A tudósok bizonyítékokat találtak arra, hogy a meditáció az életkor növekedésével és a kognitív funkció javulásával jár együtt idős korban.
Valószínűleg nem egyszer hallott már arról a sok pozitív hatásról, amelyet a meditációs gyakorlatok okozhatnak. Talán még olvashat is a témával foglalkozó cikkeimben. Például egy új kutatás szerint a meditáció csökkentheti a stresszt és szorongást, csökkentheti a vérnyomást, és boldoggá teheti Önt.
Kiderült, hogy a meditáció többet tehet: elősegítheti az öregedési folyamat lelassulását és javíthatja az időskori kognitív tevékenység minőségét. Hogyan lehetséges ez?
- Lassítsa a sejtek öregedését
A meditáció különféle módon befolyásolja fizikai állapotunkat, kezdve a sejtszinttől. A tudósok megkülönböztetik a telomer hosszát és a telomeráz szintjét a sejtek öregedésének mutatóiként.
Sejtjeink kromoszómákat vagy DNS-szekvenciákat tartalmaznak. A telomerek védőfehérje „kupakok” a DNS-szálak végén, amelyek feltételeket teremtenek a további sejtreplikációhoz. Minél hosszabbak a telomerek, annál többször oszthatja fel és újíthatja meg a sejt. Valahányszor a sejtek szaporodnak, a telomer hossza - és így az élettartama - rövidebb lesz. A telomeráz egy olyan enzim, amely megakadályozza a telomer rövidülését és hozzájárul a sejtek élettartamának növeléséhez.
Hogyan viszonyul ez az emberi élet hosszához? Az a tény, hogy a sejtekben a telomer hosszának rövidülése összefügg az immunrendszer működésének romlásával, a szív- és érrendszeri betegségek és a degeneratív betegségek, például az oszteoporózis és az Alzheimer-kór kialakulásával. Minél rövidebb a telomer hossza, annál inkább sejtjeink hajlamosak a halálra, és az életkor előrehaladtával jobban fogékonyak vagyunk a betegségekre.
A telomerek rövidülése természetesen az életkor előrehaladtával történik, de a jelenlegi kutatások szerint ezt a folyamatot felgyorsíthatja a stressz.
Az éberségi gyakorlat a passzív gondolkodás és a stressz csökkenésével jár, ezért 2009-ben az egyik kutatócsoport azt javasolta, hogy az éberségi meditáció pozitív hatással lehet a telomer hosszának és a telomeráz szintjének fenntartására.
2013-ban Elizabeth Hodge, a Harvard Medical School pszichiátria professzora tesztelte ezt a hipotézist azáltal, hogy összehasonlította a telomer hosszát a szerető-kedves meditáció (metta meditáció) gyakorlói és azok között, akik nem. Az eredmények azt mutatták, hogy a tapasztaltabb metta meditációs gyakorlóknak általában hosszabb a telomerje, és a meditáló nőknek lényegesen hosszabb a telomere a nem meditáló nőkhöz képest.
- Az agy szürke és fehér anyagának térfogatának megőrzése
A meditáció egy másik módja az agyon keresztüli lassulás elősegítésének. Különösen a szürke és fehér anyag mennyisége. A szürkeállomány agysejtekből és dendritekből áll, amelyek szinapszisokban jeleket küldenek és fogadnak, hogy segítsenek gondolkodásunkban és működésünkben. A fehérállomány olyan axonokból áll, amelyek tényleges elektromos jeleket hordoznak a dendritek között. Normál esetben a szürkeállomány térfogata 30 évesen, a személyes jellemzőktől függően, különböző ütemben és különböző zónákban kezd csökkenni. Ugyanakkor kezdjük elveszíteni a fehér anyag mennyiségét.
Egy kicsi, de egyre növekvő számú kutatás azt mutatja, hogy a meditáció révén képesek vagyunk átalakítani agyunkat és potenciálisan lelassíthatjuk a strukturális degenerációt.
Tanulmányában Massachusetts általános Kórház A Harvard Medical School-val 2000-ben a tudósok mágneses rezonancia képalkotással (MRI) mérték az agy kortikális szürke és fehér anyagának vastagságát különböző korú meditátorokban és nem meditálókban. Az eredmények azt mutatták, hogy a 40 és 50 év közötti, meditáló emberek átlagos agykérgi vastagsága összehasonlítható a 20 és 30 év közötti meditálók és nem meditálók vastagságával. A meditáció gyakorlása az élet ezen szakaszában segít fenntartani a az agy felépítése az idő múlásával.
Ezek az eredmények elég jelentősek ahhoz, hogy a tudósokat további kutatásokra ösztönözzék. A tudományos válaszokra az a kérdés vár, hogy milyen gyakran kell meditálni az ilyen eredmények elérése érdekében, és hogy a meditáció mely típusainak van a legjelentősebb hatása az öregedés minőségére, különös tekintettel a degeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór megelőzésére.
Megszoktuk azt az elképzelést, hogy szerveink és agyunk idővel a fejlődés és a degeneráció közös pályáját követi, de új tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy a meditáció révén képesek vagyunk megvédeni sejtjeinket a korai öregedéstől és megőrizni az egészséget időskorban.