Graves-kór felnőtteknél

A pajzsmirigy az endokrin rendszer viszonylag kicsi szerve, amely a bőr alatt, a nyak elején található. Fő feladata az alapvető anyagcserét szabályozó pajzsmirigyhormonok felszabadítása (a sejtek és szövetek létfontosságú tevékenységéhez szükséges energia felszabadítása). Ha különböző okok miatt a mirigy a szokásosnál aktívabban kezd működni, az felnőtteknél Graves-kórhoz vezethet.

Ez a név hagyományosan megmaradt a szovjet orvoslás napjai óta, és mára elavultnak számít. A nemzetközi szakirodalomban és a klinikai irányelvekben a hyperthyreosis vagy Graves-kór elnevezést használják. A különböző országokban használt egyéb nevek közé tartoznak a következő szinonimák:

• exoftalmikus golyva;
• Graves-túlműködés;
• Parry-kór;
• mérgező diffúz golyva.

Ezenkívül a Graves-kór belső felosztása is létezik, bizonyos tünetek túlsúlyától függően:

• dermopathia (amikor a bőr különösen érintett);
• osteopathia (csontrendszeri problémák);
• oftalmopathia (főleg szemtünetek).

Mi az a Basedow-kór

A Graves-betegség vagy a Graves-thyreoiditis olyan betegség, amely a pajzsmirigyet, valamint a bőrt és a szemet érinti.

A pajzsmirigy az endokrin rendszer része, a belső elválasztású mirigyek és szövetek hálózata, amely hormonokat választ ki, amelyek szabályozzák a kémiai folyamatokat (anyagcsere).

A hormonok befolyásolják a szervezet létfontosságú funkcióit, valamint szabályozzák a pulzusszámot, a testhőmérsékletet és a vérnyomást. A hormonok közvetlenül a véráramba kerülnek, ahonnan a test különböző területeire jutnak.

A Graves-kórt a pajzsmirigy kóros megnagyobbodása (úgynevezett golyva) és a pajzsmirigyhormon fokozott szekréciója (hipertireózis) jellemzi. A pajzsmirigyhormonok számos különböző testrendszerben vesznek részt, és ennek eredményeként a Graves-kór specifikus tünetei és jelei nagyon eltérőek lehetnek a különböző nemű és életkorú emberek között. A gyakori tünetek közé tartozik a nem szándékos fogyás, abnormális hőintolerancia erős izzadással, izomgyengeség, fáradtság és a szemgolyó kiemelkedése. A Graves-kór eredendően autoimmun betegség.

Fotók Graves-kór előtt és után

A Basedow-kór okai felnőtteknél

A Graves-kórt autoimmun betegségnek tekintik, de más tényezők, köztük genetikai, környezeti vagy környezeti tényezők is hozzájárulhatnak a kialakulásához. Autoimmun rendellenességek akkor fordulnak elő, amikor a szervezet immunrendszere tévedésből megtámadja az egészséges szöveteket.

Az immunrendszer általában speciális fehérjéket, úgynevezett antitesteket termel. Ezek az antitestek reagálnak a szervezetben lévő idegen anyagokra (pl. baktériumok, vírusok, toxinok), és ezek elpusztulnak. Az antitestek közvetlenül elpusztíthatják a mikroorganizmusokat, vagy bevonhatják azokat, így a fehérvérsejtek könnyebben lebonthatják azokat. Specifikus antitestek jönnek létre válaszul bizonyos anyagokra vagy anyagokra, amelyek stimulálják az antitestek termelését. Ezeket antigéneknek nevezik.

Graves-kórban az immunrendszer abnormális antitestet termel, amelyet pajzsmirigy-stimuláló immunglobulinnak neveznek. Ez az antitest a normál pajzsmirigy-stimuláló hormon (amelyet az agyalapi mirigy választ ki) működését utánozza. Ez a hormonutánzat a pajzsmirigysejtek felszínéhez kötődik, és a sejteket pajzsmirigyhormonok termelésére készteti, aminek következtében ezek feleslege kerül a vérben. Van a pajzsmirigy hiperaktivitása, fokozott, túlzott munkája. Graves-ophthalmopathiában ezek az antitestek a szemgolyót körülvevő sejtekre is hatással lehetnek.

Az érintett emberek specifikus hibás génjeik lehetnek, vagy genetikai hajlamuk lehet a Graves-kórra. Egy betegségre genetikailag hajlamos személy hordozza a betegség génjét (vagy génjeit), de előfordulhat, hogy a patológia nem nyilvánul meg, ha a gén bizonyos körülmények között, például gyorsan változó környezeti tényezők hatására nem vált ki vagy „aktiválódik”. (ún. multifaktoriális öröklődés).

