Bipoláris zavarok (mániás depresszió)

Bipoláris zavarok (mániás depresszió)

Mi a bipoláris rendellenesség?

Le bipoláris zavar egy súlyos hangulati rendellenesség, amelyet a „magas hangulat” váltakozó fázisai jellemeznek, fokozott energiával és hiperaktivitással, valamint a rossz hangulat (depresszív állapot) fázisai.

Ezeket a „mániás-depressziós” epizódokat olyan időszakok tarkítják, amelyek során a hangulat normális és stabil, változó időtartamig.1.

A „mániás” epizódok során a személy ingerlékeny, hiperaktív, alig érzi, hogy szüksége van aludni, sokat beszél, és gyakran túlzott önértékelést, sőt mindenhatóság érzést mutat. Ezzel szemben a depressziós epizódok alatt energiaszintje abnormálisan alacsony, hangulata komor, szomorú, a különféle tevékenységek és projektek iránti érdeklődés elvesztésével. 

Ez az egyik leggyakoribb pszichiátriai betegség, amely a lakosság 1-2,5%-át érinti. A betegség általában fiatal felnőtteknél (25 év alattiaknál) jelentkezik, és kiújul. Az első epizódot az esetek 90%-ában más hangulatzavarok követik.

Ez egy olyan rendellenesség, amely számos szociális, szakmai és érzelmi fogyatékosságot okoz, és amely gyakran öngyilkossági kísérlethez vezethet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a hetedik vezető rokkantsági okként ismerte el a 15 és 44 év közöttiek körében az életévre vetített összes betegség közül.

A bipoláris zavarok kialakulása

A bipoláris zavarokat egymást követő epizódok és gyakori visszaesések jellemzik, még kezelés alatt is.

A betegséggel kapcsolatos fő félelem továbbra is az öngyilkosság kockázata. Ezen túlmenően, biológiai okokból, amelyeket még mindig kevéssé ismertek, a bipoláris rendellenességek gyakran társulnak fokozott szív- és érrendszeri kockázattal, anyagcsere- és hormonális betegségekkel.

A tanulmányok azt mutatják, hogy mindezen okok miatt a bipoláris zavarban szenvedő betegek várható élettartama átlagosan 10-11 évvel rövidebb, mint a lakosság többi részének várható élettartama.2.

Melyek a bipoláris rendellenesség tünetei? 

Ezt a betegséget korábban ún mániás-depresszív betegség ill mániákus depresszió, számos formában létezik. Így a bipoláris zavart kísérhetik pszichotikus tünetek (például hallucinációk, téveszmék) vagy nem. Az MTA szerint lehetnek:

  • hipomániás (hasonló tünetek, de kevésbé intenzívek, mint az úgynevezett „mániás” epizód során);
  • mániákusok pszichotikus tünetek nélkül;
  • mániákusok pszichotikus tünetekkel;
  • enyhe vagy közepes depresszió;
  • súlyosan depressziós, pszichotikus tünetek nélkül;
  • súlyosan depressziós, pszichotikus tünetekkel
  • vegyes (mánia és depresszió együtt) pszichotikus tünetek nélkül;
  • pszichotikus tünetekkel keveredve.

A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének legújabb verziója, a DSM-VA 2014-ben megjelent cikk a bipoláris zavar különböző típusainak a következő kategóriákba sorolását javasolja:

  • típusú bipoláris zavar, amelyet legalább egy mániás vagy vegyes epizód jelenléte jellemez.
  • típusú bipoláris zavar, amelyet egy vagy több major depressziós epizód és legalább egy hypomania epizód fellépése jellemez.
  • nem meghatározott bipoláris zavar.

Bár a betegség lefolyása elég jellegzetes, az egyéni tünetek személyenként változnak. Egyeseknél a depresszió tünetei minden mással szemben elsőbbséget élveznek, míg másoknál a nyugtalanság, a felesleges energia vagy éppen az agresszió dominál.

A mániás fázist expanzív hangulat, megnövekedett önbecsülés, a nagyszerűség gondolatai jellemzik.

Általában a mániákus fázisban lévő személy állandóan beszélni kell, számtalan ötletét előadni, tele van energiával és egyszerre több projektet, tevékenységet is végez. Csökken az alvásigénye (3-4 óra alvás után kipihentnek érzi magát), és könnyen irritálható. Ez az időszak legalább egy hétig tart, szinte minden nap jelen van egész nap.

A hipománia ugyanazokkal a tünetekkel nyilvánul meg, tartósan magas energiával, de „normálisabb”.

A depresszió fázisaiban szinte minden napi tevékenység iránti érdeklődés vagy öröm csökkenése, pszichomotoros lelassulás (vagy néha nyugtalanság), súlyos fáradtság, esetleg bűntudat vagy túlzott leértékelődés, koncentrációs képesség csökkenése. Előfordulhatnak öngyilkossági gondolatok. Egyes tanulmányok szerint az öngyilkossági kísérletek aránya 20 és 50% között mozog (HAS 2014. június).

Ezek a tünetek nem feltétlenül mind jelen vannak, de a diagnosztikai kritériumok több közülük jelentős kombináció meglétén alapulnak. A bipoláris zavarban szenvedők csaknem háromnegyedében vannak más rendellenességek is, mint például a szorongás, az alkohol- vagy más szerfüggőség stb.1.

Fontos megjegyezni, hogy a bipoláris zavar változó súlyosságú, és a megnyilvánulásai többé-kevésbé nyilvánvalóak lehetnek a környezetében élők számára. Túl gyakran még mindig késik a diagnózis, vagy összekeverik a „klasszikus” depressziót és a mániás depressziót.

 

Kit érinthet a bipoláris zavar?

A bipoláris zavar okai még mindig ismeretlenek. Valószínűleg többtényezősek, genetikai és környezeti tényezőket is magukban foglalnak.

Biológiai szempontból ismert, hogy az érintett emberek agyában rendellenességek vannak a neurotranszmitterekben. Így a mániás epizódok abnormálisan magas noradrenalinszinttel járnak.

Genetikai tényezők is közrejátszanak: nagyobb a bipoláris zavar kockázata, ha valaki a családban már megvan.4.

Végül a külső tényezők elősegíthetik vagy kiválthatják a betegséget. Ez a helyzet az élet korai szakaszában fellépő traumás eseményekkel, valamint sok más stresszorral vagy változási tényezővel (évszakok, terhességek, hormonális ingadozások)5.

Hagy egy Válaszol