkelyek borítják. Kifejlett példányoknál előfordulhat, hogy a pikkelyek hiányoznak.
A sapka alsó szélén jól láthatóak a fehér filc függő pikkelyek, amelyek elegáns peremet alkotnak.
A kalap színe változó, színskálája a vörös-barnától a sötétbarnáig, gesztenye, gesztenye-barna.
A sapka bőre nedves időben nyálkás, könnyen eltávolítható.
lemezek: tapadó, gyakori, fiatal gombákban nagyon világos, világosszürke-lila. A legtöbb forrás ezt a részletet – a halványlila árnyalatú lemezeket – a fehér pelyhek megkülönböztető jegyeként jelzi. Ezenkívül a fiatal gombákon gyakran fehér, világos, olajos cseppek találhatók a tányérok szélén. Az idősebb gombáknál megfigyelhető, hogy ezekben a cseppekben sötétlila-barna fürtök láthatók.
A kor előrehaladtával a tányérok gesztenye, barna, zöldes-barna, ibolyabarna színt kapnak, a tányérok szélei szaggatottak lehetnek.
Láb: 5-9 centiméter magas és körülbelül 1 cm vastag. Sűrű, szilárd, a korral – üreges. Fiatal gombákban meglehetősen jól körülhatárolható fehér gyűrűvel, felfelé fordulva, mint egy harang; az életkorral a gyűrű kissé „kopott” megjelenést kölcsönöz, eltűnhet.
A gyűrű felett a láb könnyű, sima, hosszirányban rostos, hosszirányban csíkozott.
A gyűrű alatt nagy, könnyű, rostos, erősen kiálló pikkelyek sűrűn borítják. A pikkelyek közötti szár színe sárgás, rozsdás, barna, sötétbarna.
Pép: világos, fehéres, sárgás, a korral sárgul. Sűrű.
Szag: nincs különösebb illata, egyes források édeskés vagy enyhén gombás színűek. Nyilvánvalóan sok függ a gomba korától és a növekedési körülményektől.
Íz: keserű.
spórapor: barna-ibolya. Spórák 10-14 x 5.5-7 µm, mandula alakúak, hegyes véggel. A cheilocisztidiumok palack alakúak.
Élő keményfán, leggyakrabban nyárfán parazitál. Növekszik a fa üregében és a gyökereken. Korhadt fán is terem, szintén főként nyárfán. Ritkán, kis csoportokban, nyári-őszi időszakban fordul elő.
Hazánkban az európai részen, Kelet-Szibériában és a Távol-Keleten jegyzik. Hazánkon kívül Európában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában terjesztik.
Keserű íze miatt ehetetlen.
Száraz időben pusztító pehelynek tűnhet.
: Pholiota albocrenulata var. albocrenulata és Pholiota albocrenulata var. conica. Sajnos még nem találtak egyértelmű leírást ezekről a fajtákról.
Fotó: Leonid