Különféle géneket azonosítottak, amelyek kapcsolatban állnak a Graves-betegséggel, beleértve azokat is, amelyek:

• gyengítik vagy módosítják az immunrendszer válaszát (immunmodulátorok),
• amelyek közvetlenül kapcsolódnak a pajzsmirigy működéséhez, mint például a tiroglobulin (Tg) vagy a pajzsmirigy-stimuláló hormon receptor (TSHR) gének.

Gene Tg tiroglobulint termel, egy fehérjét, amely csak a pajzsmirigyszövetben található, és szerepet játszik annak hormonjainak termelésében.

TSHR gén fehérjét termel, amely receptor és kötődik a pajzsmirigy-stimuláló hormonhoz. A Graves-kórt okozó genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatásának pontos alapja nem teljesen ismert.

További genetikai tényezők, úgynevezett módosító gének, szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában vagy kifejeződésében. A hyperthyreosis kialakulását kiváltó környezeti tényezők közé tartozik a szélsőséges érzelmi vagy fizikai stressz, fertőzés vagy terhesség. A dohányzó embereknél nagyobb a Graves-betegség és a szemészeti betegségek kialakulásának kockázata. Azoknál az egyéneknél, akiknél az immunrendszer hibás működése által okozott egyéb patológiák, például 1-es típusú cukorbetegség vagy rheumatoid arthritis van, nagyobb a Graves-kór kialakulásának kockázata.

Kinél nagyobb az esély a Graves-betegségre?

A Graves-betegség a nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat, aránya 10:1. A betegség általában középkorban alakul ki, maximum 40-60 éves kor között fordul elő, de gyermekeket, serdülőket és időseket is érinthet. A Graves-kór a világ szinte minden részén előfordul. Becslések szerint a lakosság 2-3%-a szenved ettől. Egyébként a Graves-kór a pajzsmirigy-túlműködés leggyakoribb oka.

Más egészségügyi problémák és a családi előzmények is fontosak. A Graves-kórban szenvedő embereknél gyakran előfordul, hogy más családtagoknál is előfordultak pajzsmirigy-problémák vagy autoimmun betegségek. Egyes hozzátartozóknak pajzsmirigy-túlműködésük vagy pajzsmirigy-alulműködésük lehetett, másoknak egyéb autoimmun betegségeik is lehetnek, beleértve a haj idő előtti őszülését (20-as éveiktől kezdődően). Hasonlóképpen, a betegnek lehetnek immunrendszeri problémái a családban, beleértve a fiatalkori cukorbetegséget, a vészes vérszegénységet (B12-vitamin-hiány miatt), vagy fájdalommentes fehér foltokat a bőrön (vitiligo).

Fontos kizárni a hyperthyreosis egyéb okait. Ide tartozik a toxikus göbös vagy multinoduláris golyva, amelyet a pajzsmirigyben egy vagy több csomó vagy dudor jellemez, amelyek fokozatosan növekszenek és fokozzák aktivitásukat úgy, hogy a pajzsmirigyhormon teljes mennyisége a vérben meghaladja a normát.

Emellett az embereknél átmenetileg a pajzsmirigy-túlműködés tünetei jelentkezhetnek, ha pajzsmirigy-gyulladásnak nevezett állapotuk van. Ezt az állapotot az immunrendszer problémája vagy egy vírusfertőzés okozza, amely a mirigyből a tárolt pajzsmirigyhormon szivárgását okozza. A pajzsmirigygyulladás típusai közé tartozik a szubakut, csendes, fertőző, sugárterápia által kiváltott és szülés utáni pajzsmirigygyulladás.

Ritkán a pajzsmirigyrák bizonyos formái és bizonyos daganatok, mint például a TSH-t termelő agyalapi mirigy adenomák, a Graves-kórhoz hasonló tüneteket okozhatnak. Ritkán a pajzsmirigy-túlműködés tüneteit túl sok pajzsmirigyhormon tabletta formájában történő bevétele is okozhatja.

A Basedow-kór tünetei felnőtteknél

A Basedow-kórhoz kapcsolódó tünetek általában fokozatosan, néha maga az ember számára is észrevehetetlenül jelentkeznek (lehet, hogy ők veszik először észre a rokonokat). Kifejlődésük hetekig vagy hónapokig tart. A tünetek közé tartozhatnak a viselkedésbeli változások, mint például az extrém idegesség, ingerlékenység, szorongás, nyugtalanság és alvási nehézségek (álmatlanság). További tünetek közé tartozik a nem szándékos fogyás (szigorú diéták és táplálkozási változtatások betartása nélkül), izomgyengeség, abnormális hőintolerancia, fokozott izzadás, szapora, szabálytalan szívverés (tachycardia) és fáradtság.

