A vegetarianizmus alapvetően egy módja annak, hogy őszinte legyél önmagaddal – ismerd el, hogy a húsevés az állatok leölésének támogatását jelenti (beleértve a nagy emlősöket is), és növeli számos betegség kockázatát. De még a vegetarianizmuson belül is van néha hely az őszinteség egy kis bravúrjára! Ez akkor fordul elő, ha mítoszként kell felismerni maguknak a vegetáriánusoknak az egyik vagy másik zöld „szuperétel” saját magukra gyakorolt hihetetlen előnyeiről szóló állításait – a személyes étkezési preferenciák ellenére.
A sok vegetáriánus és vegán által kedvelt witgrass helyzete pontosan a következő: a tekintélyes brit The Guardian State újságban megjelent publikáció szerzői szerint az egészségügyi szakembereknek egyáltalán nincs bizonyítékuk arra vonatkozóan, hogy ennek a vegán háziállatnak bármilyen előnye származna a többi friss állathoz képest. növényi termékek. Annak ellenére, hogy a whitgrass manapság nagy népszerűségnek örvend, az előnyeit egyértelműen eltúlozzák marketing célokra – erre a következtetésre jutottak a cikk szerzői. Lássuk, hogyan vitatkoznak!
A witgrass jótékony hatásait először Ann Wigmore amerikai holista orvos említette 1940-ben. Megfigyelte a kutyák és macskák viselkedését, amelyek betegen gyakran megeszik a friss füvet, majd felböfögik (ennek az eljárásnak az egészségügyi előnyei a háziállatok számára bebizonyosodott). Wigmore megalkotta jellegzetes „fű alapú” diétáját (amely ma is népszerű), amely magában foglalja a hús, a sült ételek és a tejtermékek kerülését, valamint „élő” ételek fogyasztását: dióféléket, csírákat, magvakat és friss fűszernövényeket (beleértve a búzafüvet is). Egy ilyen diéta nagyon hasznosnak bizonyult: eltávolíthatja a méreganyagokat a szervezetből, segíthet a cukorbetegségben a cukorszint szabályozásában, megelőzheti a fertőzéseket és megfázást, valamint a bőrbetegségeket, emellett segít a köszvényben – sőt egyes esetekben esetek, rák.
Anna Wigmore karrierjében nem minden ment simán – kétszer perelték be: az első alkalommal (1982-ben) próbálta megkérdőjelezni, hogy a „gyógynövénydiéta” csökkenti a cukorszintet, másodszor (1988) pedig azt, hogy segít a rák kezelésében. A peres eljárás eredménye szerint azonban mindkét keresetet elutasították – ez közvetett elismerése a whitgrass előnyeinek!
Érdemes azonban odafigyelni arra, hogy a búzafű hasznosságáról mindössze két szigorúan tudományos vizsgálat született. Ezek közül az első (melynek eredményeit a Scandinavian Journal of Gastroenterology folyóiratban publikálták) 2002-ben végezték el, és bebizonyította, hogy a vigtra hasznos a fekélyes vastagbélgyulladás tüneteinek enyhítésére – egyetértek! A második és egyben utolsó vizsgálat 2006-ra datálható – csak azt igazolta, hogy a plantáris fasciitis (!) kezelésében a Witgrass semmivel sem hatékonyabb, mint a placebó (azaz az esetek legfeljebb 10%-ában enyhül vagy gyógyul).
Így nem mondható el, hogy a búzafű joggal foglaljon helyet a legnépszerűbb szuperélelmiszerek és szupergyümölcsök között, melyek egészségügyi előnyeit orvosi kutatások is megerősítik! Valójában a witgrass placebo.
Egyes esetekben a búzafű használata (a legtöbb más termékhez hasonlóan) akár allergiás reakciót és mellékhatásokat is okozhat – például orrfolyást és fejfájást. Annak a ténynek is köszönhető, hogy a gyógynövény nyers nedvét fogyasztja – a termesztési talaj tisztasága és kémiai összetétele rendkívül fontos –, ezért egyesek még az otthoni termesztést is választják. Ezenkívül az orvosok úgy vélik, hogy a friss fű elméletileg tartalmazhat gombákat és káros baktériumokat.
Ugyanakkor a táplálkozási szakemberek megjegyzik, hogy élelmiszertermékként (és nem „csodálatos” tonikként) a vigtrasnak joga van helyet foglalni a modern ember étrendjében. Végtére is, ez a „vegán zöld barátja” gazdag aminosavakban, vitaminokban (beleértve a C-vitamint), ásványi anyagokban (beleértve a vasat is) és antioxidánsokban – mint ilyen, jó kiegészítője a teljes értékű étrendnek!