A Graves-betegség gyakran társul a szemet érintő patológiákhoz, amelyeket gyakran szembetegségnek neveznek. A oftalmopathia enyhe formája a legtöbb olyan embernél jelen van, akiknél a betegség egy bizonyos pontján hyperthyreosisban szenvednek, a betegek kevesebb mint 10%-ánál jelentkezik jelentős szemkárosodás, amely aktív kezelést igényel. A szemtünetek kialakulhatnak a pajzsmirigy-túlműködés előtt, azzal egy időben vagy azt követően. Ritkán a szemtünetekkel küzdő embereknél soha nem alakul ki hyperthyreosis. Egyes esetekben a szemkárosodás először a hyperthyreosis kezelését követően jelentkezhet vagy súlyosbodhat.

A oftalmopathia panaszai nagyon változatosak. Egyes embereknél hosszú évekig változatlanok maradhatnak, míg mások állapota néhány hónapon belül javulhat vagy súlyosbodhat. Változások is követhetik a mintát: éles állapotromlás (exacerbáció), majd jelentős javulás (remisszió). A legtöbb embernél a betegség enyhe és nem halad előre.

A szemtünetek gyakori megnyilvánulása a szemgolyót körülvevő szövetek duzzanata, amely a szemgolyó kidudorodását okozhatja, ezt az állapotot proptózisnak (kidudorodó szem) nevezik. A betegek súlyos szemszárazságot, a szemhéjak duzzadását és hiányos záródását, a szemhéjak kifordulását, gyulladást, bőrpírt, fájdalmat és szemirritációt is észlelhetnek. Vannak, akik leírják a homok érzését a szemükben. Ritkábban homályos vagy kettős látás, fényérzékenység vagy homályos látás fordulhat elő.

Nagyon ritkán a Graves-kórban szenvedő betegeknél bőrelváltozás alakul ki, amelyet pretibiális dermopátiaként vagy myxedemaként ismernek. Ezt az állapotot a megvastagodott, vöröses bőr megjelenése jellemzi a lábak elülső részén. Általában a sípcsontra korlátozódik, de néha a lábakon is előfordulhat. Ritkán előfordul a kéz szöveteinek gélszerű duzzanata, valamint a kéz- és lábujjak duzzanata (acropachia).

A Graves-kórhoz kapcsolódó további tünetek a következők:

• cardiopalmus;
• a kezek és/vagy ujjak enyhe remegése;
• hajhullás;
• törékeny körmök;
• fokozott reflexek (hiperreflexia);
• fokozott étvágy és fokozott székletürítés.

A Graves-kórban szenvedő nők menstruációs ciklusa megváltozhat. A férfiak merevedési zavart (impotenciát) tapasztalhatnak.

Egyes esetekben a Graves-kór előrehaladhat, pangásos szívelégtelenséget vagy a csontok rendellenes elvékonyodását és gyengeségét (csontritkulás) okozva, törékennyé válik, és kisebb traumák vagy kényelmetlen mozgások miatti töréseket okozhat.

Basedow-kór kezelése felnőtteknél

A Basedow-kór diagnózisát és kezelését a nemzetközi protokollok és a nemzeti klinikai irányelvek tükrözik. A vizsgálati tervet szigorúan a javasolt diagnózissal összhangban állítják össze, és szakaszosan hajtják végre.

Diagnostics

A Graves-kór diagnózisa a beteg és családja részletes anamnézisének (kiderítése, hogy közeli hozzátartozóinak vannak-e hasonló jellegű problémái), alapos klinikai vizsgálat, jellegzetes tünetek azonosítása stb. alapján történik. Klinikai tünetek után azonosítják, laboratóriumi vizsgálatokat és műszeres vizsgálatokat írnak elő.

Általános vizsgálatok (vér, vizelet, biokémia) és speciális vizsgálatok, például vérvizsgálatok, amelyek a pajzsmirigyhormon (T3 és T4) és a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH-szint) szintjét mérik. A diagnózis megerősítésére vérvizsgálatokat végezhetnek a Graves-kórt okozó tiroglulin és tioperoxidáz elleni specifikus antitestek jelenlétének kimutatására, de erre általában nincs szükség.

Modern kezelések

A Graves-kór kezelése általában a három módszer egyikét foglalja magában:

• pajzsmirigy-ellenes szerek (elnyomják a pajzsmirigy munkáját a hormonok szintézisében);
• radioaktív jód használata;
• műtéti beavatkozás.

A javasolt kezelés konkrét formája a beteg életkorától és a betegség mértékétől függhet.

Klinikai irányelvek

A kezelés minden szakaszát a klinikai protokollok ajánlásainak megfelelően hajtják végre

A Graves-betegség legkevésbé invazív kezelése olyan gyógyszerek alkalmazása, amelyek csökkentik a pajzsmirigyhormon felszabadulását (pajzsmirigy-ellenes szerek). Különösen előnyösek terhes nők, enyhe pajzsmirigy-túlműködésben szenvedők vagy pajzsmirigy-túlműködés miatt azonnali kezelést igénylő betegek kezelésére. A konkrét gyógyszereket az orvos választja ki a beteg kora, állapota és további tényezők alapján.

A Graves-betegség végleges kezelési módjai azok, amelyek elpusztítják a pajzsmirigyet, ami hypothyreosishoz vezet. A radioaktív jódterápia a Graves-betegség leggyakoribb kezelése számos országban. A jód egy kémiai elem, amelyet a pajzsmirigy a pajzsmirigyhormonok előállítására (szintézisére) használ. Az emberi szervezetben található jód szinte teljes mennyiségét a pajzsmirigy szövetei szívják fel. A betegek radioaktív jódot tartalmazó oldatot nyelnek le, amely a véráramon keresztül haladva felhalmozódik a pajzsmirigyben, ahol károsítja és elpusztítja a pajzsmirigyszövetet. Ez összehúzza a pajzsmirigyet és csökkenti a hormonok túltermelését. Ha a pajzsmirigyhormon szintje túlságosan alacsony, hormonterápiára lehet szükség a megfelelő pajzsmirigyhormon-szint helyreállításához.

Egy másik radikális terápia a pajzsmirigy egészének vagy egy részének eltávolítása (thyroidectomia). A betegség kezelésének ezt a módszerét általában olyan személyek számára tartják fenn, akiknél a kezelés más formái nem jártak sikerrel, vagy ellenjavallt, illetve a mirigyszövet jelentős méretű növekedése esetén. A műtét után gyakran fordul elő pajzsmirigy alulműködés – ez a kívánt eredmény, amelyet kívülről szigorúan beállított hormondózissal korrigálnak.

A fent említett három kezelés mellett olyan gyógyszerek is felírhatók, amelyek gátolják a vérben már keringő pajzsmirigyhormon (béta-blokkolók) munkáját. Béta-blokkolók, például propranolol, atenolol vagy metoprolol használhatók. Amikor a pajzsmirigyhormonok szintje normalizálódik, a béta-blokkolóval végzett kezelés leállítható.

Sok esetben élethosszig tartó nyomon követésre és laboratóriumi vizsgálatokra van szükség. Egyes esetekben élethosszig tartó hormonpótló kezelésre lehet szükség.

A szemgyulladás enyhe esetei napszemüveggel, kenőcsökkel, műkönnyekkel kezelhetők. Súlyosabb esetek kortikoszteroidokkal, például prednizonnal kezelhetők a szem körüli szövetek duzzanatának csökkentése érdekében.

Súlyosabb esetekben orbitális dekompressziós műtétre és orbitális sugárkezelésre is szükség lehet. Az orbitális dekompressziós műtét során a sebész eltávolítja a csontot a szemüreg (orbita) és az orrmelléküregek között. Ez lehetővé teszi a szem számára, hogy visszatérjen természetes helyzetébe a üregben. Ezt a műtétet általában olyan emberek számára tartják fenn, akiknél fennáll a látásvesztés veszélye a látóidegre nehezedő nyomás miatt, vagy akiknél más kezelési lehetőségek nem váltak be.

A Basedow-kór megelőzése felnőtteknél otthon

A betegség kialakulását előre megjósolni és megelőzni nehéz. De vannak olyan intézkedések, amelyek csökkentik a szövődmények kockázatát és a hyperthyreosis progresszióját.

Ha Graves-betegséget diagnosztizálnak, a mentális és fizikai jólét legyen prioritás.

Megfelelő táplálkozás és testmozgás javíthat egyes tüneteken a kezelés során, és általánosságban jobban érzi magát. Például, mivel a pajzsmirigy szabályozza az anyagcserét, a hyperthyreosis hajlamos lehet teltebbé és törékennyé válni a hyperthyreosis korrigálása után, és az ellenállási gyakorlat segíthet fenntartani a csontsűrűséget és a súlyt.

Stressz csökkentése előnyös lehet, mivel Graves-kórt okozhat vagy súlyosbíthatja. A kellemes zene, egy meleg fürdő vagy egy séta segít ellazulni és javítani a hangulaton.

A rossz szokások elutasítása - ne dohányozz. A dohányzás súlyosbítja Graves szembetegségét. Ha a betegség a bőrét érinti (dermopátia), használjon vény nélkül kapható krémeket vagy hidrokortizon tartalmú kenőcsöket a duzzanat és a bőrpír enyhítésére. Ezen kívül a kompressziós lábtekercsek segíthetnek.

Népszerű kérdések és válaszok

A Basedow-kórral kapcsolatos kérdéseket megvitattuk háziorvos, endoszkópos, a szervezeti és módszertani iroda vezetője Golubenko Lidia.